Szórakoztató csajos vígjáték, de különleges fejlődéstörténetként is felfogható a huszonhárom évvel ezelőtt debütált amerikai széria, a Szívek szállodája (Gilmore Girls). Csaknem negyedszázados kora ellenére folyamatosan adják a hazai televíziók, rajongói a Netflixen négy részes utódsorozatban találkozhatnak a Lorelai-Rory univerzummal, amely most már szakácskönyvet is ihletett. Igazi fricskaként, elvégre a két főszereplőnek még a mirelit pizza megsütése is problémát jelent.
Lorelai, a 32 éves, önálló, sikeres, vonzó nő és 16 éves lánya, Rory egy connecticuti kisvárosban, Stars Hollowban élnek. Amikor Roryt felveszik az elit középiskolába, a függetlenségét – szinte – mindenek fölé helyező, gyermekét egyedül nevelő Lorelai arra kényszerül, hogy gazdag szüleihez forduljon segítségért. Szüleihez, akik 16 évvel korábban finoman szólva sem örültek középiskolás lányuk terhességének, és annak, hogy más utat választott, mint amilyet szántak neki. A nagyszülők kapva kapnak a magas tandíj teremtette alkalmon, és a pénzügyi támogatás feltételéül azt szabják, hogy lányuk és unokájuk ezentúl náluk töltse a péntek estéket. Két nagyon különböző univerzum találkozik az elegáns házban: a szakácsnő készítette vacsorákon: a biztosítási szakemberként dolgozó nagyapa, a jótékonysági estekkel és a háztartási alkalmazottak szekírozásával foglalkozó, valójában unatkozó nagymama világa a kicsit szétszórt, szállodát vezető anya és az igazi jókislány világával.
És miközben lehull a lepel a nagyszülők tökéletesnek tűnő, mégsem olyan gömbölyű nagypolgári életéről, az is kiderül, hogy nincsenek áthidalhatatlan szakadékok a három generáció között.
Lorelai egyenrangú partnerként kezeli Roryt, akinek apja csak néha-néha tűnik fel. A szingli anya keresi az igazit, és bár ennek ellentétét állítja, nagyon is bevonja magánéletébe a lányát. Jópofa, ahogy néha szerepet cserélnek: a kamasz ad tanácsot a felnőttnek öltözködéssel, randevúzással vagy érzelmekkel kapcsolatban. Ám a szoros anya-lánya viszony baráti kapcsolatba fordulása gondot okoz, és ez figyelmeztető jel a szoros anya-lánya viszonyban élő nézőknek is. Igaz az, amiről egyre többet lehet olvasni pszichológusoktól, családterapeautáktól: a szülő nem barát, egy kamasz nem bír el ennyi és ekkora terhet. Ha úgy tűnik, hogy mégis, akkor később kell szembesülnie a következményekkel.
Lorelai szóviccekkel és poénokkal teli pergő beszéddel fedi el érzelmi problémáit, bizonytalanságait és aggodalmait. A rendkívül gyors és szellemes szöveg az angolul nagyon jól beszélőket is zavarba ejti, ha eredetiben nézik, ám a magyar szinkron Pápai Erikának, Bogdányi Titanillának és a többieknek köszönhetően fantasztikus. (Furcsa is hallani Lauren Graham és Alexis Bledel valódi hangját.)
A cím fordítása – Gilmore Girls-ből Szívek szállodája lett – azonban nem egy nézőt ijesztett el a sorozattól.
Rory okos, olvasott, kedves, szép, segítőkész, szorgalmas, tökéletes. Mindenki kedvence, és mindenki – főként önmaga – szerint sokra hivatott. Lorelai azt mondja, hogy szabadon dönthet a sorsáról, valójában azonban a lánynak az anya meg nem valósult álmait kellene megvalósítania és a nagyszülők elvárásainak megfelelnie. Hozzászokott kivételes képességeihez, és ahhoz, hogy neki minden jár. Ezért nehezen viseli az első, talán túl későn jött karrier- és érzelmi felsüléseket. Miközben a siker biztos tudatában felnőtt lány egyre több kudarccal kénytelen szembesülni, a felnőtt életét problémásan kezdő anya kivirágzik, diplomát és saját szállodát szerez.
Bár a Gilmore Girls-ben a kortárssorozatoktól eltérően mindössze egyetlen fekete amerikai szereplő van – Lorelai szállodai kollégája, Michel –, és nincsenek latinok, LMBTQI-emberek, mégis szól az elfogadásról. Stars Hollow először tipikus amerikai kisvárosnak tűnik, ám kiderül: igazából a különcök városa. A bohókás szakácsnőé (ebben a sorozatban tűnt fel Melissa McCarthy), a túlfűtött szexualitását nem titkoló valamikori balett-táncosnőé, az értelmi képességek hiányával küzdő fiatalemberé, a bugyuta és hatalmi gőgjétől nevetségessé váló polgármesteré, a koreai kamaszlányé és az ázsiai életmódot és erkölcsöket megkövetelő édesanyjáé, és a magányos farkas, igazából nagyon is érzelmes kávézótulajdonosé. Mindenki megmosolyogtató és mindenki olyannak szerethető, amilyen.
Szerethető az is, ahogy Stars Hollow ragaszkodna a tradíciókhoz, de nem tud történelmi eseményeket felmutatni a múltjából. Ezért alapítanak nevetséges panoptikumot, és ezért töltenek felnőtt férfiak minden évben egy hideg téli éjszakát a szabadban emlékezve arra, hogy több száz évvel ezelőtt élt őseik egy hideg téli éjszakán át várták az ellenséget. Hiába. Ahogy a Gyalog galopp arcul csapja a lihegő és álszent hazaszeretetet és a nagy angol történelem legendáját, úgy teszi a Gilmore Girls nevetség tárgyává az amerikaiak hagyományvágyát.
A fordított fejlődéstörténet a Netflixen látható, tíz évvel később játszódó Egy év az életünkből folytatásban körkörössé válik, Rory kísértetiesen ismétli Lorelai életét. De mielőtt túl komolyan vennénk az egymásra rakódó rétegeket, novemberi estéken érdemes egyszerűen pokrócba burkolózva és kávét szürcsölgetve nézni a Gilmore Girlst. A legőszibb kisvárosról szóló legőszibb sorozatot.
