Péntektől 10 forinttal csökken a gázolaj nagykereskedelmi ára – közölte tegnap a Holtankoljak.hu. Ennek megfelelően a termékért átlag 599 forintot kérhetnek a kutakon. A benzin 562 forintos átlagára ezúttal nem módosul.
A látszólag szikár tények mögött ugyanakkor most, a jövedéki adó januári, bruttó 41 forintos kormányzati emelése miatt, kissé kusza piaci helyzet áll. Megfigyelők szerint ugyanis decemberben a nagy- és kiskereskedelmi piacon egyaránt irányadó Mol sajátos lépésekbe kezdett. Eszerint a hazai – elsősorban molos – töltőállomások a nagykereskedelmi áremeléseket lényegében nem érvényesítették, vagy változatlan beszerzési árak mellett is mérsékelték tarifáikat, illetve nagykereskedelmi áresések esetén annál nagyobb mértékben csökkentettek. Az elmúlt hónap során számításaink szerint a Mol – illetve a céget követő kiskereskedők – a benzinen 33, a gázolajon pedig 18 forintos literenkénti árrésről mondhattak le. Bár a fura lépésekről a Mol hivatalosan nem „kommunikált”, 29-én az Indexen bejelentették, hogy a január 1-i, 41 forintos áremelésből, szintén saját árrésük terhére, 21 forintot csak január 15-ével érvényesítenek. Ezt leginkább ismét csak az FBSZ panaszolta fel, mondván: a kis hazai kutaknak nincs annyi tartalékuk, hogy saját árrésük terhére lekövessék a Mol lépcsőzetes áremelését.
Így köszöntött a jobb sorsra érdemes hazai közlekedőkre az Újév. 1-jén, megfigyelők szerint, míg a legtöbb hazai lánc, a Molt lekövetve, „csak” 20 forinttal emelt, a Shell és néhány kis kút az első nap érvényesíthette a – kötelező tárolási díj 70 filléres csökkenése miatt valójában bruttó 40 – forintos áremelést. 2-án viszont sajátos visszarendeződés vette kezdetét, amennyiben szinte mindenki visszaállt a 20 forintos emelésre. (Pedig a hazai kutak között egyidejűleg akár 50 forintnál is nagyobb árkülönbségek tapasztalhatók és az olcsóbbak közé elsősorban a „kis” töltőállomások tartoznak. A 20 forinttal eltérő ármódosítások ugyanakkor vélhetőleg érzékelhetően átrendezték a keresletet. A Shell Hungary Zrt.-től megkeresésünkre azt válaszolták, hogy a jövedékiadó-emelést a szabályozásnak megfelelően és a piaci folyamatok figyelembe vételével hajtják végre.) A Holtankoljak.hu napi árközlései szerint ugyanakkor, míg január 1-jén az átlagos üzemanyagtarifák 15-15 forinttal 560, illetve 597 forintra nőttek, azóta mindkét átlagár 2-2 forintot kúszott felfelé.
Január elsején a piac körülbelül 70 százaléka 20, 30 százaléka pedig 40 forinttal emelt – közölte megkeresésünkre Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője. 2-ától ugyanakkor ez utóbbi kör jó része is visszaállt a 20 forintra. Míg például az Auchan-kutakon még ennél is kisebb emelést mértek, a legnagyobb drágulást a kisebb kutaknál tapasztalták. Azt, hogy a piac leköveti az irányadó szereplők esetleges árréscsökkenését, természetesnek nevezte. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a januári üzemanyagigények hagyományosan a legalacsonyabbak, tehát egy-egy kút két hétig akár a decemberben még olcsóbban beszerzett készletekkel is kihúzhatja.
Ez ismét, sokkal inkább a jobb beszerzési lehetőségekkel rendelkező, nagyobb tőkeerejű, saját flottát működtető szereplőknek kedvez inkább, semmint a kisebbeknek, amelyek hamarabb szorulhatnak új beszerzésre.
Bujdos Eszter, aki a nagy- és kiskereskedelmi árváltozások utóbbi hetek során ismét felborult egyensúlyát is visszaigazolta, a péntektől várható, 10 forintos nagykereskedelmi gázolajárcsökkenés tükrében szintén kíváncsian várja a fejleményeket.
