Novembertől indonéz és fülöp-szigeteki buszsofőrök is munkába állhatnak az ArrivaBus Kft. által üzemeltetett járatokon Budapesten. A külföldi járművezetőket nem a magyar busztársaság alkalmazná, hanem az a munkaerő-kölcsönző cég, amely csoportosan toboroz és vesz fel buszsofőröket magyarországi foglalkoztatáshoz. A járművezetők lakhatásáról és étkeztetéséről is a közvetítő cég gondoskodik. Már folyik a munkavállalók képzése, az Arriva angolul beszélő diszpécsereket is felvesz – hangzott el a BKV múlt heti igazgatósági ülésén.
A budapesti buszok egyharmadát, mintegy 450 járművet üzemeltető Arriva Bus Kft. tavaly két fővárosi tendert is nyert, amelynek eredményeként 10+2 évig üzemeltethet közforgalmú autóbuszvonalakat Budapesten. A német államvasutak, a Deutsche Bahn érdekeltségébe tartozó ArrivaBus Kft. ezzel az egyik legjelentősebb szolgáltatójává vált a főváros közlekedésszervező cégének, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt-nek. A székesfehérvári székhelyű cég 1999 óta vesz részt a napi fővárosi személyszállítási feladatok lebonyolításában. Budapesten három buszgarázsuk is van: Csepelen, Rákospalotán és Kelenföldön, buszaik az észak-budai, észak-pesti, valamint a kelet-pesti – vagyis a III., a IV., a XIII., a XIV., a XV. és a XVI. – kerületekben, továbbá a 100E repülőtéri gyorsjáraton közlekednek. Az Arriva kezdetben a BKV alvállalkozójaként, majd 2012 óta a BKK szolgáltatójaként működik. A tavaly aláírt megállapodás értemében az ArrivaBus 150 új buszt állított forgalomba idén, a szolgáltatás ellátásához szükséges járművek mellett a cég biztosítja a személyzetet is. Csakhogy a sofőrhiány a Volánbusz és a BKV mellett őket is érinti.
„A BKV igazgatósági ülésen valóban szóba került a Fülöp-szigetekről és Indonéziából hozott buszvezetők ügye”
– erősítette meg a Népszava értesülését Nemes Gábor, a BKV igazgatóságának tagja. Mint mondta: a témával kapcsolatban több kérdés is felmerült, többek között az,
hogy a sofőrök itt szereznek-e jogosítványt vagy a meglévő járművezetői engedélyüket honosítják?
Az is felvetődött,
hogy az ázsiai sofőrök hogyan tudnak kommunikálni a forgalomirányítókkal és az utasokkal, különösképpen az első ajtós felszállás esetén, amikor az utazási jogosultságokat is ellenőrizni kell, illetve ki kell adni a jegyet, ha valaki a sofőrtől vásárolna.
Az egykori szakszervezeti vezető szerint elsősorban a hazai munkaerőpiacról kellene buszsofőröket toborozni, illetve meg kellene becsülni a meglévő munkavállalókat. Elvégre ők jelentik a hosszú távú megoldást, a külföldi munkavállalók legfeljebb 2+1 évig maradnak.
– Nem támogatom, hogy harmadik országbeli munkavállalók kölcsönzésébe kezdjen a BKV, de ezt a kérdést az érdekképviseletekkel is egyeztetni kell majd
– mondja Nemes Gábor, aki szerint korántsem biztos, hogy ez annyival olcsóbb megoldás, hiszen a külföldi munkavállalóknak a lakhatást, az utazást és az étkezést is fizetni kell.
Az igazgatóság mindezek mellett arra jutott, hogy tájékozódik a külföldi sofőrök foglalkoztatása ügyében. A BKV-t ugyanis már eddig is több külföldi munkaerő-kölcsönző cég kereste meg felajánlva segítségét a hiányzó munkavállalók pótlásában. Egyelőre egyiktől sem kértek konkrét ajánlatot.
A külföldi munkavállalók fővárosi buszokon való bevetéséről a főváros közlekedésszervezőjét, a BKK-t is megkérdeztük. A cég azzal hárított, hogy a közforgalmú autóbuszjáratok üzemeltetésére a közbeszerzési eljárások győzteseivel szerződik. Ezt követően a járművek üzemeltetéséhez szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket a szerződő szolgáltatónak, jelen esetben az ArrivaBus Kft-nek kell biztosítania.
„A fővárosi közösségi közlekedésben mindennapossá vált a sofőrhiány. Stratégiánk szerves része, hogy minden lehetséges eszközzel bővítsük saját járművezetői állományunkat, ezért a toborzási kampány részeként külföldi munkavállalók alkalmazásának lehetőségét is vizsgáljuk”
– válaszolta kérdéseinkre az ArrivaBus Kft. Mint írják: intenzív toborzó stratégiájuknak köszönhetően az általános sofőrhiány a szolgáltatás folytonosságát nem érintette. A cég az elmúlt években 1000 autóbusz-vezetőt képzett, immáron házon belül is meg tudja oldani az új sofőrök oktatását.
Az ArrivaBus hangsúlyozta: „A nemzetközi Arriva Csoport más országokban már dolgozik külföldi munkavállalókkal, ezeket a tapasztalatokat is felhasználják. Az ArrivaBus kötelékében már most is dolgoznak külföldi munkavállalók, az autóbusz-vezetők körülbelül 5 százaléka közülük kerül ki. Rájuk pontosan úgy számíthatnak a budapesti utasok, mint bármely más járművezető kollégára”. Hozzátették:
„miután a magyar kormány hiányszakmának minősítette a járművezetői szakmát, lehetőséget adott arra, hogy az ArrivaBus megvizsgálja a harmadik országbeli munkavállalók munkába állításának lehetőségét és előkészítse ezt”.
