Tavaly októberben emelte egyetlen lépésben 13 százalékról, 18 százalékra irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután a magas infláció és a korábbi hibás kormányzati és jegybanki döntések miatt a forint árfolyama összeomlással fenyegetett. Akkor árfolyamválság küszöbén állt Magyarország, ezt minap mondta egy konferencián Matolcsy György, az MNB elnöke. Az infláció az év elején tetőzött, a jegybank májusban kezdte meg a 18 százalékos irányadó kamat fokozatos csökkentését, kedden pedig a várakozásoknak megfelelően újabb 100 bázisponttal 14 százalékról 13 százalékra csökkentette az úgynevezett irányadó egynapos betéti tender kamatát.
A keddi döntéssel az egynapos betéti kamat és az alapkamat egyaránt 13 százalék lett, így a rendkívüli egynapos kamatot kivezeti az MNB az eszköztárából. Így újra az alapkamat lesz újra az MNB irányadó kamata, ahogy ez volt mindig is a tavaly októberi vészkamatemelés előtt. A következő hónapokban várhatóan lassabb ütemben de folytatódik a kamatcsökkentés, az év végére 11 százalék körüli alapkamatot vár a piac - erősítette meg Suppan Gergely, az MHB Bank elemzője. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozások szerint 6 százalékra csökkenhet az alapkamat. A kamatcsökkentés azonban a korábban vártnál némileg lassabb, elnyújtottabb lehet,
mivel egyrészt az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció is mérsékeltebben esik, másrészt a fejlett piaci jegybankok ragaszkodnak a magasabb kamatok hosszabb ideig való fenntartásához
- magyarázta Suppan Gergely.
A MNB aktualizálta gazdasági és inflációs előrejelzését: eszerint idén nem vár érdemi gazdasági növekedést a jegybank, plusz-mínusz fél százalékos GDP változás lehet. Vagyis vagy csökken vagy nő. Jövőre és 2025-re viszont 3-4 százalékos éves gazdasági növekedés lehet – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatóan. 2024-ben már pozitív lesz a reálbérek változása, így a lakossági fogyasztás is húzhatja a növekedést. Az inflációs prognózisát viszont kis mértékben emelte az MNB:
idén éves átlagban 17,9 százalékos pénzromlást vár, 2024-re 4-6 százalékot jelez előre a korábbi 3,5-5,5 százalékkal szemben.
2025-re továbbra is 2,5-3,5 százalékos fogyasztói áremelkedést vár a jegybank. Az inflációs prognózis emelését Virág Barnabás a olajárak most is tapasztható emelkedésével magyarázta, ami már megjelent az üzemanyagárakban, és ez többletinflációt okoz.
A KSH adatai szerint augusztusban 16,4 százalék volt az infláció, ez most szeptemberben a jegybank várakozásai szerint 12 százalék közelébe zuhan. (Ennek technikai okai vannak, ugyanis a KSH tavaly szeptemberben számolta el első ízben az energiaárak jelentős (62 százalékos) emelését, ami a rezsicsökkentés csökkentése néven vonult be a gazdaságtörténetbe. Most kiesik bázisból ez az árugrás, s emiatt csökken nagyot szeptemberben a 12 havi árindex.) Ennek következtében újra pozitív lesz a reálkamat – hangsúlyozta Virág Barnabás, vagyis a 13 százalékos jegybanki alapkamat meghaladja az inflációt, így a kamatcsökkentés ellenére a monetáris politika tovább szigorodik.
Itt vannak a számok, egy év alatt „csak” 17,6 százalékkal drágult az élet MagyarországonA jegybank várakozásai szerint decemberre 7-8 százalékra csökken az infláció, ami még mindig elfogadhatatlanul magas a jegybank számára – hangsúlyozta Virág Barnabás. Emiatt az MNB, pontosabban a fő döntéshozó testülete a Monetáris Tanács, a jövőben is fenntartja a szigorú monetáris politikai kondíciókat. Az MNB döntéseivel a három százalékos inflációs célt kívánja elérni, s erre 2025-ben lát esélyt. A szigorú monetáris kondíciók változatlanul szükségesek az árstabilitás fenntartható elérése érdekében. A globális dezinflációt övező kockázatok megjelenése és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt óvatos monetáris politikát indokol. Az MT értékelése szerint a gazdasági növekedést inkább lefele mutató kockázatok jellemzik, vagyis a várt 3-4 százaléknál kisebb lehet a növekedés, ugyanakkor az inflációs prognózisuk felfele mutató kockázatok kísérik, ezért is indokoltak az óvatos (kamat)döntések a következő hónapokban – mondta az MNB alelnöke.
A Mol-t szorongatja a benzinárak miatt Nagy Márton
Az elmúlt hetekben lendületesen emelkedett a kőolaj világpiaci ára, ráadásul a forint is gyengült kis mértékben a dollárral szemben, emiatt a üzemanyagárak folyamatosan emelkednek. Orbán Viktor hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy ha a kereskedők nem állítják meg az benzinárak emelkedését, akkor a kormány újra ársapkát húz az üzemanyagokra. (Ez azért lenne szerencsétlen lépés, mert a kormány tavalyi ársapka intézkedése üzemanyaghiányt és extra inflációt vitt a gazdaságba.) Ennek ellenére váratlan lépés volt, hogy kedden Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már találkozott is a Mol vezetőivel. A GFM közleménye szerint a miniszter az ágazat résztvevőinek világossá tette, hogy minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak növelését. Teszi mindezt annak érdekében, hogy a lakosságot érintő terhek csökkenjenek, és a kormány úgy folytassa tovább az infláció elleni küzdelmet, hogy az ország ellátásbiztonsága sem sérül. A miniszter jelezte továbbá, hogy havi rendszerességgel kér jelentést az ágazat szereplőitől az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az üzemanyagárak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről.
