Különösen érzékenyen reagált a vallási kérdésre a lakosság, érzékenyebben, mint az egészségi állapotuk felvállalására. A többi között ezt a magyarázatot adta a Központi Statisztikai Hivatal projektvezetője, Kovács Marcell a 2022-es népszámlálás eddig be nem mutatott, de immár a teljes körű feldolgozást bejelentő sajtótájékoztatón.
A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosságnak ugyanis mindössze 60 százaléka felelt, vagyis tízből 4 ember nem válaszolt a kérdésre. A válaszadók 27 százaléka pedig vállalta, hogy nem vallásos, azaz – szintén a válaszolók csoportjában – 73 százalék jelölte magát vallásosnak. Ám ha a teljes lakosságot nézzük – aminek a nem válaszolók is a részei –, akkor a vallásosak aránya 50 százalék alatt van. Kovács Marcell megjegyezte: 2011-ben, az előző népszámláláskor sokkal alacsonyabb, 21 százalék volt a vallási hovatartozásra nem válaszolók aránya.
– Egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyről ilyen nagy arányban nem szerettek volna nyilatkozni az emberek
– tette hozzá Kovács Marcell. Az egészségi állapotukat firtató kérdésre, amelyre szintén nem volt kötelező válaszolni, csak kismértékben nőtt 2011-hez képest a választ megtagadók száma. A nemzetiséghez tartozás is ebbe a körbe tartozott, ám ezt most többen jelölték meg, mint egy évtizeddel ezelőtt – mondta a projektvezető. (lásd keretes írásunkat)
A tájékoztatón több feldolgozott témát is közölt a KSH, a vallással kapcsolatos kérdés viszont azért érdekesebb a többinél, mert a napokban – azaz még a hivatalos közzététel előtt – a HVG már megírta: a népszámlálások történetében először fordult elő, hogy kisebbségbe kerültek a magukat valamelyik egyház tagjaként meghatározók, és minden felekezet veszített a tagságából. Az érintett nagy egyházak a napokban külön tájékoztatást kaptak a KSH-tól,
hogy legyen idejük értelmezni a számukra is sokkoló adatokat, illetve kellően felkészüljenek az okok kommunikálására.
Ez az információ igaz lett, hiszen tizenegy éve még 3 millió 871 ezer ember vallotta magát katolikusnak, most már csak 2,9 millió. Közülük a római katolikusok száma 3,7 millióról 2,6 millióra csökkent, a reformátusok aránya 21-ről 16 százalékra változott, míg evangélikusnak 4 százalék után már csak 3,1 százalék mondta magát.
A népszámlálást egyébként megelőzte egy akció is, a Magyar Ateista Társaság gyűjtést indított azért, hogy az ateisták vagy vallástalanok vállalják fel identitásukat. Indokként többek között azt hozta fel a társaság, hogy a kormánypárti politikusok és újságírók rendszeresen betegnek, erkölcstelennek, hazaárulónak és nemzettagadónak nevezik a nem vallásos embereket. „Ha minél többen valljuk magunkat ateistának, vallástalannak, akkor a politikusok rá fognak ébredni arra, hogy minket is képviselniük kell” – írta akkor a társaság.
Itt az első bejelentés a népszámlálásról, 9,6 millióra csökkent Magyarország lakóinak a számaA népszámlálás végleges adatait ismertető tájékoztatón egyébként elhangzott az is, hogy annak eszmei időpontjában, 2022. október 1-én a lakosság száma 9 603 634 fő volt, 334 ezerrel kevesebb, mint 11 évvel ezelőtt. Csaknem kétmillió ember, a lakosság 21 százaléka 65 éves, vagy annál idősebb. A „legidősebb” település a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Debréte, ahol 9-en laknak, ebből 6 időskorú. A 15 évesnél idősebbek 43 százaléka él házasságban, ám a lakosság egyharmada soha nem járt az anyakönyvvezető előtt. Ezer férfira 1078 nő jutott, míg az előző népszámláláskor 1106 volt ez az érték. A Pest megyei Tésán például a nőtlen férfiak száma hatszorosa a hajadon nőkének. Az országban minden harmadik háztartásban egyedül élnek.
Az is kiderült, hogy nők 73 százaléka vállalt gyereket. 23 százalék egyszer szült, 35 százaléknak két gyereke van. Érettségije a lakosság egyharmadának van, és további 22 százaléknak diplomája is. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent. A legiskolázottabb helyek Budapest I., II. és XII. kerülete, valamint Telki. Minden negyedik ember beszél angolul, németül 1,2 millióan tudnak, oroszul 204 ezren. A Vas megyei Kétvölgyön a lakossága tudása ezen a téren kiemelkedő, a település élők 79 százaléka legalább két nyelven beszél
210 ezren vallották magukat romának
Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket az emberek 75 százaléka töltötte ki. A válaszadók 72 százaléka nem számolt be problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták azt, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal. Szintén nem volt kötelező válaszolni a nemzetiségi hovatartozásról érdeklődő kérdésre, de a lakosság 86 százaléka adott feleletet. A legnépesebb hazai nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5 százaléka, 210 ezer fő tartozik ebbe a közösségbe. A német nemzetiségűek létszáma 143, a szlovákoké 30, a románoké 28, az ukránoké 25 ezer volt.
