Nem elég, hogy Orbán Viktor holnap megtartja az évi egy kormányinfóját, ráhangolódás gyanánt még megejtett egy sistergős interjút is a kormánypárti TV2-ben. Gönczi Gábor műsorvezető nem ismert kegyelmet.
Először Ukrajna EU-csatlakozása került napirendre. Itt a miniszterelnök kifejtette, fontos tudni, mit gondolnak az ukrán uniós csatlakozásról az európai és a magyar emberek. A magyar kormány nem véletlenül helyezi a nemzeti konzultáció középpontjába az ukrán csatlakozási kérdést - mondta Orbán Viktor, megerősítve, nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, de szerinte Magyarországon kívül más nem akarja, nem tudja vagy nem meri megkérdezni saját polgárai véleményét.
A miniszterelnök fejtegetései szerint három baj gyötri Európát és Magyarországot: az orosz-ukrán háború, az izraeli terrorcselekmények miatti növekvő terrorfenyegetettség és a délről jövő migrációs nyomás növekedésére. „Észnél kell lennünk a következő évben is” - értékelt.
Orbán Viktor szerint Ukrajna pénzügyi támogatását az uniós költségvetésen kívül kell megoldani, máskülönben a tagok, köztük Magyarország is kárvallottja lesz a háborúban álló ország megsegítésének. A kormányfő szerint „bonyolult és nehéz kérdés” Ukrajna pénzügyi támogatása az Európai Unió részéről, ugyanis ma még nem tudni, honnan lesz meg az erre fordítandó 50 milliárd euró.
Ha arról van szó, hogy - mint a mai tervek szerint - a költségvetésből akarják odaadni, az azt jelenti, hogy a többi ország számára megalkotott költségvetésből hiányozni fog, azaz „odaadjuk a magyarok pénzét is” Ukrajnának - riogatott a miniszterelnök, hozzátéve, ehhez nem akar hozzájárulni Magyarország, ezért tárgyalni kell arról, hogy mekkora összeget, milyen hosszú időre, milyen forrásokból és milyen technikával adjanak oda Ukrajnának.
A miniszterelnök ekkor a szokásos háborús retorika kíséretében előadta, hogy a február eleji tárgyaláson „égzengésre és kénköves villámokra” számít, bár arról nem ejtett szót, hogy a legutóbbi pokoli „csata” alkalmával Olaf Scholz német kancellár a szavazás idejére egyszerűen kiküldte kávézni, szabadidejében még tett egy kitérőt a vécére is.
Gönczi Gábor erre begyújtotta a rakétákat: „A magyar baloldalra mennyire számíthat a kormány ebben a brüsszeli csatározásban?” - tette fel a kérdést, mire a miniszterelnök úgy válaszolt, hogy a baloldal a magyar érdekek ellen politizál.
Az interjúban szóba került a magyar kormány szuverenitásvédelminek nevezett törvénye is, amelyről Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy az eddigi rendszer eresztett, a sajtban lukak vannak és begurultak a dollárok, ezért kellett lépni.
„Ez amúgy miért veszélyes?” - vágott oda a kőkemény keresztkérdéssel Gönczi, mire a kormányfő azt mondta, hogy szerinte árulás történt, a külföldieknek elvárásaik lehetnek a pénzért cserébe. Mindez nem volt elég, a riporter következő mélyütése az volt, értik-e vajon a magyar emberek az összefüggést? Itt már Gönczi Gábor is érezhette, hogy ez túl sok. Be is dobott a miniszterelnöknek egy mentőövet: „Nyilván ezért van a nemzeti konzultáció”. Orbán Viktor természetesen élt a lehetőséggel és elmondta, hogy igen. Magyarországon ismerős az, hogy valaki vért ad az országért, valaki meg elárulja a hazáját - tette hozzá, bár azt elismerte, hogy az ő vére azért még nem folyt, csak politikai háború zajlik.
A következő téma is kényes volt. Gönczi azt tudakolta, a kormány vagy az infláció áll-e nyerésre. Itt a miniszterelnök elmondta, hogy korábban az is merész küldetés volt, hogy megcélozzák a 10 százalék alatti inflációt az év végére, de most úgy néz ki, hogy december végén 7 százalék körüli lehet az adat, míg jövőre 5-6 százalék. A műsorvezető kíméletlenül közbevetette, hogy büszkék lehetünk a gazdaságunk teljesítményére, mindazonáltal a miniszterelnök szerénységében úgy vélte, a jó hír az lesz, ha a gazdasági növekedés is beindul.
Gönczi Gábor még ezen a ponton sem állt meg, és feltette a kérdést: mire lehetünk a legbüszkébbek 2023-ból, hiszen naponta jöttek jó hírek a gazdaságból. Orbán Viktor azonban ekkor is megmaradt a szerénységnél, és az idei két magyar Nobel-díjasunkat, Karikó Katalin és Krausz Ferenc sikerét jelölte meg válaszul. Mint fogalmazott, nem csak azért, mert a Nobel-díj nagy dolog, de van egy üzenete annak, hogy biológiai Nobel-díjat kap valaki, aki „valahol ott a Jászság-Kunság környékén született” egy olyan családban, ahol az apa hentesmester volt. A másik Nobel-díjasunk Mórról jön egy olyan családból, ahol az édesanya otthon nevelte a gyereket, az édesapa pedig fizikai munkából tartotta fenn a családot - hangsúlyozta. Az ember első helyen a saját szüleinek hálás, aztán a tanárainak, akik megtanították írni-olvasni, kijárja a magyar iskolákat, elmegy külföldre, megkapja a kutatás lehetőségét, „pénzt, paripát, fegyvert, laboratóriumot, mestereket” és innen, a „magyar ugarról” egyszer csak itt van két Nobel-díj - mondta a miniszterelnök.
Szóba került a sport is, de Gönczi Gábor itt sem volt kíméletesebb: megkérdezte, „mekkorát dobbant a szív” a magyar EB-kijutáskor, ám Orbán Viktor ezt inkább amolyan kötelező körként értékelte.
Végezetül a kegyelemdöfést azzal vitte be a TV2 műsorvezetője: „a Jézuskával hogyan leveleznek Önök és az unokák? Most már azért van hat unoka, nyilván megy a nagy levelezés”. A miniszterelnök úgy felelt, hogy levelezni nem nagyon szoktak, de ha szerencséjük van, akkor a kért ajándékok megérkeznek. Az unokák kint várakoznak, bent pedig megszólal a csengő, ekkor jönnek be.
Csütörtök délelőtt nemzetközi sajtótájékoztatót tart Orbán ViktorPublicus: a többség szerint Karikó Katalin és Krausz Ferenc Magyarországon nem érhetett volna el Nobel-díjat érő tudományos sikert