Az össznépességet tekintve Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a felsőfokú oktatásban tanulók aránya Európában az elmúlt években – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég frissített adataiból. A statisztikák a 2021-es adatokkal frissültek, ezek szerint ebben az évben hazánkban mindössze 2,96 százalék volt a hallgatók aránya a felsőfokú oktatásban az össznépesség százalékában, ennél alacsonyabb eredmények csak Romániában (2,93 százalék), Szlovákiában (2,59) és Luxemburgban (1,20 százalék) születtek. Népességarányosan a legtöbb egyetemistával Törökország (9,84 százalék), Görögország (7,98 százalék) és Ciprus (5,94 százalék) rendelkezett.
Míg az élen végző országokban és számos más országban is folyamatosan növekedett a felsőoktatásban résztvevők aránya 2013 és 2021 között, a dobogó alján lévő államokban – köztük Magyarországon is – leginkább csökkenő tendencia figyelhető meg. Hazánkban 3,63 százalék volt a hallgatók aránya 2013-ban, ami 2019-ig folyamatosan csökkent 2,88 százalékra. Ezt követően az arányok enyhe emelkedésnek indultak, 2020-ban előbb 2,92 százalékra, majd a már említett 2021-es 2,96 százalékra. A 2021-es évben a magyar felsőoktatásban tanulók száma összesen 287,5 ezer fő volt.
Bár a KSH statisztikái a 2022-es és a 2023-as évre nem tartalmaznak arányszámokat, viszont a hallgatók száma nem sokkal ugyan, de növekedett, a 2023-as adatok szerint 289,9 ezer fő volt, mintegy 2500-zal több, mint 2021-ben. Ebből arra lehet következtetni, hogy a felsőfokú oktatásban résztvevők össznépességhez viszonyított százalékos aránya is növekedhetett valamivel, de messze nem olyan mértékben, amivel Magyarország kiemelkedhetne a sereghajtók közül. A hallgatók száma egyébként jelentősen visszaesett az elmúlt tíz évben, 2013-ban még 338,5 ezren tanultak a felsőoktatásban, vagyis 2023 első felében mintegy 48,5 ezerrel kevesebben jártak egyetemre, mint 2013 azonos időszakában.
Polónyi István oktatáskutató szerint a hallgatói létszám ilyen meredek zuhanásában nem kevés szerepe volt az Orbán-kormány 2013-as felsőoktatás-politikájának, a keretszámok és az államilag finanszírozott helyek csökkentésének, bizonyos szakok megszüntetésének vagy összevonásának, a ponthatárok emelésének.
Úgy véli, a kabinet ugyan mintha rájött volna, hogy az elmúlt nyolc-tíz év “elitszemléletű” felsőoktatás-politikája nem volt sikeres, ezért több mindenben lazítottak (már nincs központilag megszabva az állami ösztöndíjas helyek száma és a diplomához szükséges nyelvvizsga, illetve az idei felvételin egyes intézményekben rendkívül alacsony ponthatárokat húztak), de az utóbbi évek veszteségei kihatással lesznek a munkaerőpiacra és a gazdaságra.
Tovább nőtt a külföldi egyetemeken tanuló magyar fiatalok száma, tavaly már 16 ezernél is több diák járt kinti felsőoktatási intézménybe– Az egyetemre járók és a diplomát szerzők ilyen mértékű elmaradásának a következő években visszafogó hatása lesz a magyar gazdaság fejlődésére, különösen azokban a húzóágazatokban, mint az informatika, ahol minél több magas színvonalú diplomásra lenne szükség. Ha kevés a diplomás, az visszahat arra, milyen irányba képes fejlődni a gazdaság – fogalmazott Polónyi István.
Magyarország egyébként a fiatal diplomások arányában sem áll jól, az Eurostat adatai szerint 2022-ben a magyar 25-34 éves korosztályban mindössze 32 százalék volt a diplomások aránya, ami a harmadik legrosszabb eredmény az Európai Unióban.
Elindította a Corvinus kirúgott oktatója a munkajogi pert az egyetem ellen