– Mindig nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy szolgáltatáshiányos településeken, leszakadó társadalmi csoportokban hogyan lehetne a legmodernebb technikákkal segíteni. Korábban a terhesgondozás terén próbálkoztunk, de nem sikerült az együttműködés a rendszerrel. Itt, a berettyóújfalui járásban van ugyan bőrgyógyászati rendelés, de kórházi osztály csak Debrecenben. Lenne még a magánorvosi praxis, ami viszont a generációs szegénységben élő embereknek elérhetetlen, éppen ezért nagyon örültünk az AIP Derm kínálta lehetőségnek – ecseteli lapunknak az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője, L. Ritók Nóra a példaértékű kezdeményezést.
„A szegénységet nem lehet megszüntetni mesterséges intelligenciával (MI), de a legszegényebbek életkörülményeit lehet vele javítani”
– ez a felvezető gondolata annak a sajtóközleménynek, amelyet a napokban adtak ki közösen az AIP Medical Hungary céggel.
Nem elég, ha okos a telefon
Az együttműködés során arra voltak kíváncsiak, hogyan tud segíteni a legmodernebb, MI-vel dolgozó digitális egészségügyi szolgáltatás a társadalmi leszakadásban élőknek. A hajdú-bihari Toldon és környékén tesztelik az újdonságot, egyelőre kifejezetten a bőrbetegségekre fókuszálva. Az AIP Derm vállalta, hogy a társadalmi felelősségvállalásuk égisze alatt ingyen ellátja az alapítvány által segített roma családokat, magyarázza a cég ügyvezetője, Fazekas István.
– Fel kell tölteni a problémás testrészről egy éles képet, egy MI-szűrő pedig nem enged tovább mást, csakis bőrről készült fotókat. A kép az orvosaink elé kerül, öt lehetséges kórképből kiválasztják a legvalószínűbbet, ezután vagy gyógyszert írnak fel, vagy klinikára küldik tovább a beteget. Általában pár órán belül megvan a diagnózis, és az esetek több mint kétharmadában a bőrbetegségek teljesen orvosolhatók a páciens által otthonról, az orvos utasításai, kezelési terve alapján. Sokszor nagyon „elvadult” esetekkel találkozunk, későn mennek orvoshoz a páciensek. Május óta tevékenykedünk, ma már Szlovákiában is, eddig több mint 50 ezer esetünk volt. Hagyományosan, rendelőben óránként 4-5 beteget láthat el egy orvos, nálunk ebben a rendszerben akár negyvenet. A fejlett világban egy évben a populáció 12-15 százalékának megfelelő számú dermatológiai vizsgálat történik, hazánkban tehát nagyjából egymillió – részletezi a tapasztalataikat.
– Egy olyan társadalmi csoport számára, amelynek hiányosak az alapkészségei, kell a közreműködésünk – érvel L. Ritók Nóra. – Hiába van okostelefonjuk, sokan nem tudnák igénybe venni a szolgáltatást. Segítünk a problémás bőrfelületről készült fotó elkészítésében, feltöltésében, az adatlap kitöltésében vagy a gyógyszer kiváltásában. Az ellátottaknak nem kerül pénzébe az egyébként 9990 forintot taksáló vizsgálat, ez a cég felajánlása. A bőrbetegség iszonyú kellemetlen, ég, fáj, viszket, ha elvakarják, akkor elfertőződik, tehát időben kell kezelni. Jellemző, hogy nem mennek orvoshoz időben, félnek, bizonytalanok, ezeknek az ellenérzéseknek nagyon régi gyökere lehet.
Azt tapasztaltuk, hogy az MI közreműködésével végzett digitális vizsgálatot könnyebben elfogadják. Az egészségügy iránti bizalom visszaállítását is reméljük az akciótól.
Az MI vizsgálja a hajléktalanokat
– Végeztünk egy kutatást a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel közösen, 3500 esetet alapul véve – ismerteti a további előnyöket Fazekas István. – Bebizonyosodott, hogy az MI és az orvos együttműködése lényegesen precízebb diagnózist eredményez, mint külön csak az egyik, vagy csak a másik. A toldi rendezvényre mintegy 60 érdeklődő ment el, a résztvevők nagyon jó kérdéseket tettek fel. Ezzel világossá vált számunkra, hogy a mélyszegénységben élő embereket is foglalkoztatja az egészségük.A cég társadalmi felelősségvállalása nem merül ki az alapítvánnyal való közös tevékenységben. Együttműködnek a Máltai Szeretetszolgálattal is, hajléktalan emberek vizsgálatát teszik lehetővé a szeretetszolgálat egészségügyi centrumában.
