Az Ipsos az UNESCO felkérésére nyolcezer ember részvételével végzett felmérést 16 olyan országban, ahol 2024-ben választásokat tartanak (Magyarország nincs köztük). Ebből kiderült, a válaszadók 85 százaléka aggódik a megtévesztő információk miatt, 87 százalékuk úgy gondolja, hogy ezeknek nagy hatásuk van országuk politikai életére, ami befolyásolni fogja a jövő évi választásokat is. 88 százalék pedig elvárja a kormányoktól és törvényhozóktól, hogy oldják meg a problémát a szociális média szabályozásával. A felmérésből az is kiderült, hogy az internethasználók 56 százaléka a közösségi médiából szerzi az információkat, 44 százalék a tévéből, bár az arányok országok és kor szerint változhatnak. A felmérésben többek közt Algéria, Ausztria, Bangladesh, Belgium, Horvátország, Gána, Mexikó és az USA vett részt.
„A digitalizáció hatalmas mértékben segítette a szólásszabadság fejlődését. De a közösségi média felületek felgyorsították és felerősítették a hamis információk és a gyűlöletbeszéd terjedését, fő fenyegetést jelentve a társadalmi egységre, békére és stabilitásra. Hogy megőrizzük a hozzáférést az információkhoz, késlekedés nélkül szabályoznunk kell ezeket a platformokat, miközben megőrizzük a véleményszabadságot és az emberi jogokat” – írta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a szervezet honlapján. Az UNESCO akcióterve példátlan konzultációs folyamat eredményeként jött létre az ENSZ keretein belül, amelyben 134 ország 10 000 aktivistája vett részt másfél éven keresztül. A 40 oldalas dokumentum felvázolja az elveket, amelyeket figyelembe kell venni, de a konkrét cselekvési terveket is, amelyeket a kormányoknak, szabályozó testületeknek, a civileknek és maguknak a médiaplatformoknak is végre kell hajtaniuk. Ennek érdekében az UNESCO 2024 közepére tervezi az első World Conference of Regulators-t (Szabályozótestületek Világkonferenciája).
„Ha nem lesznek fiatal olvasók, meg fog halni a demokrácia” – Kiáltványt írtak az olvasásról, a legjobb fegyverről a dezinformáció ellenA szervezet 7 pontban határozta meg a szem előtt tartandó elveket.
Legfőbb irány az emberi jogok tiszteletben tartása a döntési folyamat bármely szakaszában, bármely szervezet által.
Független, nyilvánosan működő szervezetek kellenek mindenhol, tiszta jogkörökkel és megfelelő forrásokkal.
Ezeknek együtt kell működniük, hogy megakadályozzák, a techcégeket abban, hogy kihasználják nézeteltéréseiket.
A tartalommoderációnak megvalósítható mértékűnek kell lennie minden régióban és minden nyelven.
Az algoritmusok a minél hatékonyabb működést tartják szem előtt a megbízhatóság helyett, ezeket átláthatóvá és számonkérhetővé kell tenni.
A platformoknak többet kell tenniük azért, hogy felhasználóik kritikusabb gondolkodásúak legyenek.
A szabályhozóknak és a platfomoknak sokkal szigorúbb szabályokat kell alkalmazniuk érzékeny események, választások és krízisek idején.
A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 68 százaléka szerint a közösségi médiában terjednek leginkább a megtévesztő információk, ebben országtól, kortól, társadalmi helyzettől, politikai nézettől függetlenül túlnyomó többségben egyetértettek.
„Az embereket minden országban és társadalmi státuszban aggódással tölti el a dezinformáció, legyenek akár öregek, akár fiatalok, vidékiek vagy városiak, tanultak vagy tanulatlanok, különösen választások idején. Minden szereplőtől azt várják, küzdjenek ezek ellen”
– mondta Mathieu Gallard, az Ipsostól a Guardiannak.
Guilherme Canela de Souza Godoi az UNESCO szólásszabadság szekciójának vezetője szerint már 50 országban szabályozzák a közösségi médiát, de ez gyakran nem felel meg a nemzetközi szólászabadsági és emberi jogi normáknak.
Az EU a dezinformáció jobb megértését célzó kezdeményezésre hirdet pályázatotDezinformáció-ellenes kampányt indít a Google a V4 tagországaiban, csak Magyarországon nem