A kutatókat nem az lepte meg, hogy a népszámláláskor csökkent a magukat vallásosként meghatározók száma, hanem az, hogy milyen magas arányban – 40 százalékban – voltak olyanok, akik nem válaszoltak erre a kérdésre.
Rosta Gergely vallásszociológus, egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) és többek között Máté-Tóth András valláskutató teológus, egyetemi tanár is erre az aspektusra hívta fel a figyelmet egy szerda esti budapesti kerekasztal-beszélgetésen. Máté-Tóth András elmondta, hogy azok, akik őt telefonon vagy levélben megkeresték, arról számoltak be: annak ellenére nem válaszoltak a népszámlálás vallási kérdésére, hogy saját maguk aktív egyháztagok. Döntésüket azzal indokolták,
hogy elfogadhatatlan számukra, ami az állam és az egyház kapcsolatának színterén történik.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a 2011-es népszámláláskor a nem válaszok aránya 27 százalékos volt (ez emelkedett 40-re). A mostani eredmény szerint az összes válaszadó fele katolikus volt, számuk azonban – beleértve a görögkatolikusokat is – 3,9 millióról 2,9 millióra zuhant. A reformátusok 944 ezren vannak, ami azt jelenti, hogy arányuk 21-ről 16 százalékra csökkent. Az evangélikusok létszáma 176 ezer fő, a korábbi 4 százalék után ez most 3,1 százalékot tesz ki.
Ilyen még nem fordult elő: kisebbségbe kerültek a vallásosak, eltűnt majd’ egymillió katolikusAz Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen tartott beszélgetésen Dobszay János vallásszociológus, a HVG vezető szerkesztője hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizenhárom évben „egyházi oktatási offenzíva” zajlott Magyarországon, ma mintegy kétszáz olyan település található az országban, ahol csak egyházi iskola működik. A népszámlálási adatokban megmutatkozó csökkenés mindezek ellenére következett be.
Az eltűnt hívek nyomában – a szervezők ezt a címet adták a rendezvénynek. Sáhó Eszter jogász, a Szemlélek volt főszerkesztője erre reflektálva közölte, hogy nem hívek tűntek el, hanem „intézményes egyháztagok”. Az istenkeresés iránti igény ugyanis nemhogy gyengült volna, inkább erősödött. A nagy keresztény egyházak népszámlálás előtti kampányai szerinte rossz hatást váltottak ki,
a hívek egy része úgy érezte, politikai eszközként akarják felhasználni a hitüket.
Gábor György vallásfilozófus, egyetemi tanár (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem) egyetértett azzal, hogy a nem válaszolók magas aránya nem feltétlenül a szekularizáció (elvilágiasodás) megnyilvánulása. Bizonyos egyházak bürokratikus intézményekként működnek. Különössé teszi a magyar helyzetet – mondta a vallásfilozófus –,
hogy nálunk az „egyházi lét teljes valóságában átpolitizálódott”.
A fórum során többen is hangsúlyozták, hogy a népszámlálási adatokból nem kapunk pontos képet a magyarországi vallási helyzetről. Nincs azonban adathiány. Készültek olyan vallási felmérések, amelyek – közölte Máté-Tóth András – minden alapvető kérdésre válaszolnak. A népszámlálás arra volt jó, hogy ráirányítsa a figyelmet olyan problémákra,
amelyekről a kutatások adatai alapján eddig tudni is lehetett, csak senki nem beszélt róluk szívesen.
Vadai: igaza van Semjén Zsoltnak
Semmiképpen sem kizárható, hogy sokakat megfélemlíthetett a Demokratikus Koalíció egyházellenes propagandája – Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes egyebek között ezzel magyarázta, hogy a népszámlálás során a korábbinál jóval kevesebben vallották magukat katolikusnak. Semjén arra az írásbeli kérdésre reagált, amit Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője intézett hozzá: miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon? Vadai egy Népszavában megjelent cikkre hivatkozott. Gégény István katolikus hittanár, a Szemlélek lapigazgatója ebben kijelentette: megbukott a politikai kereszténység.
A nem válaszok magas arányát Gégény István lapunknak nyilatkozva összefüggésbe hozta azzal, hogy a „csapból is a kereszténység – vagy inkább: kereszténykedés – folyik”. Az emberek jelentős része egyszerűen elutasította ezt. Számszerűen bebizonyosodott, hogy vallási elköteleződés, vagy el nem köteleződés szempontjából Magyarország nem keresztény, hanem olyan sokszínű ország, ahol nagy számban élnek keresztények is – állapította meg.
Semjén szerint a csökkenéshez az is hozzájárult, hogy most először nem anonim módon zajlott a népszámlálás, a kérdőívek kitöltése pedig alapvetően online történt. Magyarországon ugyanakkor a kereszténység a legnagyobb társadalmi rendező elv, a legerősebb identitásképző közösség – szűrte le a következtetést az eredményből Semjén Zsolt.
Vadai Ágnes közleményben reagált. Igaza van Semjén Zsoltnak – írta –, a Demokratikus Koalíció szociáldemokrata elvei szemben állnak az Orbán-kormány egyházpolitikájával. A DK úgy gondolja, hogy a vallás magánügy, ezért nem járnak extra állami támogatások, sem ingyen állami és önkormányzati ingatlanok az egyházaknak. Az egyházi vezetőknek – fogalmazott Vadai Ágnes – a híveiket és a hitüket kell szolgálniuk, nem az Orbán-kormány propagandáját hirdetniük a templomi szószékekről.
