„Amennyiben az Átrium nagyszínpadi, nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek ajánlott produkcióit látogatni kívánják, kérjük, ne lepődjenek meg azon a tényen, hogy előadásaink szereplői időnként nem etikus és ízléses módon viselkednek, esetenként csúnyán beszélnek, továbbá színük, fajuk, nemük, szexuális orientációjuk, hitük, vallásuk, identitásuk nem feltétlenül azonos – és lehet, hogy a világról alkotott képük sem egyezik – az önökével.” A többi között ez áll az Átrium Színház Hannibál tanár úr című darabját kísérő kommünikében, amelyről Varga Ibolya újságíró tett közzé egy képet a Facebookon.
A közleményben a színház azt is hangsúlyozza, hogy „a fiúknak kukijuk van, a lányoknak pedig puncijuk”. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy ez egy színház, nem pedig állatkert, ahol zavartalanul lehet fotózni, és nem is gyorsétterem, ahol mindenki maga válogatja össze a menüt. A közösség érdekében hozott szabályok betartása tehát nem opcionális, vagyis a jegyvásárlással senki nem jut „azt csinálok, amit akarok” szintű engedélyhez.
„Akit a fentiek zavarba hoznak, nem szívesen szembesülne az emberi természet és biológia fentebb ismertetett törvényszerűségeivel, akit esetleg bosszant, hogy a színpadról nem feltétlenül saját világképét látja viszont, kérjük, ne váltson jegyet előadásainkra, szívesen ajánlunk neki más, a mienkkel szemben államilag jelentősen dotált színházakat, ahol ilyesmivel nem kell szembesülni. A többieket minden előadásunkon szívesen látjuk” – áll a közleményben.
Azzal kapcsolatban, hogy vasárnap kétszer a Hannibál tanár úr című előadást játszották – amelynek témája, hogy a napi politikai érdektől vezéreltetve teljesen félreértenek egy tanulmányt és meghurcolják annak szerzőjét – az Átrium egy másik, Facebookon közzétett bejegyzésében kiemelte:
„Voltaképp fájdalmas, hogy mindezt annak másnapján játsszuk, hogy az Örkény István Színház Édes Anna előadása kapcsán az jelent meg egy, a hangvételében a Völkische Beobachtert idéző internetes kiadványban, hogy a színpadon megjelenő drag queen nyilvánvalóan Kosztolányi regényének meghamisítása, és ugyancsak nyilvánvalóan lmbtq+ propaganda okán került a produkcióba.”
A színház ezzel a 888 minapi cikkére utalt, és megjegyezte, mindez egy árva szót sem érne, sajnos azonban mégis érdemes szólni róla, mert a jelek szerint a Móra Ferenc (vagy éppen Kosztolányi Dezső) által ábrázolt száz évvel ezelőtti világ „egy az egyben a mi világunk”.
