A várakozásokkal ellentétben a január 1-jével hatályos, literenkénti bruttó 41 forintos jövedékiadó-emelés ellenére sem ugrottak a hazai üzemanyagárak a térségi lista élére – szűrtük le a Cargopedia.hu január 8-i adatsorából. Eszerint, míg Magyarország a brutális adóemelés előtt hét szomszédunkkal összevetve leginkább a 4. legolcsóbbként a felső középmezőnybe tartozott, addig január második hetében benzinünk a negyedik, gázolajunk pedig a harmadik legdrágább. Eszerint a hazai átlagár benzin esetében 565, gázolajnál pedig 592 forint. Ez benzin esetében mindössze 4, gázolajnál pedig 6 forinttal haladja meg a tavaly december végi szintet. Mindkét üzemanyagfajta tekintetében drágább nálunk Ausztria és Szerbia, de a térségben a legtöbbet Szlovákiában kérik a benzinért.
Míg hozzánk képest északi szomszédunk kútjai – legalábbis az ár-összehasonlító oldal tanúsága szerint – a benzint mérik átlag 25 forinttal magasabb áron, addig a szerbeknél a gázolaj 36 forinttal drágább. A térségbeli legolcsóbb, 487 és 486 forintos átlagárakkal, szokás szerint Ukrajna. Északkeleti szomszédunkat mindkét üzemanyagfajta tekintetében Románia követi 511, illetve 547 forintos átlagárakkal. Bár gázolajban, ha csak néhány forinttal is, de szintén olcsóbb nálunk Horvátország, a benzinár esetében Szlovéniát, a gázolajnál pedig Szlovákiát is „előzzük”.
A pontosság kedvéért ezúttal két további üzemanyagár-adatbázist is megvizsgáltunk. A hazai közlekedők számára ár-összehasonlítást végző Holtankoljak.hu szerdai adatsorában az 561 forintos átlagos hazai benzin-, illetve az 587 forintos gázolajtarifa a nyolcas mezőnyben egyaránt a negyedik legnagyobb. Itt az e tekintetben legdrágább szlovákok a benzint 27, a gázolajért pedig a legtöbbet kérő szerbek 41 forinttal mérik drágábban.
Az EU tagállami árakat összevető, január 8-i listája szerint pedig az 561 forintos átlagos hazai benzin-, illetve 589 forintos gázolajár a hatos mezőnyben egyaránt a harmadik legdrágább.
Azokat a jóslatokat tehát, miszerint január elejével a 41 forintos adóemelés nyomán a hazai üzemanyagárak a térségi sorrend élére ugranak, a tapasztalatok egyelőre nem igazolják vissza.
Az okok sokrétűek és viszonylag nehezen feltárhatók. Egy biztos: a Mol december 29-én az Indexen bejelentette, hogy a literenkénti bruttó 41 forintos jövedékiadó-emelésből január 15-ig 21 forintot saját költségén magára vállal. Vagyis elsejétől kútjaikon „csak” 20 forinttal emeltek, és jövő hét hétfőn várható a következő, 21 forintos adóérvényesítés.
Az ár-összehasonlító oldalak ugyanakkor ezt a lépést sem igazolják vissza. A Cargopedia.hu tanúsága szerint a benzin itthon december 25-höz képest mindössze 4, a gázolaj pedig 6 forinttal drágult. (Igaz, utóbbi termék piaci ára 5-én 10 forinttal csökkent.) A Holtankoljak.hu adatközléseiből december 31-hez képest január 1-jével 24-25 forintos áremelkedés adódik. Bár az EU-nyilvántartás 18-20 forinttal hozzávetőlegesen visszaigazolta a január 1-jére beharangozott áremelést, már e hét hétfőre 4 forintos benzin-, valamint 12 forintos gázolajár-csökkenésről tanúskodik, miközben addig csak az utóbbi nagykereskedelmi ára mérséklődött 10 forinttal.
Megfigyelők szerint a mostani piaci zűrzavar már tavaly december 12-ével elkezdődött. Amiként ugyanis arról iparági értesülések alapján beszámoltunk, a Mol ekkortól a saját hálózatán sajátos árréscsökkentésbe kezdhetett.
E szerint a Holtankoljak.hu-n szokás szerint előre megjelenő, piaci alapú nagykereskedelmi áremeléseket kútjaikon nem érvényesítették, a csökkentések viszont jóval nagyobb mértékben jelentek meg, sőt olykor változatlan beszerzési árak mellett is mérsékeltek tarifáikon. Ezt a Mol, a januári lépésektől eltérően, nem „kommunikálta”. A többi üzemanyagcég pedig, vevőiket megtartandó, ha morgolódva is, de követi az irányadó szereplő haszoncsökkentő lépéseit. Szakmai becslések szerint az iparág december közepe óta a benzin esetében literenként körülbelül 40, a gázolajnál pedig mintegy 30 forintos árrésről mondott le. Ez a korábbi kiskereskedelmi árrés nagyjából fele. A megmaradó, literenként 30-35 forint ugyanakkor szakértők szerint nem fedezi az ágazat elmúlt évek során látványosan megemelt költségeit. Ez ismét csak a Molnak, illetve a nagy láncoknak kedvezhet, amelyek a nehéz idők áthidalására rendelkeznek pénzügyi tartalékokkal. A közel ezer „kis” hazai kútnak a különböző szabályváltozásokkal amúgy is egyre nehezebb helyzetbe hozott üzemeltetőit viszont ezek a változások újfent csődközelbe sodorják.
Forrásunk szerint mindenesetre üzemanyagáraink azért nem ugrottak a térségi mezőny élére, mert a Mol lépései nyomán az iparág az elmúlt hetekben nagyon jelentős árrésről mondott le.
Meg nem erősített pletykák szerint Orbán Viktor előzetesen azt üzente az iparágnak, hogy a jövedékiadó-emelés nyomán januártól ne a mi áraink kerüljenek a térségi sorrend élére. Ez egyelőre teljesült.
Tekintettel a 41 forintos jövedékiadó-emelés bejelentett többlépcsős érvényesítésére, a helyzetértékelést egyelőre korainak tartotta megkeresésünkre Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. A szakember hangsúlyozta, hogy valamennyi üzemanyagpiaci szereplő szabadon határozza meg az árait. E lépéseket nem is kívánta véleményezni. Általánosságban megjegyezte, hogy a fogyasztói árakat nemcsak az adóváltozások, hanem a kútcégek üzleti szándékai is befolyásolják. Értelemszerűen ezek közé tartoznak a piaci hatások, így a nyersolaj, a késztermékek tőzsdei árának, illetve a forint árfolyamának a változása is. Mindazonáltal a túlzott adóemelések az iparág hazai szereplőit egyértelmű hátrányba sodorják a térségi versenytársakhoz képest – szögezte le a főtitkár, hozzátéve, hogy a szomszédos államokban január 1-jével nem történt a hazaihoz hasonló üzemanyagadó-változás. Grád Ottó szerint érdemi tanulságok levonására a piaci helyzet néhány hét múlva lesz alkalmas.
