Sürgős választ vár Monika Hohlmeier, az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az illetékes európai biztosoktól arra, hogy a helyreállítási alapból Magyarország számára nemrégiben kilátásba helyezett 920 millió eurós előleget a kormány megfelelően, az EU pénzügyi érdekeinek tiszteletben tartásával fogja-e elkölteni.
A bajor keresztényszocialista képviselő Valdis Dombrovskis alelnöknek, Paolo Gentiloni gazdasági és pénzügyi, valamint Johannes Hahn költségvetési biztosnak ma elküldött és lapunkhoz eljutott levelében kétségeit hangoztatja azzal kapcsolatban, hogy az uniós pénzek elosztása tisztességes és pártatlan módon, hatékony ellenőrzés mellett történik Magyarországon. Ezért annak tisztázását kéri az Európai Bizottságtól (EB),
hogy az előleg feltétel nélküli felszabadítása “összeegyeztethető-e a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével”.
Az EB november 23-án adott zöld utat a módosított magyar helyreállítási tervre, amelynek 4,6 milliárd eurós, 80 százalékban hitelből fedezett részét a kormány döntően az orosz energiahordozókról való leszakadást segítő projektekre kívánja költeni. A jogszabály előírja, hogy Magyarország ennek az összegnek a 20 százalékát - 920 millió eurót - mindenféle kikötés nélkül, két részletben megkaphatja, ha a bizottsági előterjesztést a tagállami pénzügyminiszterekből álló EU Tanács is jóváhagyja. Erre előreláthatólag december 8-án, pénteken, a tárcavezetők idei utolsó ülésén kerül sor. Monika Hohlmeier még ez előtt vár választ a három biztostól.
Az előlegen felüli hányad lehívásához a kormánynak továbbra is 27 alapfeltételt, úgynevezett “szuper mérföldkövet” kell teljesítenie. Ezek főként korrupcióellenes és a jogállamiságot erősítő intézkedések, amelyek hiánytalan teljesítésével még adós.
December közepén megnyílhat a brüsszeli pénzcsap, 10 milliárd euró zárolt támogatás szabadulhat felA parlamenti szakbizottság elnöke levelében leszögezi: bár a helyreállítási alapról szóló uniós rendelet nem köti külön feltételek teljesítéséhez az előleg kifizetését, egyéb uniós szabályok kötelezik a tagállamokat, hogy a közösségi források felhasználásakor “hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert működtessenek”. Hohlmeier emlékeztet rá, hogy a biztosi kollégium különböző hivatalos dokumentumai - például a jogállamiság helyzetéről szóló jelentése és az előlegről szóló döntést kísérő közleménye - , valamint az EP-képviselők magyarországi benyomásai is arról árulkodnak, hogy ezen a téren még akadnak hiányosságok Magyarországon.
“Ezért bizottságunk nagyon szeretné, ha az Európai Bizottság tisztázná, hogy az előleg feltétel nélküli felszabadítása Magyarország számára összeegyeztethető-e a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével.
Ha Magyarország belső ellenőrzési rendszere (még) nem megfelelő, és ha továbbra is kétségek merülnek fel az uniós támogatások helyes elosztásával kapcsolatban, akkor arra kérjük a Bizottságot, hogy magyarázza el, hogyan kívánja kezelni az előfinanszírozásból eredő, az uniós költségvetést érintő kockázatokat”
- írja a politikus, aki még a tanácsi döntés előtt választ vár az aggályaira.
Vera Jourová: az EB-döntést nem lehet a végtelenségig húzni, egyelőre várják a magyar kormány tisztázó válaszait