A magyarok leginkább attól félnek, hogy a szeretteiknek valamilyen baja esik (63 százalék), egészségük megromlik és ezért kórházba kerülnek (57 százalék), az anyagi helyzetük bizonytalan lesz (54 százalék) – mutatta ki a Policy Solutions reprezentatív felmérése. A megkérdezettek fele (51 százalék) tart attól, hogy kiszolgáltatottá válik más emberek számára.
A kormánypárti és az ellenzéki szavazók hasonlók miatt aggódnak, egyedül a migrációval kapcsolatban tapasztalható érdemi eltérés a két oldal között: a kormánypártiak közül 12 százalékponttal többen tartanak attól, hogy a közelükbe bevándorlók költöznek.
A megkérdezettek fele nem tapasztalt változást anyagi helyzetében az elmúlt egy évben, míg a társadalom közel azonos része (46 százalék) romlást érzékelt. Anyagi helyzete javulásáról csupán a válaszadók 3 százaléka számolt be. A kormánypárti szavazók bő harmada is romlást tapasztalt (36 százalék). Ugyanilyen szám jött ki a Momentum szavazói esetében is, de körükben a legmagasabb azok aránya, akiket az elmúlt év recessziója nem érintett (62 százalék). A többi párt szavazótáborában jóval magasabban alakult a negatív változást tapasztalók aránya (DK 47, Mi Hazánk 48, kétfarkú kutyapárt 49, Jobbik 51, MSZP 55 százalék). A 2023-as megélhetési válság még szélesebb körben érintette a társadalmat, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek – hangsúlyozta a Policy Solutions kutatása.
A gazdasági kilátások terén sem optimisták a magyarok: mindössze 3 százalék számít anyagi helyzetének javulására. Nagyjából a megkérdezettek fele nem vár változást (49 százalék), a kutatás résztvevőinek több mint harmada pesszimista (36 százalék). A válaszadók 12 százaléka bizonytalan anyagi helyzetének várható alakulását illetően. A Fidesz-KDNP szavazói látják a legkevésbé negatívan a jövőt (27 százalék), tízből hat kormánypárti nem vár változást.
Sokan szeretnék, hogy a szeretteik sikereket érjenek el
A makroszintű problémáktól teljesen függetlennek mindössze a válaszadók 6 százaléka érzi saját helyzetét, míg a magyarok 58 százaléka egyenesen úgy gondolja, hogy személyes helyzete súlyosan függ az ország ügyeinek alakulásától.
Politikai preferenciáktól függetlenül a magyarok álma, hogy egészséges életet tudjanak élni boldog párkapcsolatban, biztos fizetésük, nyugdíjuk, munkahelyük és otthonuk legyen, családtagjaik jövőjét biztonságban tudják. A kormánypárti és az ellenzéki tábor között két kérdésben mutatkozott érdemi különbség: a kormánypárti szavazók számára fontosabb vágy, hogy tegyenek Magyarország boldogulásáért, míg az ellenzékiek körében többen gondolkoznak szülőhazájuk elhagyásáról és a külföldi életről.
A Policy Solutions vizsgálata szerint a legtöbben azt tartják valószínűnek, hogy ki fognak tudni állni magukért, ha igazságtalanság éri őket, továbbá azt, hogy szeretteik sikereket fognak elérni (64-64 százalék). A magyarok abszolút többsége bízik abban, hogy saját otthona lesz, meg fogja becsülni a környezete (56-56 százalék), erősödni fog a párkapcsolata, vagy párt talál (55 százalék), egészségesen tud élni (52 százalék), jobbra fordul az élete, irányítani fogja a sorsát (50 százalék).
Ugyanakkor a magyar társadalom kevesebb mint fele bízik abban, hogy új barátokat szerez, aktív szociális életet fog élni, a jövőben jobban megismeri a nagyvilág örömeit és izgalmait, jobban fog élni,
valamint abban, hogy a világ közelebb kerül a személyes értékrendjéhez. A legfeljebb 8 általánost végzett válaszadókhoz képest a magasabb végzettségű csoportokban szignifikánsan magasabb volt a pozitív várakozások szintje, míg a 30 év alatti válaszadókhoz képest lényegesen borúlátóbbak voltak az idősebb korosztályok.
A magyarok több mint kétharmada (68 százalék) szerint álmaink elérését elsősorban a családunk és a barátaink segítik. A válaszadók fele úgy gondolja, hogy a magyar állampolgárok egyénenként felelősek vágyaik kiteljesítésében, 45 százalék ebben számít a civil szervezetek közreműködésére is. Az Európai Unióval kapcsolatban 41 százalék vélekedik pozitívan, míg egyharmad (32 százalék) szerint az EU-nak nincs direkt hatása a személyes álmok megvalósulására. A magyarok ötöde (22 százalék) azt állítja, hogy az unió gátolja vágyaik beteljesülését.
Az Orbán-kormány az egyedüli szereplő, amelyről a relatív többség (41 százalék) azt gondolja, hogy akadályozza a személyes célok megvalósítását – hívta fel a figyelmet a Policy Solutions elemzése. Minden harmadik válaszadó (33 százalék) szerint azonban a kabinet támogató szerepet tölt be, miközben 22 százalék szerint nincs hatása álmaink valóra válására. A kormánypárti és az ellenzéki szavazók között komoly eltérések mutathatók ki: a fideszesek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kormánynak, és az Európai Unió áll a listájuk végén, míg az ellenzékiek kifejezetten negatívan ítélik meg a kormányt, és számítanak az EU-ra kitűzött céljaik elérésében.
