palesztinok;

- Békepártiságnak álcázta az antiszemitizmust Hegedűs Loránt református lelkész a palesztin nagykövet meghívásával

Nem meglepő, hogy a magyarországi szélsőjobb Izrael-ellenes és palesztinpárti állásponton van – Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője kérdésünkre így kommentálta, hogy Hegedűs Loránt református lelkész a közelmúltban a Szabadság téri Hazatérés Templomában tartott istentiszteleten vendégül látta a palesztin nagykövetet.

A lelkész régebben több, antiszemitának tartott megnyilvánulásával is botrányt kavart, és ő volt az, aki Hamasz néven szervezetet alapított Magyarországon (a rövidítés a Hazafias Magyarok Szövetsége elnevezést takarja). Ahogyan arról beszámoltunk, a Szabadság téri eseményen Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke is felszólalt, és – békevágyát hangsúlyozva – terrorállamnak minősítette Izraelt.

Pár nappal az istentisztelet után Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke sajtótájékoztatót tartott. Közölte, hogy Magyarországnak ki kell maradnia az izraeli-palesztin háborús konfliktusból. Elítélte a terrorizmust, egyúttal bírálta a fideszes kormányt, amiért feladta azt a semlegességét, amit az ukrajnai háború esetében képviselt, helyette „egyértelműen Izrael és a Gázában most folyó vérontás pártjára állt”.

Hunyadi Bulcsú elmondása szerint Novák Előd templomi beszédéből és Toroczkai László sajtótájékoztatójából az is látszik, hogy a szélsőjobb igyekszik taktikusan becsomagolni az antiszemita gyökerű Izrael-ellenes és palesztinpárti véleményét, azt „békepárti” hozzáállásként mutatva be.

Mindez rímel arra is – tette hozzá Hunyadi Bulcsú –, amit az Orbán-kormány az Ukrajna elleni orosz agresszió ügyében hirdet. 

A Mi Hazánk képviselői a kormányon kívül az ellenzéket is támadják egyoldalúnak minősített álláspontja miatt: így akarják elérni, hogy szembeállítsák magukat a teljes politikai elittel, és a Mi Hazánkat az egyetlen „rendszerellenes” erőként tüntessék fel.

A mintegy ötezer embert sújtó áldatlan állapot miatt pénteken tüntettek a helybeliek. Egyelőre még kérdéses, hogy az építési tárca által utasításba adott műszaki megoldások – amelyekre a Lázár-féle építési tárca 135 millió forintot szán – meghozzák-e a kívánt eredményt.