Összességében a korábbinál kevesebb lakás épülhet a fiataloknak – ez derül ki az Magyar Nemzeti Bank friss elemzéséből, amely a kabinet lakástámogatási intézkedéseit vizsgálta.
Az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban jelentősen átalakított az otthonteremtési támogatások eddigi rendszerét. A változások lényege, hogy vissza nem térítendő támogatás helyett hitelt ajánlanak, a városi lakások építését minimálisan támogatják, ezzel szemben az 5000 fős kistelepüléseken jelentősen nő az elérhető támogatások mértéke, a már megszületett gyereket nem veszik figyelembe, illetve csökkentik az igénybe vevők korhatárát. Ezek eredményeként az országosan, de főként a városokban elérhető támogatások jelentősen csökkennek. A kormány láthatóan a kistelepülések elnéptelenedését akarja megakadályozni, ahelyett, hogy a fiatal családok első lakáshoz jutását támogatná. A szűk kistelepülési ingatlanpiacon viszont az aszimmetrikus állami támogatás jelentős áremeléssel jár. Vagyis a lakástámogatási rendszer révén kormány egyszerre szűkíti a keresletet, és legalábbis az ingatlan szegmensben, emeli az árakat.
Jelentős szigorítás a csok plusz: az eddigi jogosultak 70-80 százaléka is kieshet a kormány új lakástámogatási rendszerébőlA kormány lakáspolitikájának bírálói szerint sokkal hatékonyabb lenne a fiatalok lakáshoz jutását a bérlakásrendszeren keresztül támogatni.
A kormány bejelentései 2024 januártól mind a csokot, mind a babaváró hiteleket érintik. A babavaáró hitel kerete 10 millió forintról 11 millióra emelkedik, ám míg a jelenlegi szabályok szerint hitelt azon párok kaphatnak, ahol a nő nem idősebb 41 évnél, januártól ez a korhatár 30 évre csökken. Az MNB elemzői szerint, ezzel a jelenlegi igénylők 60 százaléka kiesik a támogatási körből, Budapesten még nagyobb csökkenés várható. A falusi csok támogatási összegének megemelése a vidéki újlakás-építések darabszámát mérsékelten, míg a lakásárakat érdemben növelheti.
A 2021-ben és 2022-ben újonnan átadott lakások mindössze 8 százaléka, évi 1600 lakás épült a falusi csokra jogosult 5000 fő alatti kistelepüléseken – olvasható az MNB Lakáspiaci jelentésében. A szakértők szerint városi csok kivezetése és a babaváró kölcsön igénybe vevői körének szűkítése 2024-től a lakáshitel-keresletet is csökkenti, ugyanakkor e hatást tompíthatja az október végén bejelentett csok plusz hitelprogram.
