A megkérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy Orbán Viktor kormányfő Pekingben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – derült ki a Publicus Intézet felméréséből. Lényegesen többen vannak azok, akiknek ez nem tetszik, mint azok, akik nem látnak kivetnivalót abban, hogy miközben az európai vezetők kerülik az Ukrajnát megtámadó orosz elnököt, addig a magyar kormányfő tárgyal vele.
A Putyinnal történt találkozót 52 százalék nem – vagy „inkább nem” – tartotta elfogadhatónak, míg a másik táborba, akik szerint elfogadható, 35 százalék tartozik. Azt, hogy ki miként vélekedik erről, döntően a politikai preferenciák határozzák meg. 13 százalék nem válaszolt. (A Népszava megbízásából készült felmérés a magyarországi felnőtt népességre életkor, nem és iskolázottság szerint reprezentatív.)
Két háború, kétféle megítélés
Köztudomású, hogy újabb súlyos konfliktus, háború bontakozott ki Izrael és a palesztin, gázai Hamasz között. A magyar lakosság 54 százaléka szerint inkább a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háborúnak van nagyobb hatása Magyarország jelenére és közeljövőjére, 10 százalék szerint inkább az izraeli-palesztin konfliktusnak, 21 százalék szerint pedig mindkettőnek. Elenyészően kevesen válaszolták azt (2 százalék), hogy ránk egyiknek sincs érdemi hatása.
A Publicus Intézet rákérdezett arra is, hogy a találkozó kinek állhatott érdekében. A válaszadók 32 százaléka szerint inkább Orbán Viktornak, mert a gáz- és olajszállítások miatt fontos a jó kapcsolat Oroszországgal. Hajszálnyival többen (33 százalék) gondolták azt, hogy mindkét félnek érdekében állt, és csak 19 százalék vélekedett úgy, hogy inkább Vlagyimir Putyinnak, mivel a nyugati szövetségi rendszerek tagjaként a magyar kormány felértékeli, legitimálja a háborús agresszor Oroszországot. A válaszadóknak ebben a csoportjában nagyítóval is alig találni kormánypártiakat (1 százalék).
Putyinnal tárgyalva Orbán nem háborúnak, hanem – az orosz propaganda fordulatát használva – katonai műveletnek nevezte Ukrajna lerohanását. A relatív többség, a megkérdezettek 36 százaléka szerint a magyar kormányfő szándékosan kívánt oroszbarát nyilatkozatot tenni, 23 százalék úgy ítélte meg, hogy csak diplomatikus akart lenni. Azzal a megközelítéssel, hogy Orbán „tisztában volt kijelentése súlyával, de nem tehetett mást”, 15 százalék értett egyet. Akadtak, akik arra a következtetésre jutottak, hogy nincs jelentősége a szóhasználatnak: igaz, ők nem voltak sokan (9 százalék). Annak lehetőségét, hogy Orbán Viktor véletlenül fogalmazott így, elhanyagolhatóan kevesen tartották valószínűnek (1 százalék). Tanácstalanságot jelez, hogy a nem válaszolók aránya 17 százalékot tett ki.
Ennél is jóval többen (42 százalék) passzolták a következő kérdést, amely arról szólt, hogy ki kezdeményezhette a „kétoldalú tárgyalásokat”. Azok, akik véleményt formáltak, jobbára úgy gondolták, hogy Magyarország volt a kezdeményező fél (39 százalék). Oroszországot 19 százalék jelölte meg.
A Fidesz – a törökökkel együtt – lassan másfél éve halogatja Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti jóváhagyását. A felmérésben résztvevők 17 százaléka szerint a magyar kormány ezzel Putyin (Oroszország) kedvében szeretne járni. Azt a verziót, hogy Erdogan (Törökország) kérését teljesíti a Fidesz, mindössze 3 százalék tartja valószínűnek. A legtöbben (35 százalék) arra hajlanak, hogy Orbán mindkét vezetőnek meg akar felelni. Ez a magyarázat leginkább az ellenzékiek körében vált uralkodóvá. A megkérdezettek pontosan negyede (25 százalék) ezzel szemben úgy látja, hogy „a kormány önállóan dönt ebben a kérdésben”. Főként a fideszesek hiszik így. A nem válaszolók aránya ezúttal is magas volt (21 százalék).
Putyin után Erdogan és türk csúcs
Meglehetősen sajátosan alakult Orbán Viktor diplomáciai programja az elmúlt három hétben. Október közepén tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Pekingben, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel is találkozott. Baráti találkozói a múlt héten Kazahsztánban folytatódtak, ahol a Türk Tanács csúcstalálkozóján vett részt. Itt egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török államfővel. Kazahsztánban Orbán találkozott llham Alyjev azeri elnökkel is, nem sokkal azután, hogy Azerbajdzsán – főként örmény halálos áldozatot követelő összecsapások után – elfoglalta a keresztény örmények lakta Hegyi-Karabahot. Orbán gratulált az elnöknek a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához, és sok sikert kívánt neki a karabahi újjáépítéshez.