Tovább drágul az élet, 2024 is áremelkedésekkel köszöntött ránkMás szakértők szerint az események ismét azt sejtetik, hogy a jövedékiadó-emelés örvén a szavakban családbarát Orbán-kormány a nagy olajláncok – így például a Mol – érdekei szerint (az árstophoz hasonlóan) újabb kísérletet tesz az összforgalom negyedét képviselő kis, hazai, családi hátterű szereplők kiszorítására.
A kormány leginkább homályosítja a képet
Bár a kormány tavaly júniusban az EU-ra mutogatva bejelentette az üzemanyagárak január 1-i, nettó 32,55 – bruttó 41 – forintos emelését, október elején kiderült, hogy az EU-szabályok alapján Brüsszel benzin esetében 25, gázolajnál pedig 23 forinttal is megelégedne. Azóta sem Orbán Viktor, sem Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nem adott világos választ arra a visszatérő felvetésre, hogy visszacsökkentik-e az emelés mértékét a uniós szabályok megkövetelte szintre, avagy, saját hatáskörben, januártól 16-18 forinttal még tovább emelik az autósok terheit. Ám a látszólagos bizonytalankodás közepette sem tétlenkedtek. Így „adóegységesítés” címén, váratlanul bejelentették, hogy szintén januártól, a nagy hazai láncok esetében az árbevétel 4,5 százalékára rúgó kiskereskedelmi különadó 3 százalékra csökken, míg a kis forgalmú kutak esetén ugyanez az adónem 0,15, illetve 1 százalékról ugyanennyire nő. A kis, jellemzően magyar, családi tulajdonú töltőállomásokat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) számításai szerint az intézkedés évi 35-40 milliárdos kiadást terhel át a nagy szereplőkről a kicsikre. A kormány az FBSZ ezt kifogásoló, kompromisszumos javaslatára nem reagált.
„Már roham sincs”
– Az uniós előírások miatt szükséges áremelés, na, de messze nem akkora, mint amennyit itthon rátesznek! – lepett meg minket jólértesültségével az egyik fővárosi benzinkútnál tankoló László, amikor autósokat faggattunk arról, tudják-e, most épp miért emelkednek a tarifák. Pontos megállapítása már azért is meglepetést keltő volt, mert a kocsijára ragasztott Nagy-Magyarország matrica erős jobboldali kötődést jelzett, márpedig a kormányzat épp az autósok kárára trükközik.
Az EU ugyanis euróban írja elő, hogy az üzemanyagáraknak minimum mennyi jövedéki adót kell tartalmazniuk, ám a gyenge forint miatt itthon határérték alá került – az amúgy magas – adótartalom. A kormány erre lépett és emelt, ám úgy 16-18 forinttal többet, mint amennyi az uniós szint eléréséhez kellett volna. Vagyis a 41 forintos emelés felét Brüsszelre mutogatva indokolatlanul terheli az autósokra. Lászlónak arra is volt magyarázata, hogy ezt miért tette a kormány:
– Ugyanazért, amiért én itt vagyok: üres a tank. Vagyis a kassza.
Nem sokkal később Károly érkezett a kútra, aki vendéglátós és 25 kilométerről ingázik a fővárosba. Azt mondta, ahogy ő, úgy ismerősei sem hiszik el, amit a kormány állít, vagyis, hogy az EU miatt kellett árat emelni. S bár az emelés részleteivel nincs tisztában, abban biztos, hogy Brüsszel megint csak kifogás. Túlzás lenne szakmai elemzésnek nevezni a kút vezetőjének álláspontját is:
– Túl sok volt a jachtozás és most próbálják bevasalni a pénzt a népen.
– Jó helyen keresgél a kormány – egészíti ki a kút egyik alkalmazottja, mert szerinte a magyar autós mindig, mindent kifizet. – A korábbi áremelések előtt a nép bekészletezett, most meg már roham sincs.
A Vágóhíd utcai önkiszolgáló benzinkútnál találtunk egy autóst, aki a mostani emelés mögött nem a kormányzati felelősséget érzékeli:
– A gazdasági nehézségeket Brüsszel meg a háború okozta, ez hatással lehetett arra, hogy most a kormány kénytelen nagyobbat emelni – mondta, majd amikor konstatálta a tankolás árát, sóhajtva fűzte hozzá: – De hát ki látja át ezt kérem?
– Batka Zoltán
A Mol csökkenti az árrését, az Orbán-kormány még az üzemanyagadó adóját is megadóztatjaMégsem egyszerre jön drágulás a kutakon, januártól két részletben emelik a benzinárat