demonstráció;palesztinok;rendőrség;bíróság;Izrael;tiltás;Társaság a Szabadságjogokért (TASZ);

Párizsban feloszlatták a tüntetést

- Hetedszer tiltották meg a palesztinbarát tüntetést, bírósághoz fordul a TASZ

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) bírósághoz fordul annak a magánszemélynek a képviseletében, akinek bejelentésére a rendőrség nem engedélyezte a békepártinak meghirdetett demonstráció megtartását.

Miután Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet „terrorszervezetek mellett szimpátiatüntetést” rendezni, és ezt a jövőben se fogják engedélyezni, a rendőrség betiltott egy újabb palesztinbarát demonstrációt. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa lapunknak elmondta: a feszült világpolitikai helyzetben valóban járhat bizonyos biztonsági kockázatokkal egy ilyen demonstráció megrendezése, de önmagában ez nem ok annak megtiltására.

A police.hu oldalon megjelent tájékoztatás szerint egy magánszemély november 22-ére, a II. kerületbe jelentett be gyűlést a „Hamász terrorszervezet és Izrael között folyó fegyveres konfliktus kapcsán”. (A pontos helyszín a Margit híd budai hídfőjénél lévő Germanus Gyula park lett volna.) A rendezvény megtiltásakor a rendőrség azzal érvelt, hogy hasonló megmozdulások Európa és a világ számos városában erőszakba torkollottak, így alappal lehet attól tartani, hogy a demonstráció Magyarországon is veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot és a jelenlévők testi épségét, azaz erőszakhoz vezetne. A BRFK hangsúlyozta, hogy a betiltott gyűlésen történő részvétel szankciót von maga után.

A rendőrség a gyülekezési törvénynek arra a paragrafusára hivatkozott, amely szerint a hatóság a demonstráció megtartását megtilthatja, ha a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a „közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti”, illetve „mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár”, enyhébb korlátozással pedig nem biztosítható „a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme”.

Ez már a hetedik hasonló demonstráció, amit megtilt a rendőrség, lényegében ugyanazon az alapon – nyilatkozta Hegyi Szabolcs a Népszavának. A TASZ korábban közzétett állásfoglalásában kifejtette:

mivel a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy személyesen intézkedett a tüntetés betiltásáról, arra lehet következtetni, hogy a rendőrség alapos mérlegelés nélkül, politikai nyomásra hozott döntést.

Jogállamban azonban nem a miniszterelnök dolga, hogy politikai, világnézeti vagy morális megfontolások alapján döntsön arról, ki és milyen véleményt nyilváníthat ki. A rendőrség – tette hozzá a TASZ – egyetérthet a miniszterelnökkel, de nem politikai utasítás, hanem csak a gyülekezési törvényre támaszkodó alapos mérlegelés után tilthatja meg a gyűlés megtartását.

A tiltó határozatot meg lehet támadni a bíróságon. A mostani demonstrációt bejelentő magánszemély a TASZ közreműködését kérte, és Hegyi Szabolcs elmondása szerint a szervezet vállalta, hogy az illető képviseletében bírósághoz fordul, kéri a rendőrségi tiltó határozat felülvizsgálatát.

Ahogyan azt a Népszava hírül adta, Hegedűs Loránt református lelkész a közelmúltban istentiszteleten látta vendégül Fadi Elhusseini palesztin nagykövetet a Szabadság téri Hazatérés Templomában. A rendezvény után a palesztin nagykövetség Facebook-oldalán közölte, hogy az istentiszteleten résztvevők nagy része megerősítette eltökéltségét „a tűzszünetet és a békét követelő demonstrációk megtartására”, valamint a „korábbi engedélyek elutasítása elleni fellebbezések jogosultságát”.

Hegedűs Loránték közleményben reagáltak azokra a „rágalmakra”, amelyek „balliberális sajtótermékekben” megjelentek az eseményről. Ebben szükségesnek tartották felhívni a figyelmet arra, hogy „szolidaritási istentiszteletünkön semmiféle határozat nem került elfogadásra, így a kormányzat által ez idő szerint betiltásra ítélt palesztinpárti demonstrációk szervezésére történő biztatás sem”.

Az I. kerületi ellenzéki polgármester szerint az eljárás alapja, hogy a kormánypárti többség olyan előterjesztéseket szavaz meg, amelyek jogszerűen nem végrehajthatók.