Jemenben szombaton újabb légicsapással sújtották az Egyesült Államok-vezette szövetségesek a jemeni síita lázadók állásait Hodeida kikötővárosban. Mint a milíciához közel álló katonai képviselő az AFP hírügynökségnek elmondta, a támadás célpontja egy olyan objektum volt, ahonnan a húszik nem sokkal korábban rakétát lőttek ki. Az Egyesült Államok a brit hadsereggel együtt és más szövetségesek támogatásával péntek óta többször is támadta a milícia jemeni támaszpontjait.
A vadászgépekkel és hadihajókról indított támadásokra azután került sor, hogy a húszik a Vörös-tengeren többször is támadtak kereskedelmi hajókra. A Gázai övezetben zajló harcok kezdete után a síita milicisták szolidaritást vállaltak a Hamász radikális szervezettel, és katonai célpontként olyan hajókat választottak ki, amelyek feltételezhetően Izraelből érkeztek vagy Izraelbe tartottak.
A szövetségesek akcióinak hatékonyságát illetően megoszlanak a vélemények. Az Egyesült Államok is igyekezett hangsúlyozni, hogy korlátozott légicsapásokról van szó. Washington ezzel azt emelte ki, hogy nem törekszik közvetlen konfrontációra a húszikkal és nem kívánja azt, hogy a Gázai háború más államokra is átterjedjen. Szakértők attól tartanak, hogy ezekkel a korlázotott légicsapásokkal az Egyesült Államok által vezetett szövetségesek nemhogy nem érik el céljukat, hanem csak az ellenkező hatást érik el, egyrészt, mert a síita lázadók propagandáját segítik, másrészt mert a helyzet így is eszkalálódhat.
Jól látható, hogy a korlátozott amerikai-brit légicsapásokkal nem félemlítették meg a húszikat. A jemeni lázadók szerint a nyugati ellenségek „történelmi ostobaságot követtek el”.
A legnagyobb félelem az, hogy egyre kötvetlenebb konfrontáció alakulhat ki Iránnal. Teherán nemcsak a húszik, hanem a Hamász, valamint dél-libanoni síita Hezbollah felfegyverzésében is döntő szerepet játszott.
Jemeni megfigyelők aggódnak a Vörös-tengeri eszkaláció miatt. A húszik azzal is megfenyegették az Öböl menti szomszédokat, például Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, hogy tűz alá veszik őket, ha megnyitják légterüket a támadások előtt. Katar, ahol az egyik legnagyobb amerikai katonai támaszpont található, határozottan szót emelt a húszikkal szembeni konfrontáció ellen. Farea al-Muslimi, a Chatham House agytröszt munkatársa meg van győződve arról, hogy a jemeni lázadóknak a légicsapásokat követő fenyegetéseit tettek is követik. "Nem fogják ezt tétlenül nézni. Könnyen elképzelhető, hogy a húszik a Vörös-tengeren túl is lecsapnak - és ez kiterjesztené a konfliktust a régióra".
Az amerikaiak számára nehézséget jelent, hogy Izrael gázai szárazföldi akciója politikailag a húsziknak kedveztek. Segít nekik ugyanis abban, hogy a palesztin ügy bajnokaiként tüntessék fel magukat. Ez lehetővé teszi számukra, hogy eltereljék a figyelmet a jemeni gazdasági nyomorról, a kormány elhibázott politikájáról és paranoid, tekintélyelvű kormányzati stílusukról. Egyértelműen presztízsre tettek szert. Az izraeli katonai akció miatt felháborodott arab közvélemény körében is népszerűbbek lettek. Washington ezért nehezen talált arab szövetségeseket a "Prosperitást őrző" nemzetközi tengeri missziójához. Még Egyiptom sem vett részt benne, amelyet gazdaságilag különösen érzékenyen érint, hogy sok hajótársaság kénytelen más útvonalra terelni a hajókat a húszik állandó fenyegetései miatt. Csak a kis Bahreini királyság, ahol az amerikai ötödik flotta állomásozik, csatlakozott, és támogatta a légicsapásokat is.
