A lassan „megszokottá váló” extrém időjárási események, mint a hőhullámok, aszályok, árvizek mellett olyan szélsőségek is egyre gyakoribbá válnak, mint a villámaszályok, amely jelenség mindössze két évtizede kapott nevet. Ezek a hirtelen fellépő aszályok gyorsan, néha néhány hét vagy mindössze néhány nap alatt alakulnak ki, és az előrejelzésük még nagyobb kihívást jelent a lassabban kialakuló, de tartósabb aszályokhoz képest – írja Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató a Másfélfok oldalon megjelent elemzésében. A villámaszályok kedvezőtlen hatással lehetnek a vízkészletekre, a terméshozamra és a termés minőségére, különösen ha az aszály a vegetációs időszakban következik be. Gyors kialakulásuk miatt a közösségeknek és a döntéshozóknak kevesebb idejük van felkészülni a lehetséges hatásokra.
A Kárpát-medence éghajlatának része a nyári aszályos időszak, amire lehet és kell is készülni, bár a múlt év megmutatta, hogy van, amire nagyon nehéz, vagy egyenesen lehetetlen. A tartós csapadékhiány kiszárítja a talajt és a növényzetet, amit a folyók és tavak vízszintjének csökkenése követ. Az aszályok nagy területeken éveken át tartósak lehetnek, ami az emberekre és a környezetre nézve láncreakciószerű következményekkel járhat. Afrika egyes területein például hat egymást követő esős évszakban elmaradt a várt csapadék, ami széles körű élelmiszerhiányhoz és tömeges migrációhoz vezetett.
A Science folyóiratban megjelent tanulmányban azt vizsgálták, hogyan változott az aszályok és villámaszályok aránya az elmúlt 60 év során. A világ 33 globális régióját vizsgálva 74 százalék esetén növekedett a villámaszályok aránya a lassabban kialakuló aszályos időszakokhoz képest. Ez az átmenet különösen jelentős volt Észak- és Kelet-Ázsiában, a Szaharában és Európában. Nőtt a villámaszályok kialakulásának sebessége is több régióban, köztük Észak- és Közép-Ázsiában, Ausztráliában és Európában.
Egy másik tanulmányban a villámaszályok veszélyének várható változását vizsgálták. Ez alapján hazánkban a növekedés értéke a pesszimista, kibocsátáscsökkentés nélküli forgatókönyv szerint várhatóan akár 15-20 százalék is lehet. Még abban az esetben is, ha sikerül valamelyest 2 Celsius-fok alatt korlátozni a felmelegedést (optimista forgatókönyv), legalább 5-10 százalékos növekedés várható. A kutatók vizsgálták továbbá a villámaszályok sújtotta területek arányának várható változását is. Az eredményeik alapján a hazánkat is magába foglaló kelet-európai régióban még a legoptimistább vizsgált forgatókönyv szerint is a termőföldek 35 százalékán várható villámaszály-kockázat a század végére.
A kutatások alapján minden villámaszályos időszakot a párolgási sebesség hirtelen növekedése előzött meg, amelyet a hőmérséklet, a szél és a beérkező napsugárzás változása okozott. A talajnedvesség az aszály kezdete előtt bőséges volt, de a párolgás növekedésével csökkent. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a párolgási sebesség változásai a villámaszály megjelenésének erős indikátorai.
Ahogy a biztonságos energiaellátás, úgy a villámaszályok okozta társadalmi-gazdasági károk csökkentése és megelőzése sem lehetséges a meteorológiai szolgáltatások fejlesztése nélkül. A jelenleg meglévő aszályfigyelő eszközöket elsősorban a lassabban kialakuló hagyományos aszályok megfigyelésére tervezték, és nem biztos, hogy megfelelően tudnak reagálni a hirtelen fellépő aszályokra. Ezért az ökoszisztémák villámaszályokra adott válaszreakcióinak egyedi jellemzőivel kapcsolatos ismereteink javítása kulcsfontosságú a hatékony korai figyelmeztető és riasztó rendszerek létrehozásához
