Elutasította az ellenzéki képviselők normakontroll-indítványát az Alkotmánybíróság, nem sérti az Alaptörvényt, hogy nem lehet egy évig önkormányzati választást tartani - írja a hvg.hu.
Korábban a fideszes kétharmad úgy döntött, 2023. május 26-tól a következő önkormányzati választások időpontjáig, azaz 2024. június 9-ig nem lehet kiírni időközi választást, amennyiben megszűnik egy helyi képviselő mandátuma. A megüresedett helyet a 2019-es kompenzációs listáról töltheti be valaki. Ezen eljárás érvényes akkor is, ha valaki már eleve listán került be az adott képviselő-testületbe. Így ez a szabály lett alkalmazandó az egyéniben mandátumot nyert képviselő helyének betöltésére. Utóbbi rendelkezés miatt például nem lehetett időközit tartani a XII. kerületben Vágó István halála miatt.
Összefogott az ellenzék, az Alkotmánybíróság elé kerülhet a választási törvényA beadványozó ellenzéki képviselők úgy vélekedtek, mindez sérti a választópolgárok Alaptörvényben rögzített jogát, hogy a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással válasszák meg. A rendelkezés alapján ugyanis olyan képviselő mandátumhoz juthat, akinek semmi köze az adott választókörzethez, személyét semmiféle módon nem befolyásolhatják a képviselők.
Az Alkotmánybíróság Horváth Attila vezette tanácsa ezzel szemben úgy látja, hogy így nem marad betöltetlen a mandátum. A taláros testület több érdemi felvetésre nem reagál, így arra a felvetésére sem, miszerint az így kijelölt képviselő adott esetben „idegen” is lehet az adott választókerületben, mindenesetre azt megállapítja, hogy a kifogásolt jogszabályi passzusok biztosítják azt, hogy időközi választásra vonatkozó moratórium ideje alatt az egyéni választókerületi mandátum betöltött legyen. Az Alkotmánybíróság szerint emellett nem áll fenn a szabad választó akarat sérülése sem, ezért visszautasította az ellenzéki képviselők beadványát, és nem semmisítette meg a törvény vitatott részeit.
