A már két éve folyamatosan csőd szélén tántorgó fővárosi önkormányzatot különösen érzékenyen érintheti az a Belügyminisztérium által alkotott új jogszabály, amelynek értelmében a hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, a tartozásaikkal nem boldoguló települések mellé pedig költségvetési biztost jelölnének ki, aki akár a falvak vagy városok vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztéséért.
Jön a törvénymódosítás, az Orbán-kormány gyakorlatilag szabad kezet adna az eladósodott falvak és városok ki nem fizetett hitelezőinekBudapest a teljes nyarat folyószámlahitelből húzta ki, és bár a szeptemberben érkező iparűzési adóbevételből ugyan sikerült némileg feltölteni a kasszát, így is sok a pénzügyi bizonytalanság az elszabaduló energiaárak és infláció által megtépázott fővárosi tulajdonú közszolgáltató cégeknél. A Fővárosi Vízművek idei üzleti tervében például 10 milliárdos lyukat kellene betömni, de a Fővárosi Közgyűlés döntése szerint legfeljebb hárommilliárdot tudnak erre költeni.
Betelt a pohár, a Fővárosi Vízművek nem akar több ivóvizet átadni csak úgy a Budapest környéki településeknekMég nagyobb a baj a fővárosi közlekedési cégeknél, ahol az év végére 50 milliárd forint értékű kifizetetlen számla gyűlhet össze. Ezek faktorálására (átütemezésére) banki hitelt vesz fel a főváros, amelyet a jövő tavasszal befolyó iparűzési adóelőlegből fizetnének vissza. Mindezek hallatán – és ez még csak a jéghegy csúcsa – érthetőnek tűnne, ha a a fővárosi önkormányzat pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettesében megszólalna a vészcsengő a Belügyminisztérium új törvényjavaslatát olvasva. De nem így van.
A fővárosi önkormányzati gazdálkodás sokkal komplexebb rendszer annál, hogy egy ilyen törvény megoldást jelenthetne. Ez a jogszabály inkább a kisebb településeken, esetleg megyei jogú városok esetében használható, ahol például egy költséges fürdőüzemeltetés borítani tudja az egész költségvetést. Vagy az olyan esetekben, mint Balassagyarmat, ahol a pénzügyi gondok origója a zárszámadási rendelet hiánya – vélekedik Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki ugyanakkor elismeri, hogy a jelenlegi önkormányzati adósságrendezési eljárással valóban kezdeni kellett valamit, mert nem alkalmas a fizetésképtelenné váló önkormányzatok helyzetének rendezésére.
Budapestnek nincsenek kifizetetlen számlái, a faktorálás révén nem is lesznek. Másrészt a költségvetési biztos kinevezése,
egy település pénzügyi irányításának átvétele a felelősség átvételét is jelenti, márpedig az Orbán-kormány nem szívesen venné nyakába a fővárosi közszolgáltatások üzemeltetését, különös tekintettel a közösségi közlekedésre
– magyarázza a fővárosi pénzügyekért felelős városvezető.
A választási eredményeket egyetlen törvény sem írhatja felül. Akármilyen csődbiztost nevezne is ki az Orbán-kormány, attól még Karácsony Gergely maradna a főpolgármester, aki elmondhatná, hogy mi vezetett el odáig – teszi hozzá Kiss Ambrus, aki szerint a fenti törvény már csak azért se vethető be a főváros esetében, mert Budapest gondjait nem a pazarlás okozza, amelyet egy biztos vissza tudna fogni, hanem a kormányzati intézkedések. Így például az elszálló infláció miatti kamatkiadás, a hiába várt rezsikompenzáció, az energiaárnövekedés. Budapest még csak el sem tud adósodni, hiszen a kabinet hónapok óta nem járul hozzá a fejlesztési hitel felvételéhez.