Működő egészségügy kellene, hogy Magyarország 20 év múlva virágzó országgá váljon
A megkérdezettek 56 százaléka elvárja a politikusoktól, hogy foglalkozzanak az árak emelkedésével és az emberek reáljövedelmének csökkenésével. Számottevő az aránya azoknak is, akik szerint a gazdasági és megélhetési válság közepén a politikusok nem valós kérdésekkel foglalkoznak. Jelentősen leszakadva a gazdaság fejlesztése és új munkahelyek teremtése áll a politikusok elvárt feladatai között (27 százalék). A magyarok negyede (25 százalék) szerint a közegészségügy helyzete az egyik leginkább figyelmet igénylő ügy hazánkban, ezáltal a dobogó harmadik helyén szerepel.
A Fidesz-KDNP szavazóinak közel kétharmada (65 százalék) szerint a kormánynak kiemelt figyelmet kell fordítania az infláció csökkentésére és a megélhetési válságra. A magyar egészségügy helyzetét (30 százalék) kiemelt ügyként értékelik a kormánypártiak is. Az ellenzékiek is úgy gondolják, hogy az ellenzéki pártoknak leginkább az inflációval és a megélhetési válsággal (31 százalék) kellene elsődlegesen foglalkozniuk. Ettől hajszálnyival lemaradva (30 százalék) a kormány kritikája és minden olyan ügy napirenden tartása szerepel elvárásként az ellenzéki pártok felé, amely Orbán Viktor leváltásához vezethet.
A kormányzati korrupció kiemelten kezelése az ellenzékiek negyede (25 százalék) számára az egyik legfontosabb ügy.
A jövő évi választásokra tekintettel a Policy Solutions külön rákérdezett arra is, hogy mit remélnek a választók az önkormányzatoktól. A magyarok abszolút többsége (55 százaléka) fontosnak nevezte, hogy az önkormányzatok különféle szociális támogatásokat – élelmiszercsomag, tűzifaprogram, lakhatási támogatás, rezsitámogatás – juttassanak a településen élő rászorulóknak. A második leggyakrabban megjelölt elvárás a háziorvosi ellátórendszer javítása volt (41 százalék), ezt az önkormányzati bérlakásépítés (28 százalék), a zöldfelületek növelése (27 százalék) és az útfelújítások (26 százalék) követték. Az önkormányzati politikával szembeni elvárásokban nincsenek erős pártos törésvonalak, csupán a fontossági sorrendben vannak kisebb eltérések.
A kérdésre, mire volna szükség ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva virágzó országgá váljon, a magyarok az egészségügyi rendszert nevezték meg legfontosabb területnek, ahol javulást kell elérni (30 százalék). Szorosan mögötte a jelentős bérnövekedés és a nyugdíjak emelése áll (29 százalék). Harmadikként az ország gazdasági fejlesztése és modernizációja (26 százalék) szerepel, ettől alig marad le (25 százalék) a korrupció mértékének jelentős csökkenése. A lista utolsó helyére került, hogy a Trianon előtti határok álljanak vissza (6 százalék).
A gazdasági folyamatokra gyakorolt legerősebb hatást a magyar kormánynak tulajdonítják megkérdezettek: 54 százalék mondta azt, hogy nagyon erős hatással van rá. Második helyen az EU hatását tartják nagyon jelentősnek (38 százalék), amit az orosz–ukrán háború (34 százalék) és a multinacionális cégek követnek (30 százalék). A válaszlehetőségek közül a magyarok az USA szerepét látják a legkevésbé fontosnak a hazai gazdaság helyzete szempontjából (24 százalék).
A fideszesek az újabb járványoktól félnek a legjobban
A Policy Solutions adatai szerint a kormánypárti szavazók a gazdasági helyzet alakulásában összességében jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak az Európai Uniónak és az orosz–ukrán háborúnak, mint az ellenzékiek. Az ellenzéki szavazók körében a magyar kormány hatása egyértelműen a legmeghatározóbb tényező, amihez képest a többi szereplő hatása jelentősen kisebb.
A kormánypárti és az ellenzéki szavazók között is a megélhetés magas költségei vezetik a problémák listáját (41, illetve 40 százalék). Az egészségügy helyzete szintén dobogós mindkét oldalon. Fontos különbség azonban, hogy az ellenzéki szavazók között kimagaslóan sokan nevezték meg a korrupció problémáját (33 százalék), a kormánypártiak esetében ez a téma jóval kevésbé volt prioritás (16 százalék). A fideszes választók között viszont az 5. helyen végzett a migráció kérdése, míg az ellenzékiek körében a bevándorlás csak a 11. legfontosabb ügy.
Az oktatás állapotát csupán a magyarok tizede (12 százalék) tekinti kiemelten fontos problémának. A lista végére szorult az ellenzék számára fontos orosz befolyás kérdése (8 százalék) és a kormánypártok kommunikációjának egyik fontos eleme, a túlzott „homoszexuális propaganda" (7 százalék).
A Policy Solutions felmérése a globális problémalista vizsgálata során jelentős különbségeket talált a két politikai tábor között. A kormánypárti válaszadók körében magasan vezet az újabb járványoktól való félelem (45 százalék), amit a jövőbeli háborúk (35 százalék) és gazdasági világválságok veszélye (35 százalék), valamint a globális migráció (34 százalék) követ. Az ellenzéki táborban ezzel szemben a demokrácia világszintű visszaszorulása vezeti a listát (42 százalék), ami után holtversenyben következik a gazdasági válságok fenyegetése és a klímaválság (38-38 százalék), valamint 36 százalékkal a háborúk kitörése.
Személyes megkérdezés
Az elemzés megalapozásához szükséges kutatás elvégzésében a Závecz Research volt a Policy Solutions partnere. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja az ország felnőtt népességét. Az adatokat ismertető tanulmány Bíró-Nagy András, Molnár Kristóf, Szászi Áron és Varga Attila munkája.
