Szekér József nyugdíjas tanárember, aki karvezetést tanult, majd autodidaktaként képezte magát zeneszerzőnek. Úgy érezte, itt az ideje, hogy élőben hallhassa Erkel Ferenc: István király című operáját, és ehhez partnert is talált a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar vezetésében. Az előadás azonban valószínűleg igen sokáig várat még magára. A partitúrához ugyanis – a magyar nemzeti opera megteremtője ide, a Himnusz zeneszerzője oda – a komponista több más művéhez hasonlóan hihetetlen nehéz hozzájutni. Ha sikerül egyáltalán.
- Szekér József javasolta, hogy játsszunk részleteket az István királyból, és miután fontosnak tartom, hogy a standard szimfonikus zenekari repertoár mellett több ritkaságot – különösen ha magyar szerzőről van szó – előadjunk, örömmel fogadtam az ötletet – meséli Hollókői Huba, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője.
Erkel Ferenc operáját 1885-ben mutatták be a budapesti Operaházban. A partitúra változatai két közgyűjteményben: a Magyar Rádió, azaz az MTVA archívumában és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) lelhető fel.
Szekér József tájékozódott: az OSZK oldalanként 200 Ft-ot kér a másolatért, a kézirat teljes változatában 500 oldal, azaz százezer forintért lehetne a kottához jutni. Ez a százezer forint az évi néhány tízmillió forintból működő kecskeméti zenekar költségvetésében nagyon jelentős tétel. És ez csak a partitúra: előadáshoz pedig még a zenekari szólamok is szükségesek.
A Népszava megkérdezte az OSZK-t az árakkal kapcsolatban és arról, hogy az állami és önkormányzati intézmények ugyanolyan áron juthatnak-e hozzá az anyaghoz. Erkel Ferenc István király című, négy felvonásos operájának számos kéziratos forrását őrzi az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtári gyűjteménye - közölte a könyvtár. Az opera két felvonásának autográf kézirata, amely a zeneszerző saját kezű, ceruzás vázlatait tartalmazza, az Erkel Ferenc-hagyatékkal került a könyvtárba. Az Operaház történeti kottatárából származó, vagyis az OSZK-nak az 1980-as években átadott ún. „Operabánya” gyűjteményben megtalálható az említett mű 1930-as felújításához használt előadási anyag, amely magában foglalja a nem Erkel kezétől fennmaradt, többkötetes partitúrát és zongorakivonatot, emellett a zenekari szólamok, színpadi zenekari szólamok, a karpartitúra, a kórusszólamok és a szerepszólamok kéziratos kottáit. Ilyen és ehhez hasonló igény esetén előzetes egyeztetés szükséges az érintett gyűjtemény vezetőjével annak tisztázása érdekében, hogy pontosan melyik könyvtári dokumentumról, milyen célra szeretne digitális másolatot rendelni - szerepel a könyvtár válaszában A másolatkészítés díját minden esetben egyedileg, a dokumentum jellegétől, értékétől és állapotától függően határozzák meg - tették hozzá.
- A zenekar fenntartója a város önkormányzata, és az együttes projektalapon működik. Éppen ezért különösen fontos, hogy milyen műveket tudunk műsorra tűzni, és azoknak mekkora a költségük – meséli Hollókői Huba. A zenekarvezetőt úgy tájékoztatta az MTVA, hogy nem lévén közgyűjtemény, csak betekintést engednek, a kottát sem másolni, sem szkennelni nem lehet. : - Nem tudtam pontosan, milyen anyag van az MTVA archívumában. Most, amikor betekinthettem a kottába, kiderült, hogy az valójában a 2001-ben elhunyt karmester-zeneszerző Németh Amadé munkája. Az egész kotta az ő kézirata, ráadásul a műbe új részeket is komponált. Több helyen is olvasható: ez Németh Amadé munkája. Az viszont nincs feltüntetve, pontosan meddig” – vázolja a problémát a hegedűművész-karmester, és hozzáteszi: - Más forrásom egyelőre nem lévén, azt sem tudom, hogy ami előttem volt, mennyire az eredeti mű maga.