Ennél többet nem árultak el a programról.
A fővárosi közösségi közlekedés buszágazatában közel 2000 autóbuszvezető és 280 trolibuszvezető dolgozik, de a munkaerőhiány itt is jelentős, amit a 2022-ben forgalomba állított 135 új busz és 48 új troli csak fokozott. Átlagosan 100-150 buszvezető hiányzik a rendszerből, de ez nagyon hullámzó. Pótlásuk főleg szabadságolások, járványok esetén nehéz. A BKV már a nyáron toborzókampányt indított,
bruttó 500-500 ezer forintos bónusszal csábítva a munkavállalókat, illetve az őket ajánló BKV-s kollégákat.
„A jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben a BKV folyamatosan keresi a munkaerő utánpótlásának lehetőségeit, mind magyar, mind külföldi munkavállalók toborzása kapcsán. Magyarul beszélő külföldieket már most is foglalkoztatunk, de vizsgáljuk a lehetőségeit angolul beszélő munkavállalók foglalkoztatásának is, felkészülve arra az esetre, amikor a tartós munkaerőhiány miatt valamely munkakörben az szükségessé válik” – válaszolta kérdéseinkre a BKV.
– A buszvezetők átlagos bruttó keresete a céges reklám szerint 730 ezer forint, ám ennyi csak a különféle pótlékok és túlmunka révén jön össze – árnyalja a képet Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, aki szerint, ha megfizetnék, lenne magyar járművezető is. A rengeteg túlórát azonban egyre kevesebben vállalják és inkább elmennek. Ez viszont ördögi körként még több túlmunkát jelent a maradóknak. Ráadásul igen furcsán jött ki,
hogy az idén az éves cafeteria-keret 20 ezer forintos emelésébe se ment bele a BKV vezetése a pénzhiányra hivatkozva, majd 1 millió forintos jutalmat fizet minden új munkavállalóért.
„A kollektív szerződés mindenkire egyformán érvényes, tehát az abban foglaltaktól eltérő bérezéssel, feltételekkel senkit nem alkalmazhat a BKV” – hangsúlyozza Naszályi Gábor, ám ez a társszolgáltatókra nem igaz. Ők eddig is trükköztek, benzinpénzként, cafetériaként fizetve ki a munkabér egy részét. Ha olcsóbban dolgozó külföldi munkavállalókat is alkalmaznak, akkor még jobb ajánlatot tehetnek a szolgáltatásrendelő BKK-nak, amely ismerten szűkös pénzügyi helyzetében juthat arra a következtetésre, hogy ezzel jobban jár. Bár azt Naszályi is felveti,
hogy a külföldi munkavállaló csak látszatra olcsóbb, hiszen a képzési, lakhatási és étkezési költségek alaposan megdobhatják a végszámlát.
Ezzel együtt az olcsóbb ázsiai munkaerő tömeges megjelenése nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a kormány által folyamatosan gyengített szakszervezeteket a bértárgyalásokon.
Egyre tudatosabban különítik el a cégek az ázsiai munkaerőt a magyar munkavállalóktól, veszélybe kerülhetnek az eddigi szakszervezeti vívmányokA BKK szerint szó sincs „mesés prémiumokról”
A BKK, illetve a BKV összesen 65 millió forint prémiumot osztott szét vezetői között. A kifizetések az adott társaság költségvetését terhelik – számolt be a Magyar Nemzet. A BKK vezérigazgatója csaknem 9,96 milliót, két helyettese egenként 8,8 milliót kapott. A BKV vezérigazgatója 9,6 milliós prémiumot, míg helyettesei 5,6 – 8,6 milliót kaptak, míg a BKV két leányvállalatának vezetője 2,76, illetve 2 millió forintot kapott.
Karácsony Gergely főpolgármester nem tagadta a kifizetés tényét, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a BKK-nak és a BKV-nak nagyjából tízszer annyi utasa van, mint a MÁV-nak, vezetőik viszont fele annyit keresnek, mint a MÁV vezetői.
A Népszava kérdésére küldött válaszában a BKK szintén elismerte a kifizetéseket, de szerintük szó sincs „mesés prémiumokról”. Mint írják: a társaság vezetői a szerződésükben rögzített, a bérmegállapodásuk részét képező, teljesítménycélok eléréséhez kötött és a főváros 2022. évi költségvetésében tervezett teljesítményprémiumot kapták. Ez nemcsak a felső vezetőket illeti meg, hanem a BKK több száz – jellemzően nem vezető beosztásban dolgozó - munkavállalóját is (besorolástól függően az éves fizetés 15-25-40 százalékát). Ez a BKK megalakulása óta így van, függetlenül a cég-, illetve a városvezetéstől. Az idei kifizetéseket az igazgatótanács, a felügyelőbizottság (beleértve az fb-tag Wintermantel Zsoltot, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjét) és a főpolgármester is jóváhagyta.
Hasonló választ adott a BKV is. A menedzsment munkabére az alapbérből és a feladatok teljesítése esetén járó prémiumból áll. A kifizetéseket minden évben betervezik a költségvetésbe. A BKV azt is hozzátette, hogy a cég javadalmazási rendszerre nagyon komplex, minden szellemi és fizikai állományú munkavállalóra nézve külön díjazzák a többletteljesítményt. Ide sorolják egyébként a különféle pótlékokat is. Mint megjegyezték: a vezetők prémiuma töredéke a 4 311 millió forintos éves megtakarításnak, a 208 377 millió forintot kitevő üzemi ráfordításnak, de a 68 883 millió forintos éves bérköltségnek is. - Sz.A.
