Gazdaságkutató Zrt. idén a bruttó hazai termék, a (GDP) fél százalékos csökkenését várja továbbra is. A cég az év elejétől a GDP zsugorodására számított, ami korábban igen pesszimistának számító előrejelzés volt, jelenleg azonban egyre több elemző tartja valószínűnek az idei GDP-csökkenést. Sőt, immár a kormány is elismerte, hogy a tervezett 1,5 százalékos növekedés reménytelen, és már a "pozitív nulla" is jó eredmény lenne. A hazai gazdaságban félévkor már negyedik negyedéve tartott a recesszió, az EU-ban Magyarországon kívül csak Észtország járt hasonló cipőben. A második negyedévben az EU-ban a magyar visszaesés volt a harmadik legjelentősebb (Észtország és Svédország után). A GKI várakozása szerint az idei harmadik negyedévben már véget érhet az előző negyedévhez viszonyított visszaesés, az előző év azonos időszakához képest azonban csak a negyedik negyedévben valószínű növekedés – derül ki a most nyilvánosságra hozott előrejelzésükből.
Ezek fényében nem meglepő, hogy a kutatócég 2,2 százalékra (2-2,5 százalékos sávba) csökkentette 2024. évi növekedési prognózisát. Ennek oka, hogy idén már nem várható, s jövőre is kérdéses érdemi összegű uniós forrás beérkezése. Ráadásul a kormányzat szeptemberben a beruházások újabb visszafogásáról döntött, majd továbbiakat is kilátásba helyezett. Emellett az idei és jövő évi a költségvetés is kiigazításra szorul, az európai és ezen belül német és magyar konjunktúra pedig rosszabbnak látszik a korábban várnál. Igaz, a fogyasztás (idei 1,5 százalékos visszaesés utáni) 2 százalékos jövő évi emelkedése, a magyar kivitel bővülési lehetőségei, többek között a jó mezőgazdasági termésnek és egyes akkumulátor-beruházások termőre fordulásának köszönhetően viszonylag kedvezőek. Ezek azonban csak fékezni tudják a beruházási visszaesés folytatódását.
A magyar infláció lassan, de a 2023 januári csúcspontja (25,7 százalék) óta folyamatosan csökken, augusztusban 16,4 százalék volt. A mérséklődés fő oka a bázishatás, valamint a vásárlóerő markáns szűkülése. Az előző hónaphoz viszonyítva azonban csak májusban tudott visszaesni az árszínvonal, ez például augusztusban 0,7 százalékkal emelkedett júliushoz képest. A kormány célja, hogy az év végére egyszámjegyű legyen az áremelkedés, minden bizonnyal elérhető – írják elemzésükben. Azonban azok a nyár végi kormányzati remények, hogy ez már októberben is bekövetkezhet, túl optimistának tűnnek. Többek között a forint gyengülése és a kőolajár emelkedése következtében ez inkább csak decemberben várható, s feltehetőleg akkor sem lesz sokkal 10 százalék alatti az áremelkedés.
Az év egészében 18 százalék körüli áremelkedés várható (ez kissé alacsonyabb a GKI korábbi, 19 százalékos prognózisánál). A költségvetésben szerepelő 15 százalékos éves átlagos infláció eléréséről a kormány már hónapokkal ezelőtt lemondott. A 2024. évi költségvetés 6 százalékos éves átlagos áremelkedéssel számol. A GKI ennél magasabb, 7 százalék körüli ütemre számít, részben a jövedéki adó és az autópálya-matrica árának már bejelentett emelése, a hulladékkezelési díj drasztikus emelésének egész gazdaságban széterjedő hatása, a 10 százalék körül várható keresetnövekedés, valamint a forint várható gyengülése miatt. Emellett feltehetőleg a kormány antiinflációs elkötelezettsége is gyengülni fog. Erre utal az az új kormányzati szlogen is, amely szerint „2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz”.
A GKI éves átlagban az első nyolchavi, átlagosan 381 forintos euró után éves átlagban 386 forintos, a negyedik negyedévben 390-395 forintos árfolyamra számít. A gyengülést az irányadó kamat csökkentése és az EU-transzferek növekvő bizonytalansága okozhatja. A GKI elemzői szerint Magyarország hitelminősítése az EU régiós országai közül Romániával együtt a legrosszabb. További leminősítéshez mindenekelőtt az Unióval kiegyezés elmaradása vezethet, úgy az uniós pénzek nagy részéhez való hozzáférés elvesztése, mint a piacgazdasági elvek be nem tartása miatt. A hitelminősítők türelme várhatóan a decemberi felülvizsgálatokig fog tartani, vagyis a ha nem lesz alku, akkor leminősítés jöhet.
Eltűnik a kettős kamat, jövőre 4-6 százalékos lehet az inflációJól halad a kormány Lázár János projektzáró-listáján