Szerda reggel felfokozott figyelem kísérte a brit legfelsőbb bíróság élő tévéadásban közvetített ítélethirdetését az illegális bevándorlók Ruandába szállítása ügyében.
Mint arról többször is beszámoltunk, a brit parlament napirendjén hosszabb ideje szereplő illegális bevándorlási törvény meghatározó eleme volt az a terv, hogy a francia partokról kishajókon érkező menekülteket a közép-afrikai országba toloncolják ki, és ügyüket ott bírálják el. Mindeddig azonban egy ilyen repülőgép sem szállhatott fel, mert ennek útját állták különböző brit és nemzetközi jogi intézmények, élükön az Emberi Jogok Európai Bíróságával. A brit legfelsőbb bírósághoz azt követően került az ügy, hogy előbb a felső bíróság jóváhagyta, majd ez év júniusában a fellebbviteli bíróság elutasította a még Boris Johnson kormánya által előkészített ruandai tervet, a belügyminiszter pedig megóvta ezt a végzést.
Londonban ma dől el, jogszerűen küldené-e a brit kormány Ruandába az illegális bevándorlókatA legfelsőbb bíróság nevében Lord (Robert) Reed elnök olvasta fel az öttagú grémium egyhangú döntést, mely elutasította az azóta menesztett Suella Braverman belügyminiszter beadványát. A bíráknak csak arra a kérdésre kellett valójában válaszolniuk, hogy Ruanda "biztonságos harmadik országnak" számít-e, ahová menekülteket lehet küldeni.
Az írásos verdikt helyben hagyta a fellebbviteli bíróság végzését, amely "törvénytelennek nyilvánította a ruandai politikát".
Ennek oka a legfőbb bírák szerint is az a tényleges kockázat, hogy a menekült státuszért folyamodók rossz bánásmódban részesülnének Ruandában, amennyiben számíthatnának a visszaküldésre eredeti, akár életveszélyt jelentő kiindulópontjukra. Lord Reed több lényeges megfontolást is megfogalmazott. Hangsúlyozta, hogy egy "jogi kérdés eldöntéséről volt szó, és a bíróság nem vette figyelembe a szisztéma politikai vonatkozásait". Kiemelte azt is, hogy a határozat a nemzetközi jogon alapul, s nem pusztán az EJEB ítéletét, de különböző ENSZ-egyezmények szellemét is érvényre juttatja. Ezzel félreérthetetlenül megüzente,
hogy a brit kormány akkor sem tudná legálisan megvalósítani a Ruandába toloncolások tervét, ha - mint ebbe az irányba a párt jobbszárnya tereli - kilépne az EJEB-ből.
Az egyhangúlag meghozott végzés és indoklása kétségkívül óriási csapást mért Rishi Sunak kormányfőre, aki ezzel a módszerrel próbálta megvalósítani hangzatos "Stop the Boat" ígéretét a kishajókon érkező menekültek özönének leállítására. Különösen kínosan sült ez el, mivel a sajtó épp ezen a napon hozta nyilvánosságra Braverman megsemmisítő búcsúlevelét. A dühöt és sértettséget sugárzó hosszú írás kitér arra, hogy ha a legfelsőbb bíróság ítélete elmarasztalja a kormányt, nincs B-terv a menekültválság rendezésére. A volt belügyminiszter szerint
Sunak elárulta őt, hazudott neki és nem hallgatta meg javaslatait, így most egy egész évet elvesztegette az illegális bevándorlási törvény elfogadása terén.
Nem sokkal az ítélet kihirdetése után került sor az alsóházban a szokásos szerda déli miniszterelnöki interpellációkra. Ahogy ezt borítékolni lehetett, az ellenzék vezére kihasználta az alkalmat, hogy kíméletlenül bírálja a kormány bevándorlási politikáját. Sunak szerint a kormány minden eshetőségre felkészült az elmúlt hónapokban, és továbbra is teljes mellszélességgel elkötelezett a kishajók megállítása mellett. A kormányfő kulcsfontosságúnak nevezte, hogy minden eddigi jogi végzés törvényesként fogadta el az elvet, hogy illegális bevándorlókat biztonságos harmadik országba át szabad telepíteni ügyük elbírálása céljából.
További lehetőségként Sunak felvillantotta a brit jogi keretek felülvizsgálatát, amibe éppenséggel beleférne az EJEB-tagság kérdése is. Közölte, kész a Ruandával kötött egyezmény újratárgyalására is. Sir Keir Starmer ismételten bocsánatkérésre szólította fel a kormányfőt,
amiért az adófizetők 140 millió fontját elfecsérelte a Ruanda-koncepcióra, miközben 175 ezerre nőtt az elintézetlen menedékkérelmek száma és napi 7 millió fontba kerül a bevándorlók szállodai elhelyezése.
Rishi Sunak mindezt figyelmen kívül hagyva a helyzet javulását emelte ki, a lélekvesztős átkelések számának 31 százalékos csökkenésével és az Albániából felkerekedők jelentős visszaesésével érvelve.
Kirúgta a belügyminiszterét Rishi Sunak brit kormányfőA brit belügyminiszter nem zárja ki, hogy nyomkövetővel látják el a kishajókon illegálisan érkezőket