A Varda Űripari Vállalat egy kis “üzemet” küldött az űrbe még júniusban, de a kapszula leszállását Utahban az amerikai légierő (USAF) és a Szövetségi Légügyi Hatóságtól (FAA) sem engedélyezte. Ezzel megakadályozta, hogy a cég bemutathassa a világnak az első űrgyár termékeit. A Varda eredetileg azt tervezte, hogy július közepén visszahozza a ritonavir kristályokat tartalmazó kapszulát, amely egy HIV kezelésére használt gyógyszer. Az elutasítást a vállalat nem kommentálta de az X-en (volt Twitter) azt posztolták, hogy űrjárművük minden rendszerben jól működik, és úgy tervezték, hogy még egy évig működőképes legyen. Hozzátették, a továbbiakban folytatják a tárgyalásokat a szabályalkotókkal, hogy a kapszula visszatérhessen.
Az USAF szóvivője szerint szeptember 5-én és 7-én nem tudták garantálni a leszállási helyszínt biztonsági megfontolások, veszély- és hatásanalízis elemzések után. Az FAA azzal indokolta a visszatérési engedély megtagadását, mert a Varda nem tudta bemutatni, hogy megfelel a biztonsági kívánalmaknak.
Az Utahi Tesztelő és Kiképző Légibázis 1300 négyzetkilométeres leszállóterülete az egyetlen megfelelő helyszín a hat közül, amelyet a Varda számításba vett. Itt 2004-ben és 2006-ban is ért földet NASA visszatérőegység. Az amerikai űreszközök az óceánban landolnak, így a nagy sebbességel közeledő kapszula földi leszállásának biztonsági protokollja még nincs megfelelően kidolgozva, ez lehet az engedélymegvonások hátterében. Honlapjuk szerint a Varda azért választotta a földi landolást, mert az egység helyrehozatala ezután egyszerűbb, az óceáni visszatérések után viszont hosszú és költséges.
A Varda honlapja szerint a gravitációtól megszabadulva hoz létre és tesztel termékeket űrhajóján, amelyeket azután önműködő visszatérőkapszulákban hoznak le a földre. Két évvel ezelőtt a SpaceX veterán Will Bruey és a Founders Fund vezeztője, Delian Asparouhov alapították a startup vállalatot, hogy kihasználják az űrbéli mikrogravitáció adta lehetőségeket 3D-s bionyomtatott szervek, speciális félvezetők, száloptikás kábelek és gyógyszerek gyártására, mert úgy gondolták, hogy ezek potenciális piaca elég nagy, a költségek megtérülnek. A Rocket Lab Photon rakétáit használják, ezek két Varda-egységet visznek magukkal, az egyik a mikrogravitációs gyártómodul, a másik az a jógalabda méretű kapszula, amely a készterméket lehozza a földre. Az első repülések során, kezdetben 40-60 kilogramm anyagot terveznek gyártani, amit a későbbiekben növelnének. Asparouhov szerint a jövőben akár a Nemzetközi Űrállomásnál (ISS) tízszer nagyobb űrbéli üzemben folyna a termelés. Egyelőre a küldetések három hónapig tartanak a kilövéstől a kapszula visszatéréséig, de mint most az első, júniusi felbocsátás után kiderült, vannak még komoly akadályok a cég tervei előtt.
Hogy miért lehet szükség egy űrgyárra? A súlytalanság, illetve - egy alacsony Föld-körüli pályán keringő űreszközön - a csaknem zéró gravitácó segítheti bizonyos termékek gyártását. A szinte zéró és állandó gravitáció állandó fizikai környezete pedig extrém precizitást tesz lehetővé. Ily módon befolyásolható a részecskék méretének eloszlása, rendezettebbek a kristályszerkezetek, és új formák is előállíthatók. Az egyik legfontosabb terület a fehérje kristályok növesztése, ami a NASA szerint az ISS-en messze a legkiterjedtebb kísérletezések terepe. Mindezek praktikus előnyei a gyógyszeriparban jelentkezenek leginkább, például a szervezet számára könnyebben és gyorsabban hasznosuló gyógyszerek állíthatók elő. Ebben az esetben nem a kész gyógyszerről van szó, tehát mondjuk egy tablettáról, hanem annak a lényegéről: a tablettában található hatóanyagról.
Ezek a hatóanyagok elképesztően drágák. Hogy a jövőben ez mekkora üzletet is jelethet: A leukémia immunterápiás gyógyszere kilogrammonként 114,3 milliárd dollárba kerül. Vagy a Pfizer COVID-19 vakcinájának középpontjában álló mRNS; ebből 7,5 liter a Pfizer eddigi összes adagja – és ezek az adagok több mint 75 milliárd dollárt termeltek a Pfizer számára.
Egy ilyen gyár előnyös a kutatás-fejlesztés számára, miközben elképesztően drága anyagokat lehet hihetetlen precizitás mellett, tökéletesen steril környezetben előállítani – mindez olyasmi, ami földi viszonyok között nem jöhet szóba. Ehhez járul, hogy egyre olcsóbb lesz egy-egy műhold felbocsájtása, ami elsősorban a SpaceX újrahasznosítható rakétáinak köszönhető. Ha pedig a SpaceX működőképessé teszi a Starshipet – az várhatóan a költségek további zuhanásával jár majd.
Tervezett landulás
A Varda csaknem 200 kilós visszatérő kapszulája a visszatérés előtt válik el a hordozóeszközétől. A NASA által kifejlesztett, szénalapú hővédő pajzs fogja védeni a kapszulát a perzselő hőtől, miközben a légkörben haladva észak felől közelíti meg a leszállóhelyet. Ezután a visszatérő űrhajó egy 2,1 méter átmérőjű fő ejtőernyőt bont ki, hogy lelassítsa sebességét, és megfelelően landoljon.
