Továbbra is kritikus a helyzet a szerb-koszovói határon. Pristina azt állítja, hogy Belgrád ellenőrzés alá akarja vonni a köztársaság északi, szerbek lakta részét. Albin Kurti koszovói kormányfő közlése szerint a mintegy harminc főből álló szerb félkatonai csoport tíz napja végrehajtott banjskai támadása egy nagyobb terv része volt. Mint az az X (korábban Twitter) közösségi portálon írta, a szerb hadművelet révén Észak-Koszovót 37 különböző pozícióból akarták megtámadni, és egy folyosót terveztek nyitni Szerbia felé. Ezen keresztül aztán még több fegyvert és harcost csempésznének Észak-Koszovóba - állította Kurti, a koszovói rendőrség által lefoglalt dokumentumokra hivatkozva.
Az álarcot viselő szerb fegyveresek szeptember 24-i támadása óta tovább nőtt a feszültség Szerbia és a koszovói kormány között. Aznap a szerb támadók megöltek egy koszovói rendőrt és egy másikat megsebesítettek. Ezt követően a Banjska falu közelében lévő ortodox kolostor területén sáncolták el magukat. Közülük hárman a koszovói biztonsági erőkkel vívott tűzharcban meghaltak.
Pristina azzal vádolja a belgrádi vezetést, hogy a támadással további akciókat akartak előkészíteni, az csak a kezdet volt, és Belgrád azt tervezi, hogy erőt alkalmaz Koszovó ellen. Vjosa Osmani-Sadriu koszovói elnök szerint Szerbia a „krími modellben” gondolkodik: le akarja rohanni és be akarja kebelezni a szerbek által lakott Észak-Koszovót. Donika Gervalla-Schwarz külügyminiszter pedig a Deutschlandfunk rádióban figyelmeztetett: – Ha a nemzetközi közösség eltűri Szerbia lépéseit, háború lesz. Pristinából és Washingtonból származó jelentések szerint Szerbia múlt péntektől csapatokat vonultatott fel a koszovói határon. Aleksandar Vucic szerb elnök azonban ezt tagadta. Ugyanakkor a csapatok egy részét időközben visszavonták. Milan Mojsilovic szerb vezérkari főnök azt közölte, a határon lévő katonák számát 8350-ről 4500-ra csökkentették.
Szerb tankok a koszovói határnálA feszült helyzet miatt az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, további 200 katonát küld Koszovóba, hogy támogassa a KFOR békefenntartó erőit. Más országok egyelőre nem terveznek hasonló lépéseket. A KFOR évekkel korábban dönti el, mely országok biztosítják a bevethető tartalékos erőket.
A fenyegető fejlemények ellenére továbbra sem tűnik közelinek egy konfrontáció a szerb és a koszovói erők között, bár Belgrád kommunikációjában némi változás figyelhető meg. A szerb vezetés ugyanis nem zárta ki kategorikusan annak a lehetőségét, hogy az ország hadserege bevonul Észak-Koszovóba. Ehelyett az hangzott el hivatalos részről, hogy egy ilyen lépésről előre tájékoztatnák a KFOR-t. Ez derül ki Milos Vucevic védelmi miniszter szavaiból, aki kijelentette: ha a szerb fegyveres erők parancsot kapnának Vucic elnöktől arra, hogy belépjenek Koszovó területére, akkor ezt a műveletet „hatékonyan és szakszerűen” hajtanák végre, s erről előzetesen tájékoztatnák a KFOR-parancsnokságát. „Nem tennénk semmit senki háta mögött, hanem teljes mértékig tiszteletben tartanánk a nemzetközi jogot” – hangoztatta a szerb tárcavezető. Hozzátette: "szerencsére eddig nem kellett ilyen döntést hoznunk", Szerbia továbbra is igyekszik elkerülni egy ilyen forgatókönyvet és megőrizni a békét. Vucevic kérte továbbá a KFOR fokozottabb jelenlétét Koszovóban, különösen a szerb területeken. A honvédelmi miniszter ismét óva intett a koszovói szerbek zaklatásától és üldözésétől. Hozzátette, hogy védelmi tárcája és a KFOR-misszió együttműködése jónak nevezhető.
A koszovói történéseknek egy nemzetközi fejleménye már van. Miközben Aleksandar Vucic elnök és albán miniszterelnök, Edi Rama viszonya eddig meglehetősen jó volt, ez a viszony a banjskai incidens óta érezhetően kezd elhidegülni. Erre utal, hogy Rama és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök Zágrábban tartott találkozójukon elfogadhatatlannak nevezték mindazt, ami másfél héttel ezelőtt Észak-Koszovóban történt, és intézkedéseket követeltek az EU-tól Szerbia ellen. "Horvátország határozottan elítéli a koszovói rendőri erők tagjainak meggyilkolását olyan fegyveres csoportok által, amelyek felszereltsége alapján nyilvánvaló, hogy előre megtervezett akcióról volt szó" – mutatott rá Plenkovic. A horvát kormányfő kijelentette, a nemzetközi közösség reakciójának egyértelműnek és határozottnak kell lennie, és hozzátette, elsősorban Koszovó intézményeit kell támogatni, mivel az incidens a köztársaság területén történt.
Beismerte a szerb szélsőséges politikus, hogy ő szervezte a halálos koszovói lövöldözést