- Eddig csökkent, de megint nőni fog Magyarországon az üzemanyag ára

A nemzetközi nyersolajárak szeptember második felében furamód pont akkor fordultak esésbe, amikor Orbán Viktor és miniszterei az árstop visszaállításával fenyegették meg a hazai üzemanyagcégeket. Így az elmúlt hetek erőteljes áresései mögött nem a kormányfő szavai, hanem a nemzetközi hatások állnak – értettek egyet lapunk megkeresésére az iparág szakértői.

Szeptember második feléig megállíthatatlannak tűnt az üzemanyagárak emelkedése. Lapunk augusztus végén 700 forint feletti dízelárat fotózott, a benzin átlagtarifája pedig, a magyar magánautósok számára, szeptember második felében, literenként 662 forinton csúcsot döntött. (Bár a benzin piaci átlagára tavaly június közepén a 802 forintot is elérte, e kör a 2021. november 15-e és 2022. december 6-a közötti árstop idején 480 forintért jutott a termékhez.) Orbán Viktor szeptember 25-én ugyanakkor, az infláció és az üzemanyagárak közötti, tagadhatatlan kapcsolatra utalva, még a korábbiaknál is erőteljesebben támadta a hazai kúthálózatokat. Akkori szavai szerint, ha a kereskedők nem tudják vagy nem akarják a tarifákat kordában tartani, a kormány ismét beavatkozik. Másnap ezt nyomatékosította Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is.

És láss csodát. A benzin ára szeptember 21. óta 56, a gázolajé pedig 33 forinttal esett. Ezen belül, a Hamász Izrael  elleni, komoly olajpiaci pánikkal fenyegető, szombati támadása óta nálunk előbbi 27, utóbbi 33 forinttal lett olcsóbb.

Orbán Viktor és Nagy Márton bejelentései semmilyen hatást nem gyakoroltak a hazai üzemanyagárakra – szögezte le lapunknak Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. Miközben az irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára a szeptember második felére jellemző, 95 dolláros csúcsokról a múlt hét péntekéig több mint tíz százalékkal, 84 dollárig esett, a Hamász-támadás és Izrael válaszcsapásai kétségkívül 87 – péntekre 89 – dollárig emelték az árakat. A drágulás mértéke mégsem utal piaci pánikra. Fontos Irán szerepe, amely bár üdvözölte a terrorakciót, leszögezte, hogy ahhoz nincs köze. Teherán nem csak – elvileg kereskedelmi korlátozások alá eső - kitermelési lehetőségei miatt kulcsfontosságú, hanem mert ellenőrzése alatt tartja a Perzsa-öbölből érkező közel-keleti olajszállító hajók egyetlen kijáratának számító Hormuzi-szorost is.

A hazai kutakon az elmúlt hetek során tapasztalt, jelentős áresés ugyanakkor még az azt megelőző időszak hatása – szögezte le a főtitkár. Ennek nyomán viszont a jövő héten már némi áremelkedést vár. Arra a kérdésünkre, hogy a

Felidézte a lengyel példát, ahol a választásokhoz közeledve az állami irányítás alatt álló PKN Orlen látványosan csökkentette az üzemanyagárakat, ami, bár a különbség messze nem érte el a hazai árstop szintjét, mégis ahhoz hasonló, a kezelhetetlenséghez közelítő keresletugrásba torkollott. Grád Ottó változatlanul ellenzi az árstop intézményét, ami szerinte újból a tavalyihoz hasonló, széles körű ellátási zavarokkal fenyegetne. Ha az olajpiacot nem éri további, drámai sokk és a dollár forintárfolyama sem billen ki, a főtitkár az év végéig alapvetően a mostanihoz hasonló hazai kútárakra számít. Sőt, a gázolaj decemberi termékpiaci árai tükrében akár enyhe árcsökkenést sem zár ki, amit követhet a benziné is.

Annak kapcsán, hogy korábbi számításunk szerint a január 1-től tervezett, literenként 43 forintos üzemanyagadóemelés az EU-szabályok által engedélyezett szintet a benzin esetében 18, a gázolajnál pedig 20 forinttal meghaladja, a főtitkár leszögezte: a MÁSZ a kormány erőteljes inflációcsökkentési tervei tükrében nem támogat a feltétlen szükségesnél nagyobb adó-, vagyis áremelést. Erről ugyanakkor a kormányzattal még nem tárgyaltak.

A nemzetközi hatásokat látja a hazai üzemanyagárak utóbbi hetekben tapasztalt esése mögött Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője is. Bár változatlanul érvényes Szaúd-Arábia és Oroszország a világ olajpiacára kiható termelésvisszafogása, az utóbbi idők során enyhülni látszottak az Irán elleni, leginkább az USA által szorgalmazott szankciók. Az EU legtöbb tagországában tilalom alá eső orosz olajra, illetve dízelre időnként Moszkva is kiviteli tilalmat rendel el. Ám ez a jelek szerint mindkét oldalról inog. Brüsszel ugyanis azt tapasztalja, hogy a jelenlegi korlátozások ellenére az orosz nyersanyag megtalálja útját az EU felé. (Mindazonáltal 2025-től a jelek szerint Magyarország marad az utolsó, orosz nyersolajat vásárló tagállam.) A szakember emellett úgy látja, hogy a magyar kormány túladóztatja a Molt, a hazai üzemanyagcégek árrés-mozgásterét pedig literenként néhány forintra teszi. Az Erste elemzője idén 600 forint feletti benzin- és dízelárakra számít, de utóbbi tarifája jövőre szerinte már 7-essel kezdődik. A piaci egyensúly mindazonáltal úgy a nemzetközi, mint a térségi vagy hazai hatások miatt, rendkívül törékeny – figyelmeztetett Pletser Tamás.