;

Kína;függetlenség;Tajvan;feszültség;

Lai Csing-te megválasztott elnök és a május közepéig hivatalban lévő Caj Ing-ven együtt ünnepelték a függetlenségpárti győzelmet Tajpejben

- Kína ellen szavaztak Tajvanon, tovább nőhet a feszültség a térségben

Nem a pekingi vezetés érdekei szerint alakult a tajvani elnök- és parlamenti választás, a függetlenségpárti jelölt nyerte a megméretést. 

Tajvan a folytonosság mellett döntött szombaton, miután Lai Csing-tét, a kormányzó Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltjét választották meg elnökké. A voksok 40 százalékát szerezte meg, szemben a Peking által preferált nacionalista Kuomintang jelöltjével, Hou Jü-ihhel, aki 33 százalékos eredményt ért el. A két jelölt között nagyobb volt a különbség, mint amit a közvélemény-kutatók eredetileg jeleztek. A sziget ezzel megerősítette, hogy Washingtonnal és nem Pekinggel törekszik szoros kapcsolatokra. A néhány éve létrejött Tajvani Néppárt (TPP) jelöltje 26 százalékot kapott. Ez azt is jelenti, hogy sorban harmadszor nyert a DPP jelöltje, amire az első, 1996-ban megtartott voksolás óta még nem volt példa. Ugyanakkor Lai sem kspott teljhatalmat, mert pártja elvesztette az abszolút többséget a parlamentben.

Tajvan ezzel egyértelmű üzenetet küldött a világnak: a sziget, amelyet Peking „elidegeníthetetlen részének” tart, és amelyet az Egyesült Államok katonailag támogat, tovább halad azon az úton, amelyet a leköszönő elnök, Caj Ing-ven nyolc éve kijelölt számára. Ez pedig az anyaországtól való folyamatos eltávolodást jelenti függetlenül attól, hogy Peking a voksolást megelőző hónapokban állandó nyomás alatt tartotta Tajvant és nyíltan katonai beavatkozással fenyegette meg a függetlenségpárti jelölt győzelme esetén.

A következő elnök, a végzettségét tekintve orvos Lai május 20-án lép hivatalba. 

A kampány során a stabilitás és a jelenlegi status quo fenntartásának garanciájaként határozta meg magát a Kínával való kapcsolatokban. Ígéretet tett arra, hogy a „paritás alapján” törekszik párbeszédre Pekinggel, ám arra is utalt, hogy Tajvan további felfegyverzésére is szükség van. "Eltökéltek vagyunk azonban abban, hogy megvédjük Tajvant Kína folyamatos fenyegetéseitől és megfélemlítésétől" - tette hozzá. Lai a nemzetközi közösségnek is üzent: – A demokrácia és a tekintélyelvűség között mi a demokrácia oldalán állunk.

Kína, amely a szigetet lázadó tartománynak tekinti, úgy véli, a DPP jelöltje az elszakadás politikáját képviseli, ezzel pedig árt a tajvani lakosságnak és veszélyezteti a békét a szorosban. 

A pekingi vezetés azért preferálta a nacionalista Kuomintangot, mert a párt hagyományosan hajlik a Kínával való barátibb viszonyra.

A nagy kérdés az, az ázsiai óriás mostantól milyen stratégiát követ. Valószínűtlen azonban egy katonai akció az elkövetkező hónapokban. Csen Binhua, a kínai kormány tajvani ügyekért felelős hivatalának szóvivője azt közölte, az eredmények Peking számára azt mutatják, hogy a DPP nem képviseli a közvélemény többségét a szigeten. Ezzel arra utalt, hogy a DPP politikusa nem szerzett abszolút többséget. Tajvanon egyszerű többség is elég a győzelemhez. Csen hozzátette, mind az anyaország, mind Tajvan „vágya, hogy végül elkerülhetetlenül újra egyesüljön” a haza. Kifejezte Kína azon szándékát, hogy előmozdítsa az együttműködést, a kapcsolatok békés fejlődését és az újraegyesítés nagy ügyét.

Ami a washingtoni reakciókat illeti, Antony Blinken amerikai külügyminiszter gratulált a PDP jelöltjének győzelméhez, és kijelentette, országa elkötelezett a béke és a stabilitás fenntartása és a nézeteltérések békés rendezése mellett. Joe Biden elnök egy rövid nyilatkozatában, egy kérdésre válaszolva csak annyit jegyzett meg: – Nem támogatjuk a függetlenséget. Ez arra utal, hogy az amerikai elnök nem akar szembemenni kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel. A két ország között fagyos volt a viszony, egészen tavaly novemberig, amikor San Franciscóban találkoztak egymással és a feszültség enyhítésében állapodtak meg. A találkozón Hszi emlékeztetett arra, hogy a tajvani kérdés továbbra is a legfontosabb és legérzékenyebb kérdés az amerikai-kínai kapcsolatokban.

A tajvani kérdés azonban továbbra is komoly választóvonal marad az Egyesült Államok és Kína között. 

A tajpeji választások előtti napon a kínai hadsereg szóvivője bírálattal illette, hogy az Egyesült Államok újabb fegyvereket szállít Tajvannak, mint fogalmazott, ezek az ügyletek csak arra szolgálnak, hogy a szigetet közelebb hozzák egy „ádáz” háborúhoz. Mint mondta, a kínai hadsereg „minden szükséges intézkedést megtesz, hogy határozottan eltiporja a tajvani függetlenségre irányuló szeparatista tervek minden formáját”.

Az ehhez hasonló üzenetek azonban nem jelentenek újdonságot, a tajvaniak számára a „normális” mindennapok részét jelentik. A tajpeji kormány számos alkalommal ítélte el Kína beavatkozását a tajvani választási kampányba, amelyek a dezinformációk terjesztésétől a katonai fenyegetésekig terjedtek.

A megválasztott elnök 2017-ben miniszterelnök volt. Előzőleg Tainan városában polgármesterként szolgált, s eddig egyetlen alkalommal, 2014-ben járt Kínában. 2017-ben a függetlenség "pragmatikus előmozdítójaként" határozta meg magát, ami Pekinget irritálta. Az utóbbi időben visszafogottabban nyilatkozott.

Az EU szintén üdvözölte a választások eredményét. Josep Borrell, az EU külügyi képviselőjének szóvivője kiemelte, Tajvan és az EU elkötelezett a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok mellett.