– Évekkel ezelőtt nyitottunk a digitális egészségügyi megoldások felé, ennek lett az egyik állomása az AIP Dermmel való közös munka – mutat rá Békási Sándor háziorvos és egészségügyi menedzser, a Máltai Szeretetszolgálat DocRoom egészségügyi kutatási projektjének vezetője. – Nagyon izgalmas lehetőség, abból a szempontból mindenképpen újszerű, hogy egy új kompetenciát hoz be a saját alapellátási rendelőnkbe. A betegnek lehetősége van szinte azonnal megkapni a bőrgyógyászati szakorvosi szolgáltatást. Bár időnként szükség van személyes orvosi vizsgálatra, az esetek döntő többségében elegendő az MI segítségével végzett diagnózis.
Mindenki jól jár
Az MI egészségügyi célú alkalmazásában Fazekas István hatalmas potenciált lát. A makrogazdasági és a demográfiai nyomás, illetve a pályaelhagyás miatt egyre kevesebb orvos lát el egyre több beteget. A kérdés tehát nem az – fejti ki –, hogy vajon lehet-e bővíteni ezt a fajta diagnosztikai munkát. Nyilvánvalóan nem önállóan, nem orvos nélkül, de egyszerűen nem lesz más megoldás. Éppen ezért terveikben van a dermatológián túl egyéb vizsgálatokkal is foglalkozni.
Az együttműködés tehát mindenkinek előnyös, a cégnek egyebek mellett azért, mert a fejlesztésekhez rendkívül sok adatra van szükségük, emelték ki a sajtóközleményben.
Azzal, hogy bevonják a toldiakat az adatfelvételbe, folyamatosan óvják és monitorozzák az egészségüket, hozzájutnak olyan vizsgálatokhoz, melyekre nem lenne egyébként esélyük.
Továbbá már a fejlesztés során is mérvadó szemponttá válhat az, hogy a technológia a legszegényebbek számára is könnyen használható és elérhető legyen. A közlemény arra is rámutat, hogy egy vizsgálat eredménye annál megbízhatóbb, minél szélesebb társadalmi rétegből merít. Békási Sándor kihangsúlyozza, hogy a bőrgyógyászat ma Magyarországon sokszor nehezen hozzáférhető ellátás, hajléktalan embereknek még inkább, holott közöttük a bőrbetegségek igen gyakoriak. – Az új lehetőség október óta nyitott az ellátottainknak, közelebb hozza számukra az orvosi ellátást, hiszen így most a centrumban, a háziorvos helyben tudja kezelni őket. Nagyon hasznos ez a megoldás, arról nem is beszélve, hogy nem teremt párhuzamosságot az egészségügyi rendszerben, fogalmaz a főorvos, aki több hazai és nemzetközi digitális egészségügyi projekt tanácsadója, az Európai Bizottság külső szakértője.
– Ez a társadalmi réteg, amellyel mi dolgozunk, átörökített mintákat visz tovább – utal L. Ritók Nóra többek között a toldi emberekre. – Az egészségügyben gyorsan megkapják, hogy „a nemtörődömségük, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás miatt olyan az állapotuk, amilyen, vessenek magukra”. Miközben arról van szó, hogy nem szándékosan rongálják a testüket, de nincs másféle mintájuk. Ezért kapcsoltunk szakemberek segítségével edukációs elemeket is a lehetőséghez, például a sebkezelés vagy a higiéniai feltételek fontossága területén. Az egészségtudatosság kialakítása is fontos feladat ebben a munkában.
Fogynak a rendelők és a betegek is
A szakemberek szavait a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják: egyre kevesebb helyen látják el állami rendelőkben a bőrgyógyászati eseteket, és egyre kevesebben mennek ilyen panaszokkal orvoshoz. A számok arról tanúskodnak, hogy a rendszerváltás idején 125 hazai dermatológiai gondozóintézet működött, ma 96. Az éves betegforgalom akkor 2,2 millió volt, a legutóbbi, tavalyi adat szerint kicsivel több mint 700 ezer esetet kezeltek.
