A karlsruhei taláros testület döntése nehéz helyzetbe sodorta Olaf Scholz kormányát, hiszen egy sor szektor támogatása vált bizonytalanná. Egyúttal rámutat a három koalíciós partner, az Olaf Scholz kancellár által fémjelzett szociáldemokraták, a zöldek és a liberális FDP közötti alapvető ideológiai különbségekre. Amikor 2021 őszén összeállt a kormány, már akkor világos volt, hogy komoly ellentétek lesznek a költségvetési kérdéseket illetően. Miközben ugyanis az SPD és a környezetvédők úgy vélték, az ország átalakításáért vállalni kell adósságokat is, az FDP ezzel szemben a kiadások csökkentését és az adósságfék újbóli betartását akarta.
A dilemmát egy trükkel megkerülték: Németország árnyék-költségvetésekkel két év alatt mintegy 500 ezer milliárd eurónyi költségvetésen kívüli kiadást tervezett. Az alkotmánybíróság azonban a döntéssel megkérdőjelezte az egész rendszert. A válság egy német sajátosságban gyökerezik: az úgynevezett adósságfékben. Ezt még a 2009-es pénzügyi krízis idején dolgozták ki azzal a céllal, hogy a kormányt arra kötelezze: egy költségvetési évben a gazdasági teljesítmény legfeljebb 0,35 százalékának megfelelő új államadósságot vállaljon.
A kormány azonban dönthet úgy, hogy vészhelyzetekben, mint például a világjárvány, felfüggeszti az adósságféket. Miután a pandémia véget ért, néhány hónappal a Scholz kormány megalakulása után a kabinet pártjai olyan ötlettel álltak elő, amely láncreakciót váltott ki: 2021-ben mintegy 60 milliárd eurónyi összeg maradt a világjárvány segélyalapban. A koalíciós miniszterek 2022-ben átcsoportosították ezeket az éghajlatvédelmi alapba. Az ellenzéki CDU/CSU az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Az alkotmánybírák a milliárdok átcímkézését semmisnek minősítette,úgy vélte, a kormány eleve nem folyamodhatott volna ehhez a trükkhöz.
Németország ezzel egyetlen pillanat alatt 60 milliárd eurótól esett el. Ennél azonban még nagyobb gondot jelent, hogy az egész rendszer bukhat. A mindenkori német kormányok az 1950-es évek óta hoznak létre speciális alapokat, más néven árnyé-költségvetéseket, amelyekből jelenleg 29 van érvényben. Csak az elmúlt két évben egy többéves klímaalapot (több mint 200 milliárd euró), egy gazdasági alapot (mintegy 200 milliárd euró energiatámogatásra) és a Bundeswehr speciális alapját (100 milliárd) hagyták jóvá. Összehasonlításképpen: a jelenlegi tervek szerint a 2024-es német költségvetésnek mintegy 446 milliárd eurót kellene kitennie.
Friedrich Merz CDU-pártelnök az alkotmánybíróság döntéséből arra a következtetésre jutott, hogy az minden árnyékköltségvetés végét jelenti. Jelezte, jogi lépéseket tesz a gazdasági stabilizációs alap ellen is, amelyből évek óta a magas gáz- és áramárakat támogatják.
Az árnyék-költségvetésekből finanszírozott projektek listája a kelet-németországi chipgyáraktól kezdve a fűtési rendszerek cseréjére és a gyengélkedő Deutsche Bahn vasúthálózat bővítésére szánt támogatási pénzeken át terjed.
Nem mindent finanszíroznak adósságból, de nagy a bizonytalanság: mit lehet kifizetni mindezek után az árnyék-költségvetésekből? Christian Lindner pénzügyminiszter, az FDP elnöke hétfő este kiadási stopot rendelt el a minisztériumok számára, vagyis az egyes tárcák nem támogathatnak új projekteket az ő engedélye nélkül. A már lekötött pénzeket azonban ki fogják fizetni, jegyezte meg a Die Presse. Feltéve, hogy a teljes 2024-es költségvetést nem kell módosítani. A szövetségi számvevőszék közleménye szerint ugyanis az idei és a jövő évi német költségvetést "alkotmányossági szempontból rendkívül problematikusnak" tartja. Mivel ugyanis az egyes árnyék-költségvetéseket a kormány tartalékhitelként kezeli, egyelőre nem világos, mennyi pénz hiányzik a jövő évre. A becslések szerint 10 és 20 milliárd euró között lehet, de a részletes felülvizsgálat még folyamatban van. Ennek ellenére a kormány hamarosan el szeretné fogadni a jövő évi büdzsét.
Ilyen költségvetési kihívás előtt a berlini kormány még nem állt, s a krízis az egyes tartományok büdzséjét is befolyásolhatja. Schleswig-Holsteinben például a kereszténydemokrata-környezetvédő kormány azt szeretné, hogy 2023-ra „költségvetési vészhelyzetet” hirdessenek ki.
Olaf Scholz hónapokig tartó kötélhúzás után megállapodott a tartományi vezetőkkelA krízis nagy csapás Scholz koalíciója számára is. A kabinetnél rendre újrakezdésről beszéltek a romló közvélemény-kutatási adatok miatt. Erre azért is lenne szükség, mert elsősorban a Zöldek és az FDP a nyilvánosság előtt vitáztak számos kérdésben. Scholz többször is figyelmeztették őket arra, ne tegyék, mert a koalíció egésze sérül ezzel. Az újabb válság miatt azonban még megosztottabbakká válnak a koalíció pártjai, s egyesek szerint a koalíció vége sem zárható ki. Az FDP például már a szociális juttatások csökkentéséről beszél, ami viszont aligha lenne elfogadható az SPD számára.
A zöldek gazdasági minisztere, Robert Habeck megkérdőjelezte az adósságféket, Lindner azonban ragaszkodik ehhez. Másrészt a német parlamentben, a Bundestagban kétharmados többség kellene az eltörléséhez, ami reménytelen, hiszen a CDU/CSU voksaira is szükség lenne. A szociáldemokraták felvetették, hogy egyszerű többséggel vészhelyzetet lehetne hirdetni, ami lehetővé tenné a költségvetési kivételeket. Tehát az SPD újabb trükkel válaszolna.
