Egy héttel Kim Dzsong Un észak-koreai vezető oroszországi látogatása után, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter már Iránban tárgyalt az együttműködés bővítéséről.
Sojgu – aki július közepén Phenjanba járt, hogy Észak-Korea htalmas készleteiből biztosítson lőszer- és fegyverutánpótlást a Kreml ukrajnai háborújának folytatásához – Teheránban iráni kollégájával, Mohamad Reza Astianival és Ali Akbar Ahmadian nemzetbiztonsági főnökkel is találkozott. Az iráni állami média szerint Mohamad Bageri vezérkari főnök kijelentette: Teherán és Moszkva képviselői egy nagy jelentőségű katonai-védelmi együttműködési terven dolgoznak, amely „alapul szolgálhat” a kapcsolatok további bővítéséhez. 2024 februárjában közös hadgyakorlatot is tartanak - mondta. Sojgu azzal felelt, hogy „a két ország kapcsolatai új szintre lépnek”, az Egyesült Államok és nyugati szövetségeseinek szankciós nyomása ellenére.
Amir Ali Hadzsizadeh, az Iszlám Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka az orosz vendégnek egy kiállításon iráni fegyverek széles választékát mutatta meg – ballisztikus rakétákat, rakétavédelmi rendszereket és drónokat. Köztük volt a Shahed-136-os olcsó kamikaze drón is, amelyből Teherán ezrével szállít Oroszországnak az ukrán városok bombázásához, bár ezt következetesen tagadja. (Washington szerint Irán eközben drónjai oroszországi gyártásának beindításán dolgozik.) Sojgu és kísérete hosszan ismerkedett egy 1500 kilométer hatótávolságú cirkálórakétával, amely „azonosnak tűnik" a Teherán támogatta jemeni huti lázadók által használt Quds-3 típussal – írta a Newsweek. Nyugati szövetségesek szerint Irán 2022 őszén beleegyezett abba is, hogy csúcstechnológiájú drónokat és rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat szállítson Oroszországnak.
Sojgu, aki az Ukrajna elleni átfogó háború 2022 februári kezdete óta először járt Teheránban, iráni partnereivel regionális kérdésekről, köztük az azeri-örmény feszültségekről is tárgyalt, épp amikor Azerbajdzsán egy újabb villám-hadművelettel teljes ellenőrzése alá vonta az örmények lakta Hegyi-Karabah enklávét. Iráni tisztviselők közölték vele, hogy készek Oroszország és Törökország oldalán, 3+3 formátumban tárgyalni a Dél-Kaukázus három országával, Örményország, Azerbajdzsánnal és Grúziával. "A közös kihívásokkal, köztük az amerikaiak egyoldalú törekvéseivel szembeni fellépés erőfeszítéseink stratégiai kérdései közé tartozik" - idézte Astianit az iráni média.
Sojgu teheráni útja Vang Ji kínai külügyminiszter négynapos moszkvai látogatásának idejére esett. Kína sem az orosz fővárosban, sem New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődött 78. ülésszakán nem kifogásolta, hogy Oroszország a Biztonsági Tanács határozatait sértő fegyverszállításokról tárgyal a nukleáris programjuk miatt ENSZ-szankciókkal sújtott Észak-Koreával és Iránnal. Igaz, nyugati vizsgálatok szerint bújtatva maga is nagy mennyiségben szállít katonai célokra használható felszereléseket és technológiát Oroszországba.
Az Egyesült Államok viszont kedden szabott ki szankciókat újabb hét olyan kínai, orosz és törökországi személy és négy vállalat ellen, akik fedett pénzügyi és más ügyeletek révén közreműködnek az iráni drónprogram fejlesztésében, illetve abban, hogy Oroszország közvetve nyugati technológiát szerezhessen a háborúhoz. Brian E. Nelson, a pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára kitért arra, hogy Irán drónprogramjának " szándékos terjesztése" lehetővé teszi Oroszország "és más szereplők számára, hogy aláássák a globális stabilitást". Az amerikai légierő közel-keleti főparancsnoka szerdán aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az iráni támogatásért cserébe Moszkva segíthet Teherán fegyverkezési programjának halálosabbá válásában, ami kockázatot jelent az egész Közel-Keleten. Alexus Grynkewich tábornok kifejtette, hogy az orosz-iráni „összejátszás” kiterjedhet a Szíria és Irak feletti légtérre, valamint a Hormuzi-szorosra, veszélyeztetve az amerikai légierő ottani misszióit.
Az említett orosz fegyverbeszerzések a katonai és diplomáciai érdekek egyre nagyobb közeledését jelzik Moszkva és a két, nemzetközi páriának tekintett ország között. Észak-Korea régóta szállít fegyvereket Iránnak, s a két ország a rakétafejlesztésben is együttműködik. Egy a Guardian brit lap által megkérdezett szakértő szerint Oroszország a kulcsfontosságú tüzérségi lövedékek utánpótlását próbálja stabilizálni segítségükkel, amíg saját fegyvergyárai felfuttatják a termelést. Mindez azt mutatja, hogy az ukrajnai harcok folytatását tervezi még jövőre is, annak ellenére, hogy a közelmúltban számos kudarc érte erőit a keleti donbászi régióban és Dél-Ukrajnában.
