uniós forrás;gazdasági növekedés;Nagy Márton;

- Nagy Márton ismertette a 2024-es terveket, jelentős szerepet szán az uniós pénzeknek

Négy százalék körülire gyorsuló növekedésre számít a nemzetgazdasági miniszter.

„A várakozásaink szerint 4 százalék körülire gyorsuló 2024-es növekedés nem kormányzati vágyálom, hanem a 2023-as év folyamatainak egyenes következménye” – állítja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen megjelent véleménycikkében.

A tárcavezető szerint a gazdasági növekedés helyreállításához először három, egymással összefüggő területen kell előrelépni,

  • helyre kell állítani a lakossági fogyasztást,

  • jelentősen ösztönözni kell a belgazdasági termelést és beruházásokat,

  • valamint tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.

A fogyasztás helyreállításával kapcsolatban a miniszter megjegyzi, szerinte fontos pillér a 2023 szeptemberétől újból megjelenő reálbér-növekedés, amely gyorsuló ütemű lesz 2024-ben, megközelítve a korábbi évek átlagos 5 százalék környéki éves növekményét. Hozzátette, el kell érni azt is, hogy tovább erősödjön a magyar lakosság bizalma az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban, azaz oldani kell az úgynevezett óvatossági motívumot.

A belgazdasági termelés és a beruházások helyreállításaról közölte, 2023 első tíz hónapjában a feldolgozóipar 13 ágazata közül összesen háromban növekedett az ipari termelés volumenindexe az előző év azonos időszakához képest, két számjegyű növekedés pedig csak két, erősen az exportpiacokhoz kapcsolódó ágazatban, a járműgyártásban (11,2 százalék) és a villamos berendezés gyártásában (15,5 százalék) volt látható. Eközben 10 százalék feletti visszaesés látható 6 ágazatban is, köztük például az élelmiszeriparban (–11,8 százalék), vagy a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatban (–11,9 százalék). Így már most látszik, hogy a belföldi értékesítésre érzékenyebb ágazatok helyreállítása nagyobb kihívást fog jelenteni 2024-ben. A tárcavezető szerint a beruházások visszaesése mögött elsősorban az állami beruházások átmeneti gyengesége áll, az egykori GDP-arányos 6 százalék fölötti – és egyben az EU egyik legmagasabb – állami beruházási rátáról ugyanis 5 százalék alá érkeztünk.

– Emögött pedig elsősorban a háború okozta hibás brüsszeli szankciók ütötte lékeken kifolyó forrásaink hiánya áll – addig nyújtózkodhatunk csak, ameddig a takarónk ér, újabb IMF-hitelt pedig köszönjük, nem kérünk

– jelentette ki Nagy Márton.

A belgazdaságot 2024-ben négy eszközön keresztül erősítenék,

  • a Széchenyi Kártya Program MAX Plusz kibővítésével,

  • a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatásával,

  • az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programmal,

  • és idén egy újabb hitelprogramot hirdetnek meg.

Utóbbiról megjegyezte, hogy mivel „a Brüsszel által az Ukrajnának átcsoportosított magyar pénzek egyre nagyobb részét hozzák vissza” a magyar gazdaságba, 10,2 milliárd euró értékben megkezdődhet a 2021–2027-es kohéziós források lehívása. Így a GINOP plusz alapok egy jelentős része szintén a belső fogyasztásra termelő iparágak beruházásösztönzését szolgálja majd a közeljövőben.

A munkaerőpiaci aktivitás ösztönzéséről pedig azt írta, új munkapiaci programmal egészítik ki az új uniós hitelprogramot, hogy egyszerre erősítsék mindhárom fő növekedési fogaskereket. Az érkező 10,2 milliárd eurós EU-s forrásból a GINOP plusz alapok meghatározó részét az aktivitási ráta növelését célzó programokra irányozzák elő.

A hat százalékos kamatszint az a lélektani határ, ami alatt szakértők azt várják, hogy a lakosság elgondolkodjon egy lakáshitel felvételéről.