Az idei év a gazdasági növekedés erősítésének az éve, a költségvetés helyzete továbbra is stabil – vázolta fel a fényes jelent és jövőt Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. A kormány legfontosabb célja a hiány és az államadósság további csökkentése – mondta, hozzátéve, „jó pályán vagyunk”.
Az MTI szerint Varga Mihály azt mondta, hogy az államháztartás helyzete 2023-ban jobb lett, mint 2022-ben volt, és idén további javulással számolnak. Felidézte, hogy 2022-ben „a háborús helyzet és energiaválság” nyomán romlott drasztikusan az egyensúly, azonban tavaly már javultak a mutatók. Hozzátette, hogy a 2023-as büdzséből tetemes, 650 milliárd forintot elérő összegben finanszíroztak elő uniós projekteket, ám a költségvetés jelentős külső segítség nélkül állta a nehézségeket. A gazdasági folyamatok szerinte kedvező változását az is mutatja, hogy a pénzforgalmi hiány a megnövelt nyugdíjtámogatások, növekvő honvédelmi kiadások mellett is csökkent, 4593 milliárd forintra. (Az Eurostat adatai az ESA-hiány pontos mértékéről később lesznek elérhetőek.) Igaz, azt érdemes megjegyezni, hogy a kitűzött hiánycélt így is alaposan elvétették.
A GDP-arányos államadósság szintén tovább csökkent, 2022 végén 73,9 százalék volt, tavaly pedig tovább mérséklődött, a mutató csökkentése az EU-n belül 16 országnak, köztük Magyarországnak sikerült. Az elmúlt 10 napban 470 milliárd forintnyi uniós forrást számoltak el, az uniós források folyamatosan érkeznek – mondta. Magyarország továbbra is erős tartalékokkal rendelkezik, ezek meghaladják az 1200 milliárd forintot, a gazdasági növekedés tavalyi újraindulásával pedig a kormány tovább folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, az államadósság és az államháztartási hiány csökkentését – sorolta a sikereket.
A szerinte újabb sikeres dollárkötvény kibocsátásról elmondta, szerdán 12 éves futamidejű dollárkötvényt bocsátottak ki 2,5 milliárd dollár értékben, a befektetők 5,6 milliárd dollár értékben tettek ajánlatot. A jelentős érdeklődés is mutatja, hogy továbbra is erős a bizalom a magyar gazdaság iránt – mondta. A kibocsátás azt is biztosítja, hogy az ország adósságának finanszírozása több lábon álljon – tette hozzá, megemlítve, hogy mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában van az ország, a hitelminősítők is bíznak a magyar gazdaságban. Tíz éve az adósság fele külföldi tulajdonban volt, mostanra ennek aránya a negyedére csökkent – emlékeztetett. A következő 5-6 hónapban a finanszírozási terv módosítása nem várható a tárcavezető szerint.
2023 a vártnál is rosszabbul sikerült, az Orbán-kormány a saját emelt hiánycélját sem tartotta beKérdésre Varga Mihály megerősítette, hogy a kormány számításai szerint idén 3,6 százalék körül nőhet a GDP, és azt is jelezte, a 2024-es költségvetés számai ki vannak jelölve, a hiánycél a GDP-arányában 2,9 százalék, ezt kell tartani, bár azt még nem látja, hogy ez sikerülni is fog-e. Az MNB-t érintő kérdésre kifejtette, a tárca mindig tiszteletben tartotta a jegybank működését, az elmúlt időszak kamatdöntései erősítették a gazdaság iránti bizalmat. A jegybank teszi a dolgát, közreműködik az infláció mihamarabbi leszorításában – mondta. Közölte azt is, hogy a főváros megkapta a tömegközlekedéshez járó támogatást 2023-ra, 10 milliárd forintot.
A hvg.hu kérdésére Varga Mihály arról is beszélt, az, hogy a gazdasági-költségvetési folyamatokat nem látják pontosan, nem jelenti azt, hogy nem terveznek, idén is tavasszal fogják összeállítani a jövő évi költségvetést. Ebben az sem akadályozza meg a kormányt, hogy 2021-ben átlagosan négynaponta írták át a büdzsét, de 2022-ben és tavaly sem volt sokkal jobb a helyzet.
Itt az újabb szomorú rekord, 120 százalékos lyuk tátong Magyarország költségvetésén