– Azt tekintjük alapnak és hitelesnek, amit Erkel Ferenc leírt, bár már az ő életében is változtak a művei például annak függvényében, hogy milyen énekesei voltak
– hívja fel a figyelmet Kassai István, az 1989-ben alakult Erkel Ferenc Társaság elnökségének tagja. - Ám amit Erkel halála után csináltak, az már a hamisítás kategóriája, mert még a mű cselekményét is megváltoztatták, új szöveget írtak hozzá, és az opera dramaturgiáján kívül a végkicsengést is módosították. Van, aki ezt átköltésnek hívja, én mindezt már hamisításnak nevezem – teszi hozzá Kassai István zongoraművész, aki maga is készített lemezfelvételeket Erkel-művekből.
- Összességében azonban a lényeg az Erkel-operák hozzáférhetetlensége és előadhatatlansága a kottahiány miatt – foglalja össze a helyzetet Kassai István. - A partitúrák másolatait az OSZK elküldte a BTK Zenetudományi Intézetnek az Erkel-összkiadás előkészítése céljából. Jelenleg a Bátori Mária, a Hunyadi László és Bánk bán partitúrája érhető el nyomtatásban, a zeneszerző többi hat operája kiadatlan. A Zenetudományi Intézet tervezte, és 2025-ig be kellett volna fejeznie a kilenc operapartitúra kiadását. Az Erzsébet című opera előkészítése megtörtént, azaz készen vannak a kritikai jegyzetek is, de nem jelentették meg, a többi mű előkészítése el sem kezdődött még. Egy opera előkészítése viszont évekbe telik akár – vázolja a lehetetlen küldetést Kassai István. Pedig
az ingyen, mindenki számára elérhető kritikai kiadások, teljes életmű-archívumok nem számítanak ritkaságnak.
– Ha Mozartot vagy Csajkovszkijt szeretnék előadni, ingyen tanulmányozhatom az interneten, de nemcsak a kéziratait, hanem a levelezését is, kapcsolódó dokumentumokkal együtt, akár angol fordítással. Ha a weboldalon az egyik szimfóniájára kattintok, ott vannak az ahhoz kapcsolódó levelek linkjei – hoz példát Hollókői Huba. - Nyilván nem elengedhetetlen egy ilyen szintű, ennyire jól működő adatbázis, de azt nagyon furcsának találom, hogy Erkel életműve ennyire nehezen hozzáférhető – teszi hozzá a művészeti vezető.
- Első lépésként a Himnuszéhoz hasonlóan az operák meglévő komplett kéziratait, tehát a partitúrát, a zongorakivonatot és a zenekari szólóanyagot is fájlokba kellene rögzíteni, és ezeket a fájlokat díjmentesen nyilvánosságra hozni a Zenetudományi Intézet vagy az Országos Széchényi Könyvtár honlapján. Az Erkel-operák a nemzeti kulturális örökségünk vitathatatlan részei. Ezért nincs komoly ellenérv, hogy ne legyenek hozzáférhetőek, és az ellenérdekeltségek is feloldhatóak – vázolja Kassai István. - Külföldön a tudományosan feldolgozott, kiadott zeneszerzői életművek mellett általában ott vannak a hangfelvételek is, nálunk ez messze nincs még így. A magyar zenetudomány megkésettsége részben történelmi okokra vezethető vissza, másrészt a mindenkori politikum mindeddig nem értékelte kellően ezt a területet – világít rá Kassai István. – Opera terjedelmű papír alapú kottát már elég ideje senki nem ad ki nálunk. Emiatt áll egyébként a teljes oratorikus és szimfonikus zeneirodalom kottakiadása Magyarországon. A magánkiadók nem vállalkoznak rá, mert nem akarnak csődbe menni, az állam pedig sosem fordított erre elegendő pénzt – folytatja Kassai István. A kecskeméti zenekar művészeti vezetője az Erkel-operával a napi feladatai mellett kezdett foglalkozni. A kérdésre, hogy mennyiben akadálya a partitúrák elérhetetlensége a zeneszerző kevésbé ismert művei előadásának, mégis egymástól függetlenül Hollókői Huba és Kassai István is azt feleli: mindenképpen.
- Liszt Ferenc és Bartók Béla mellett Erkel olyan nemzetközi szintű brandje a magyar zenei életnek, amelyet vétek nem világgá kürtölni – mondja Kassai István. – Az, hogy egy Erkel-nagyságrendű zeneszerző főműveiből még 130 évvel a halála után sincsen hozzáférhető játszóanyag, lassan jóvátehetetlen hiánnyá fog válni.
