;

Koszovó;tűzharc;Aleksandar Vucic;Albin Kurti;

A koszovói rendőrség katonai felszereléseket gyűjt be a kolostornál

- Értékes nyom a koszovói lázadás ügyében

Megtalálták egy negyedik férfi holttestét is, aki szintén tagja lehetett annak a fegyveres szerb csoportnak, amely vasárnap hajnalban tűzharcba keveredett koszovói rendőrökkel. Az akcióban egy albán nemzetiségű rendőr vesztette életét.

A legnagyobb kérdés továbbra is az, kik álltak a támadó mögött: Aleksandar Vucic adminisztrációja, ahogy ezt Albin Kurti miniszterelnök állítja? Vagy Oroszország, amelynek érdekében az áll, hogy a háború árnyékában konfliktust robbantson ki Koszovóban? Feltűnő mindenesetre, hogy a kormányhoz közeli belgrádi médiumokból semmi érdemleges információ nem derült ki, s csak az ellenzéki N1 televízió tette fel a kérdést: honnan jutottak ilyen mennyiségű fegyverhez a maszkot viselő szerb támadók?

„A jelenlegi helyzet Banjskában nyugodt, de feszült. A különleges koszovói rendőri erők rengeteg tagja tartózkodik a faluban, de a KFOR tagjai is itt állomásoznak a Banjska kolostornál, ahol a nyomozást végzik” – mondta el Dejan Nedeljkovic, a banjskai Zöld szív nevű civil szervezet vezetője a Danas napilapnak. Ő sem tudta megmondani, valójában kik voltak a lázadást végrehajtó fegyveresek, mert a helyiek nem láthattak semmit. Meglepőnek nevezte, hogy a KFOR békefenntartói nem avatkoztak közbe. Szerinte a nemzetközi erők „hallgatólagosan beleegyeztek abba, hogy a különleges koszovói alakulatok mindenkire lövöldözzenek a faluban, akit meglátnak” – állította az ott élő szerb férfi.

A koszovói belügyminisztériumnak azonban vannak elképzelései arról, ki állhatott a háttérben. A helyszínen ugyanis megtalálták Milan Radoicic, az észak-koszovói szerbek Belgrádhoz hű pártja, a Szerb Lista elnökhelyettesének dokumentumait, s azt feltételezik, ő is a támadó egyike lehetett.

Radoicic sötét figurája a koszovói szerb közösségnek. Vállalkozásokat indított Szerbiában, Koszovóban és Montenegróban, amelyek főként a kereskedelem és a szállítás területén tevékenykednek. 2013-ban azzal vádolták meg több társával együtt, hogy Szerbiában, a Dimitrovgrad-Pirot szakaszon, amely a 10-es közlekedési folyosó részét képezi, az illetékes minisztérium engedélye nélkül kezdett kavicstermelésbe, amit aztán az útépítőknek adott el. 2015-ben aztán felmentették.

Ahogy Aleksandar Vucic egyre és egyre feljebb került a hatalomban, úgy vált Radoicic mind megkerülhetetlenebb szereplővé. 2017-ben például Vucic Radoicicot "Szerbia egyik őrzőjének” nevezte Koszovóban.

Feltételezések szerint Radoicic állhatott a koszovói szerbek néhai kultikus személyisége, Oliver Ivanovic, a Szabadság a Demokráciáért és Igazságosságért polgári kezdeményezés vezetője megölése mögött. Ivanovic még 2017-ben a BIRN portáljának adott interjúban a vállalkozót az észak-koszovói hatalom fő centrumának nevezte, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Radoicic egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Vuciccsal. Ivanovicot néhány hónappal később, 2018 januárjában meggyilkolták. Ramush Haradinaj korábbi koszovói miniszterelnök is megerősítette, Radoicic egyike volt azoknak, akiket Ivanovic meggyilkolásával gyanúsítottak. Radoicic azt mondta, hogy nem adja fel magát, mert a koszovói rendőrség „meg akarja ölni”.

Vucic ugyanakkor mindig kiállt koszovói pártfogoltja mellett, 2018. novemberében a szerb állami tévében, az RTS-ben deklarálta: Radoicic „biztosan nem ölte meg Ivanovicot”, és nem vett részt a gyilkosság megszervezésében sem. Hozzátette, hogy Radoicic "mindig az első volt, aki megvédte Észak-Mitrovicát". (Kosovska Mitrovica egyfajta határváros a koszovói szerb és albán rész között. Az északi részén szerbek, a délin már albánok élnek.) 2019 júliusában Sulj Hoxha koszovói ügyész kijelentette, Radoicic ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, és – mint mondta - azzal gyanúsítják, hogy ő szervezte meg azt a csoportot, amely végrehajtotta az Ivanovic elleni merényletet. Radoicicet emellett szervezett bűnözéssel és kábítószer-kereskedelemmel is gyanúsítják. 2021. december 8-án az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma felvette feketelistájára Radoicicet. Az ezen szereplő személyek vagyonát zárolják, és az amerikaiaknak általában nem üzletelhetnek velük.

Mindezek alapján egyáltalán nem tűnik légből kapottnak Pristinának az az állítása, mely szerint Radoicicnek is köze volt a vasárnapi akcióhoz. A koszovói hatóságok abból indulhatnak ki: mivel a férfi közel áll Vucic elnökhöz, így Belgrád segíthette az akciót. Más kérdés, hogy ezt nagyon nehéz lesz bizonyítani.

Washington az etnikai jogok védelmére szólítja fel Bakut, miközben Moszkva szerint az amerikaiak oroszellenes érzelmeket szítanak Örményországban.