A hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, a tartozásaikkal nem boldoguló települések mellé pedig költségvetési biztost jelölnének ki, aki akár a falvak vagy városok vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztése érdekében a Belügyminisztérium törvénymódosító javaslata szerint. A jogszabályi változtatás – amelynek társadalmi egyeztetése a múlt héten ért véget – szigorúbb kontrollt jelentene az önkormányzatok felett. Az önkormányzatok akár maguk is kérhetnék az állami beavatkozást, ha tartozásuk túllépne a törvény által meghatározott kereteken.
– A törvénymódosítással azt tisztázták, a különböző önkormányzati adósságoknál mit lehet, illetve mit nem lehet tenni – mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, a somogyi Tab polgármestere. – Mivel jelenleg csak kormányzati engedéllyel juthat hitelhez egy önkormányzat, nem is elsősorban a településekkel kapcsolatos kérdéseket teszik tisztába, hanem a hitelezői oldalt, milyen lehetőségei vannak a tartozás behajtására.
Az adósságot nemcsak pénzzel, hanem az önkormányzati vagyontárgyak átadásával is ki lehet majd váltani, az értékesíthető települési vagyon eladása pedig a pénzügyi gondnok joga lesz: neki két hónap áll rendelkezésére, hogy a becsérték alapján a lehető legmagasabb áron adjon túl az adósságrendezésbe bevonható vagyontárgyakon.
Az eljárás lezárultát követően az érintett önkormányzat pénzügyi felügyelet alatt marad még két évig, ez idő alatt jellemzően nem vehet rész fejlesztési pályázatokon, a település vezetői pedig nem lesznek jogosultak tiszteletdíjra és más, személyi juttatásokra.
Schmidt Jenő szerint a törvénytervezet sokkal konkrétabban fogalmazza meg az önkormányzati biztosok szerepét, feladatait is lehetőségeit, hiszen eddig nagyjából bármit megtehettek.
– Tulajdonképpen most olyan szabályozás lép életbe, mintha az önkormányzat egy normál gazdasági vállalkozás volna – mondta. – A pénzügyi gondnok, mint egy gazdasági vállalkozás esetében felméri, milyen olyan vagyonelemei vannak a településnek, melyek alkalmasak az adósság törlesztésére vagy visszafizetésére.
A települések adóssága tulajdonképpen állami adósság, a mostani változással viszont az állam azt szeretné elérni, ne neki kelljen helytállnia az önkormányzati hitelekért.
Megkerestünk néhány nagyvárost, kíváncsiak voltunk, mi a véleményük a tervezett törvénymódosításról, s érintheti-e őket a változtatás. Mindenütt azt állították, hogy ugyan van hitelük, de nem érinti őket az adósságkezelés.
Schmidt Jenő szerint jelenleg a kérdés csak néhány önkormányzatot érint, ám jövőre akár 30-40 olyan település is akadhat már, mely mellé pénzügyi gondnokot kell majd kinevezni, ugyanis a magas infláció miatt elképesztően alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer.
– A települések nagy részének nincs vagy elenyésző a saját bevétele, így az állami támogatásból kell megoldaniuk a kötelező feladatokat, mint például a gyermekétkeztetés – magyarázta a TÖOSZ elnöke. – Csak éppen
az önkormányzati szférát az elmúlt két évben nagyjából 60 százalékos infláció sújtotta, és év közben ezt lehetetlenség kompenzálni,
hiszen minden egyes alkalommal módosítania kellene az országgyűlésnek a költségvetési törvényt, így jelenleg a települések kvázi meghitelezik a különbözetet az államnak, mely a következő költségvetésből tud kompenzálni, vagyis igazából utófinanszírozott a rendszer. Csak éppen az önkormányzatok nagy részének erre már nincsenek forrásai, nem véletlen, hogy a rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatásra úgy 1700 település pályázott.
