;

Magyarország;közlekedés;vasút;Ausztria;MÁV;Bécs;Railjet;

- Üzent az osztrák vasút, csak szerdától vág le magyar vonatokat a nyugat-európai hálózatról

Vagyis még két napig nem kell átszállniuk a Münchenbe tartó utasoknak.

Az osztrák vasúttársaság vasárnap esti tájékoztatása szerint október 2. helyett csak október 4-től, szerdától fognak rövidebb útvonalon közlekedni a Railjet xpress járatok (rjx 60, rjx 62, rjx 64, rjx 66, rjx 68). Addig továbbra is teljes útvonalon járnak a Budapest-Keleti pályaudvarról 7 óra 40 perc és 15 óra 40 perc között kétóránként Bécsen át Münchenbe induló Railjetek is, Bécsben nem kell átszállni – közölte a Mávinform.

Pénteken lapunk is beszámolt arról, hogy az osztrák állami vasúttársaság, az ÖBB bejelentette, többszöri figyelmeztetés után hétfőtől levágja a magyar vonatokat a nyugat-európai hálózatról a Budapest-Bécs fővonalon. Az intézkedés egyelőre ideiglenes, okaként az osztrákok a rendszeres, 20-30 perces késéseket jelölték meg. A MÁV korábban kiemelte, hogy a változás nem minden Bécsbe induló Railjetet érint, a Keleti pályaudvarról 6 óra 40 perckor Zürichbe induló és 17 óra 40 perckor Salzburgba induló járat a teljes útvonalon közlekedik. A változás nem érinti a Bécsen, Salzburgon, Münchenen át Stuttgartba, illetve Zürichbe közlekedő Kálmán Imre EuroNight közlekedését sem. Magyarország felé valamennyi Railjet vonat továbbra is a teljes útvonalán közlekedik, az utasaiknak Bécsben nem kell átszállni.

Spohn Márton közlekedési szakértő a Népszavának a bejelentés után azt mondta, szerinte az osztrák döntésnek a fent említetten kívül más oka is van. Az uniós vasúti piacot szabályozó, az európai vasúttársaságok viszonyrendszerét meghatározó uniós irányelv értelmében a hét napnál hosszabb, a forgalom több mint 30 százalékát érintő pályakarbantartásokat két évre előre be kell jelenteni és egyeztetni kell a várható korlátozásról az érintett pálya használóival, az utasokon kívül a többi vasúttársasággal és a fuvarozókkal is. A MÁV-Start Zrt. 53 árufuvarozó céggel áll szerződéses kapcsolatban, így a cseh és az osztrák vasúttársaságok is elvárhatták volna az időben történő egyeztetést. A cég nemhogy két éve, de két hónappal korábban se hirdette ki ezt a tervét, kész helyzet elé állított mindenkit. A fenti szabály alól a szükséghelyzet természetesen felmentést ad, de Spohn Márton szerint a MÁV évek óta tudott a problémáról, így a felújítást előre ütemezni lehetett volna.

A MÁV ezzel szemben azt állítja, hogy szabályszerűen járt el. A Népszava kérdéseire írt válaszában a cég kiemelte, hogy a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet alapján üzembiztonsági vágányzár esetén nem áll fenn a kétéves egyeztetési, illetve uniós szervek felé való tájékoztatási kötelezettség. A most folyó pályafelújítást eredetileg a jövő év első negyedévére ütemezték, de az idei heves esőzések és a nyári hőségek hatására felgyorsult a korábban feltárt állapotromlás üteme, így az úgynevezett kihúzóerő vizsgálatok eredményeinek ismeretében előbbre kellett hozni a munkát. Ezt a magyarázatot árnyalja viszont az, hogy a MÁV vezetése a nyár végén nem azonnali pluszforrást és felújítást sürgetett az érintett szakasz miatt, hanem „csak” sebességkorlátozást rendelt el.

A problémák azután kezdődtek, hogy hasztalan kérte, fizessék ki neki a béréből elmaradt részeket.