- Szégyenteljes abszurdok - 2023 lett a kirekesztés igazi éve

Bár már három évvel ezelőtt is megtapasztalhattuk egy rövid, de felháborító fejezet erejéig, mekkora kockázat, ha homofób politikusok a kultúra területére tévednek, az idei lett a kirekesztés igazi éve. Fóliázás, bírság, vesszőhiba, kitiltás, távolságmérés – Örkény, Kafka és Csehov csak pislog odafent.

Darálás, áthelyezés, fóliázás

Dúró Dóra 2020-ban darálta le az általa „homoszexuális propagandával” vádolt Meseország mindenkié című könyvet, akkor ezt még extrém gesztusnak tartotta a hazai és nemzetközi közélet. 2021-ben a parlament elfogadta a gyermekvédelminek nevezett, valójában homofób törvényt. 2023 májusában már – két meleg mellékszereplő között elcsattant csók miatt – Papp Dóra két művét az ifjúsági könyvek polcairól a szórakoztató irodaloméira helyezték át a Libri könyvesboltjaiban.

Június elején a 94. Ünnepi Könyvhét zárása utáni napon aztán robbant a hír: a NER ideológiai háttérintézménye, a kormányfő politikai igazgatója vezette Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), 98,41 százalékos tulajdonosa lett a Libri Csoportnak. A Libri-Bookline Zrt. hatalmas befolyással bír, a csoporthoz tartozik a Libri Kiadó, a Jelenkor Kiadó, a Helikon Kiadó, a Park Kiadó, a Kolibri Kiadó, a Kalligram Kiadó és meghatározó tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft., amely évente több millió vásárlót szolgál ki az 57 üzletből álló, országos könyvesbolthálózatában, valamint webáruházában. A fideszes káderképző MCC térnyerésével megnyílt a lehetősége annak, hogy az állam határozza meg, mi kerül a kezünkbe a könyvespolcról.

És lőn: július második hetében már fóliával bevont kötetek éktelenkedtek a könyvesbolti polcokon. A homofób törvény azonban nem csupán kirekesztő, hanem pontatlan is. A könyvszakma hiába kért pontosítást a törvény alkalmazásához, nem kapott, így fordulhat elő, hogy kiadó- és boltvezetők próbálják kitalálni, a világ- és a magyar irodalom mely művei számítanak érintettnek, mi számít „LMBTQ-tartalomnak”. Mit tegyenek a kötetekkel Szapphótól Oscar Wilde-on át Thomas Mannig és Faludiig?

A fóliaforradalom kitörésekor már lehetett tudni, a könyvesboltokat szúrópróbaszerűen fogják ellenőrizni, aztán jöhet büntetés. Meg is történt: a Libri konkurensével, a Líra Kereskedelmi Kft.-vel szemben a Fővárosi Kormányhivatal 12 millió forintos (rekord)büntetést szabott ki, mert a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című műveket, bár homoszexualitást jelenítenek meg, a gyermeknek szóló, ifjúsági irodalom polcain és fólia nélkül árulták. A Líra-könyvesbolthálózat fenntartója vesszőhibát talált a melegellenessé tett a törvényben, így bíróságon támadták meg a bírságot.

A fóliaőrület mellett kis magyar abszurdot írtak a hazai könyvkereskedelem történetébe a pásztói kormányhivatal feladatukban kissé bizonytalan munkatársai is, akik egy távolságmérővel ellenőrizték, mekkora távolságra van a Líra könyvesboltja az iskolától, és a templomtól. Megállapították, hogy nincs meg a törvény által előírt 200 méter. A budapesti Pólus Center Alexandra boltjának munkatársai már nem kockáztattak: egyszerűen nem engedtek kiskorúakat a felnőtt könyvekhez – jelentsen bármit is ez a kategória. Az elkülönítésről a bolt előtti táblával tájékoztatták a vásárlókat. Nem sokkal később viszont bezárt az üzlet.

Tisztáldozat

Úgy tűnik, nem volt tisztában a törvénnyel és annak szellemével Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs, amikor a World Press Photo kiállítás megnyitóján dicsérő szavakat mondott. Elkerülte ugyanis a figyelmét Hanna Reyes Morales a Fülöp-szigeteki Golden Gays közösséget bemutató fotósorozata. Nem úgy, mint Dúró Dóráét, aki feljelentette Csák János miniszternél a múzeumot a „konkrét LMBTQ-propaganda” miatt. Az államigazgatás malmai ezúttal gyorsan őröltek, a kulturális miniszter rendelkezett: a tárlatra kiskorúakat nem engedhet az intézmény. A hír ismét címlapokra repítette Magyarországot a nagyvilágban: a World Press Photo vezetése, a képsorozat készítője is értetlenségének adott hangot. A múzeum munkatársai azonban, nem lévén törvényi felhatalmazásuk az igazoltatásra, csupán táblát helyeztek ki és együttműködésre kérték a látogatókat, ám – mint ezt lapunk elsőként megírta – beengedték a 18 év alattiakat. Az épület előtt kígyózó sorokat mutatva a főigazgató, L. Simon László közösségi oldalán megköszönte a Mi Hazánk képviselőjének a marketinget – ahogy tehetnék a ledarált Meseország mindenkié szerzői és kiadója is a könyv iránti óriási érdeklődés okán –, ám gyorsan elvették a jókedvét: a rendelkezést követő első munkanapon a miniszter azonnali hatállyal elbocsátotta a törvényt két évvel ezelőtt még parlamenti képviselőként megszavazó politikusból lett múzeumigazgatót.

