„A várakozásaink szerint 4 százalék körülire gyorsuló 2024-es növekedés nem kormányzati vágyálom, hanem a 2023-as év folyamatainak egyenes következménye” – állítja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen megjelent véleménycikkében.
A tárcavezető szerint a gazdasági növekedés helyreállításához először három, egymással összefüggő területen kell előrelépni,
helyre kell állítani a lakossági fogyasztást,
jelentősen ösztönözni kell a belgazdasági termelést és beruházásokat,
valamint tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.
A fogyasztás helyreállításával kapcsolatban a miniszter megjegyzi, szerinte fontos pillér a 2023 szeptemberétől újból megjelenő reálbér-növekedés, amely gyorsuló ütemű lesz 2024-ben, megközelítve a korábbi évek átlagos 5 százalék környéki éves növekményét. Hozzátette, el kell érni azt is, hogy tovább erősödjön a magyar lakosság bizalma az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban, azaz oldani kell az úgynevezett óvatossági motívumot.
A belgazdasági termelés és a beruházások helyreállításaról közölte, 2023 első tíz hónapjában a feldolgozóipar 13 ágazata közül összesen háromban növekedett az ipari termelés volumenindexe az előző év azonos időszakához képest, két számjegyű növekedés pedig csak két, erősen az exportpiacokhoz kapcsolódó ágazatban, a járműgyártásban (11,2 százalék) és a villamos berendezés gyártásában (15,5 százalék) volt látható. Eközben 10 százalék feletti visszaesés látható 6 ágazatban is, köztük például az élelmiszeriparban (–11,8 százalék), vagy a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatban (–11,9 százalék). Így már most látszik, hogy a belföldi értékesítésre érzékenyebb ágazatok helyreállítása nagyobb kihívást fog jelenteni 2024-ben. A tárcavezető szerint a beruházások visszaesése mögött elsősorban az állami beruházások átmeneti gyengesége áll, az egykori GDP-arányos 6 százalék fölötti – és egyben az EU egyik legmagasabb – állami beruházási rátáról ugyanis 5 százalék alá érkeztünk.
– Emögött pedig elsősorban a háború okozta hibás brüsszeli szankciók ütötte lékeken kifolyó forrásaink hiánya áll – addig nyújtózkodhatunk csak, ameddig a takarónk ér, újabb IMF-hitelt pedig köszönjük, nem kérünk
– jelentette ki Nagy Márton.
A belgazdaságot 2024-ben négy eszközön keresztül erősítenék,
a Széchenyi Kártya Program MAX Plusz kibővítésével,
a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatásával,
az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programmal,
és idén egy újabb hitelprogramot hirdetnek meg.
Utóbbiról megjegyezte, hogy mivel „a Brüsszel által az Ukrajnának átcsoportosított magyar pénzek egyre nagyobb részét hozzák vissza” a magyar gazdaságba, 10,2 milliárd euró értékben megkezdődhet a 2021–2027-es kohéziós források lehívása. Így a GINOP plusz alapok egy jelentős része szintén a belső fogyasztásra termelő iparágak beruházásösztönzését szolgálja majd a közeljövőben.
A munkaerőpiaci aktivitás ösztönzéséről pedig azt írta, új munkapiaci programmal egészítik ki az új uniós hitelprogramot, hogy egyszerre erősítsék mindhárom fő növekedési fogaskereket. Az érkező 10,2 milliárd eurós EU-s forrásból a GINOP plusz alapok meghatározó részét az aktivitási ráta növelését célzó programokra irányozzák elő.
Varga Mihály bejelentette, hogy 170 milliárd forint uniós forrás érkezett MagyarországraNagy Márton megerősödése azt jelzi, hogy az Orbán-kormány nem tanult a hibáiból, csakhogy közben elfogyott a pénze