Oroszország;ellenzék;választások;Vlagyimir Putyin;

Nemzetközi körözést adtak ki a legismertebb nyugaton élő orosz ellenzéki, Mihail Hodorkovszkij ellen az ukrajnai háborúval kapcsolatos megnyilvánulásai miatt

- Kemény év vár az orosz ellenzékre

A márciusi elnökválasztás bebiztosítása érdekében a végletekig elmegy a tisztogatásban Vlagyimir Putyin rezsimje.

Mint minden választási évben, idén is tovább fokozódik az oroszországi elnyomás, holott az országban gyakorlatilag már alig-alig maradt szabad lábon ismertebb, a rezsimmel és az ukrajnai háborúval nyíltan szembeforduló személy. A korábban is szorongatott orosz ellenzék túlnyomó többsége emigrációra kényszerült, mások oroszországi börtönökben senyvednek, de Vlagyimir Putyin elnyomó gépezete nap mint nap újabb ellenségeket talál.

Pedig semmi sem fenyegeti Putyin újabb elsöprő választási győzelmét, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már egy tavaly nyári New York Times-nak adott interjújában azt mondta, hogy az orosz elnökválasztás valójában nem demokrácia, hanem költséges bürokrácia, hiszen Putyint a szavazatok több mint 90 százalékával fogják újraválasztani. Mondta mindezt akkor, amikor az elnök még be sem jelentette hivatalosan újraindulási szándékát.

Az orosz viszonyok közepette eleve senkinek sincs sem esélye, sem lehetősége megszorongatni vagy legyőzni Putyint. Ennek ellenére az egyetlen komolyabban vehető független ellenjelöltet, Jekatyerina Duncova újságírót, helyi politikust az iratokban talált állítólagos hibák, elírások miatt eltiltották az indulástól, akárcsak hat évvel korábban Alekszej Navalnijt. Az elvesztett fellebbezés után Duncova közölte, hogy saját pártot hoz létre, amely kiáll a békéért, szabadságért és demokráciáért, s egy másik független jelölt, Borisz Nagyezsgyin támogatására szólította fel támogatóit, arra kérve őket, hogy segítsenek összegyűjteni a jelöltségéhez szükséges aláírásokat.

Már az is kisebb csodának számít, hogy az Ukrajna elleni háborút bíráló Nagyezgyin egyelőre jelölt. Őt még nem tiltották el az indulástól, de orosz sajtójelentések szerint a rezsim mindent megtesz a szükséges, eleve abszurdan magas, 300 ezer támogatói aláírás megszerzésének megakadályozásáért. A független jelöltek vagy egyáltalán az ellenjelöltek kampánybeli szereplése ugyanis nem teljesen veszélytelen Putyin számára. Főleg akkor nem, ha ez ellenzék felsorakozik egyetlen jelölt mögött, mert így az esélytelen elnökválasztási kampányt hangos háborúellenes kampánnyá változtathatják. Ilyen körülmények közepette nyugodtan megjósolható, hogy Nagyezsgyin aligha lesz Putyin ellenjelöltje a márciusi választáson. Mint ahogy az is kétséges, hogy Duncova be tudná jegyeztetni saját tervezett demokratikus pártját.

Putyin és rezsimje számára legfeljebb a nyugati emigrációban élő ellenzékiek jelenthetnek némi veszélyt, de az otthoniak bebörtönzése után Moszkva már irányukban is megtette az első preventív lépéseket. A napokban nemzetközi körözést adtak ki a legismertebb nyugaton élő orosz ellenzéki személyiség, Mihail Hodorkovszkij volt oligarcha ellen az ukrajnai háborúval kapcsolatos megnyilvánulásai miatt.

Hodorkovszkij korábban már tíz évet töltött börtönben, mert szembeszállt Putyin akkor még csak szárnyait bontogató rezsimjével, megkérdőjelezte az elnök egyeduralmát. 

2013-as szabadulása után elhagyta Oroszországot. Jelenleg Londonban él önkéntes száműzetésben, ottani központtal hozta létre az orosz civil társadalmat segíteni hivatott "Nyílt Oroszország" alapítványt és annak hálózatát, melyet aztán külföldi ügynöknek minősített és betiltott az orosz elnyomó gépezet.

Hodorkovszkijt az ukrajnai háborúval és az orosz hadsereggel kapcsolatos hamis információk terjesztésével vádolják. Büntetőeljárás indult ellene 2023 szeptemberében Oroszországban, most pedig felkerült az orosz kormány körözési listájára. Az időzítés minden bizonnyal nem véletlen és nem is csak az elnökválasztás közeledtének tudható be. Hodorkovszkij hosszú ideje bírálja Putyin rezsimjét, ukrajnai háborúját, de egy tavaly decemberben nagy visszhangra talált nyilatkozatában azt mondta: Oroszország "teljes mértékben totalitárius diktatúra", és hogy "egy olyan Oroszországért akar harcolni, amelyet a jogállamiság és a politikai pluralizmus irányít". A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint, ha bűnösnek találják, akár öt év börtönbüntetés is várhat rá.

A volt oligarcha ellen az orosz hadsereg lejáratására vonatkozó törvény alapján folyik az eljárás, ez az ukrajnai háború 2022. február 24–i kirobbantása után hatályba léptetett jogszabály a rezsim leggyakrabban használt fegyvere Putyin kritikusainak bebörtönzésére és elhallgattatására.

Ne engedjétek győzni Putyint!

Tüntetések szervezésére buzdít világszerte az orosz ellenzék bebörtönzött vezetőjének, Alekszej Navalnijnak a mozgalma. A szerdán közzétett felhívásban Navalnij külföldre menekült munkatársai azt kérik, hogy január 21-én, az ellenzéki politikus bebörtönzésének harmadik évfordulóján tiltakozzanak az oroszországi elnyomó rezsim ellen. Az utcai demonstrációkat csak külföldön tervezik, mivel az orosz hatóságok brutálisan elfojtanak mindenféle tiltakozást az országban.

Különösen Németországban hirdetnek tüntetéseket, ahol tíz nagyvárosban, köztük Frankfurtban, Berlinben, Münchenben, Kölnben és Stuttgartban is utcára hívják Navalnij szimpatizánsait.

A szélsőségesség vádjával 19 évre ítélt politikust, tavaly december óta egy Északi sarkkörön túli hírhedt börtönkolónián tartják fogva. Navalnij innen üzent - Telegram csatornáján keresztül - külföldre menekült hálózata jelenlegi vezetőjének, Leonyid Volkovnak. „Ne hagyd, hogy Putyin nyerjen!” – írta bejegyzésében.

A járvány csúcsán napi szinten haltak meg ennyien, de ez az adat szakértők szerint akkor is elfogadhatatlan.