Nem szeretett volna hasonló sorsra jutni Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, ezért az intézményben már két hónapja nyitva tartó, Indiánok. Lelkek. Túlélők című Claudia Andujar-tárlat melegekről szóló fotóit hirtelen elkerítették, és külön teremőr óvta a félig magyar származású brazil fotóművész alkotásaitól a kiskorúakat. A védendők és óvottak, az oktatás ügyéért „lázadók” csoportja, az Egységes Diákfront ifjúsági szervezet tagjai nem értettek egyet a döntésekkel: a Nemzeti, majd a Néprajzi Múzeumnál is demonstráltak a művészet szabadságáért, és plakátakcióba kezdtek országszerte – kétezer példányban megmutatva az ominózus Andujar-fotót.

Hírhedten a nagyvilágban

Világhírünk eljutott Hollywoodba is. Bár a hazai kormányzati kulturális szereplők előszeretettel kampányolnak azzal, milyen sok amerikai és európai film forog Magyarországon, és hány világsztár jár Budapest utcáin, többen is reagáltak a homofóbia hivatalos rangra emelésére. Erről beszélt David Pressman amerikai nagykövet az Amerikai Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén: „Amikor a könyveket műanyagba csomagolják, a könyvesboltokat megbírságolják, és most egy jelentős kulturális intézmény vezetőjét kirúgják fényképek kiállítása miatt, képzeljük el, milyen kérdéseket tesznek fel Hollywoodban a szórakoztatóipar magyarországi jövőjéről. Nem kell elképzelnem ezeket a kérdéseket: hallottam őket.”

Azt, hogy mennyire igaza van, igazolják a Népszavának nyilatkozó filmesek is. Ira Sachs, a Passages című film rendezője ezt mondta lapunk munkatársának a Zürichi Nemzetközi Filmfesztiválon: „Szégyenérzet nélkül készítek filmet meleg férfi karakterekkel, mert egy olyan világban alkothatok, ahol ez nem elvárt a mássággal kapcsolatban – ez sajnos Magyarországon épp fordítva van. Pedig az ottani polgároknak meg kellene érteniük, hogy a kapitalizmus sokkal nagyobb ellenségük, mint a melegek. Ennek a folyamatnak a véghezvitele a magyar médián múlik. Például olyan újságírókon, mint ön.” A SkyShowtime streaming szolgáltató kínálatában látható Fellow Travelers című minisorozat kreátora, az 1993-as Oscar-díjas Philadephia című film írója, Ron Nyswaner szerint a régi korok melegüldözésén már túlléptünk. „Világszerte sok új McCarthy felemelkedését is látjuk. Nem fogok konkrét neveket említeni, mert azt hiszem, nyilvánvaló, kikről beszélek. Azokról, akik tendenciózusan áldozattá tesznek bizonyos embercsoportokat. És nem hiszem, hogy valóban elhiszik azokat a dolgokat, amiket ezekről az emberekről mondanak. Azért csinálják, hogy megszilárdítsák a hatalmukat, mert ha el tudják érni, hogy féljünk egymástól, akkor ők erősebbek lesznek. Joseph McCarthy-ról sem gondolom, hogy bármit is elhitt volna abból, amit mondott. Tökre nem érdekelte, hogy ki kommunista vagy homoszexuális. Csak azt tudta, hogy ha rád száll, bekerül a hírekbe” – mondta Nyswaner a lapunknak adott interjúban.

A győztes gól című film alkotói még nem reagáltak arra, hogy a december 21-én a magyar mozikba került vígjáték, annak ellenére, hogy más országokban akár már hatéves kortól ajánlják, nálunk 18-as karikát kapott. Az Oscar-díjas Taika Waititi új-zélandi rendező filmje Amerikai Szamoa futballcsapatát követi nyomon, miután 31:0-ás vereséget szenvednek egy 2001-es meccsen. Megjelenik benne Jaiyah Saelua, az a focista, aki a világon először játszott világbajnoki selejtező mérkőzésen transzneműként, a szerepet pedig Kaimana, egy nonbináris színész játssza el. A magyar Korhatár Bizottság nem ismerte el, de nem is cáfolta, hogy a besorolás oka a transznemű karakter megjelenése.

Így jutottunk odáig, hogy kulturális intézmények vezetői és munkatársaik pásztázzák hosszú ideig előkészített programjaik részleteit, válogatnak át kiállításra szánt képeket, olvasnak újra ifjúsági regényeket, gondolnak át színházi és táncelőadást. Pedig ők is tudják: a törvény pallosa bárkire lesújthat és a kiskorúak védelmét hangoztatók valójában személyi konfliktusok, üzleti érdekek, a NER-udvar hatalmi játszmáinak szereplői.