Az ember könnyen elveszhet a kortárs képzőművészet világában, de ha szeptember 24-ig ellátogat az első Budapest Contemporary nevű vásárra, akkor négyezer négyzetméteren könnyen átfogó képet kaphat a szcénáról, sőt, új kedvenc alkotókat is találhat. A mustrán huszonhét, szakmai szempontok alapján kiválasztott galéria mutatja be idősebb és fiatalabb alkotóinak kiemelkedő munkáit. Persze, felvetődik a kérdés, hogy vajon a Budapest Contemporary miben más, mint az évente megrendezett Art Market Budapest, mely ugyancsak kortárs képzőművészettel foglalkozik, és ugyanazon a helyen, a fővárosi Bálnában rendezik meg?
Lapunknak Tausz Ádám, a Budapest Contemporary igazgatója elmondta, hogy az új vásárt azért indították el a Kortárs Galériák Egyesületével, mert a műtárgypiacon szeretnének egy hiánypótló mustrát bemutatni, melyet magas szakmai színvonal jellemez. – Nálunk nincsenek online galériák, hanem csakis olyan fizikálisan létező helyszínek, melyek világszínvonalú, idős vagy feltörekvő, fiatal művészeket menedzselnek, kiállításokat rendeznek nekik, és az elsődleges piacra dolgoznak – mondta az igazgató, hozzátéve, a másik elvárásuk az volt, hogy csakis a hatvanas évektől lehet hozni alkotásokat. A vásár helyszínéül pedig azért a Bálnát választották, mert a fővárosban nincsen sok olyan kibérelhető helyszín, ahol több ezer négyzetméteren lehet kortárs vásárt rendezni.
– Ez egy szakmai alapokon álló mustra, mely elsősorban azokhoz szól, akik vásárolni, gyűjteni szeretnének, illetve elmélyültebb tudást akarnak szerezni a magyar kortárs képzőművészetről – mondta a Népszavának Spengler Katalin, a mustra fővédnöke. A műgyűjtő szerint a Budapest Contemporary abban különbözik az Art Market Budapesttől, hogy míg utóbbi egy kultúrpolitikai jellegű esemény, mely minél nagyobb tömegeket szeretne megcélozni, addig a jelen vásáron kevesebb galéria szerepel jóval erősebb kiállítási anyaggal.
A Bálna standjain számos különleges és ritkán látott alkotással találkozhatunk. Az acb Galériánál például a tavaly elhunyt Bak Imre 2019-es Graffiti című alkotását lehet megnézni, melyet legutóbb idén, a balatonfüredi Vaszary Galériában láthatott a közönség. A Kálmán Makláry Fine Arts terében a száz éve született Reigl Judit 1957-es Tömbírás című festménye látható, mely utoljára 2014-ben, a Ludwig Múzeumban rendezett életmű kiállításon szerepelt. A Várfok Galéria pedig a 101 éves korában elhunyt Françoise Gilot műveiből álló válogatást hozott el. A galériák mindegyike színes kínálattal készült, a Resident Art standján például többségében fiatal és középgenerációs művészek alkotásai láthatók, mint Benkő Barnabás graffitivel készült festményei, Stark Attila rajzfilmfigurákat idéző olajképei és Szöllősi Géza kitinpáncélokból épített groteszk rovarszobrai.
A vásáron egy muzeális intézmény is képviselteti magát, a debreceni MODEM – Modern és Kortárs Művészeti Központ. – A nyáron Tausz Ádám igazgató jelezte felénk, hogy örömmel venné, ha csatlakoznánk az eseményhez egy negyven négyzetméteres standon, aminek nagyon megörültem – mondta Vizi Katalin, az intézmény ügyvezető igazgatója, aki kollégáival rövid tanakodás után úgy döntött, az eddigi, négy MODEM-díjat nyert képzőművésznek az alkotásait mutatják be, illetve az intézmény elmúlt tizenhét éves működésének kiállítási katalógusait. – Természetesen mi nonprofit intézményként nem értékesítünk, de remélem, hogy a művészeink nevét megjegyzik a vásárlók.
Infó: Budapest Contemporary. Bálna, Budapest, IX. kerület, Fővám tér 11-12. Megtekinthető szeptember 24-ig
Műkritikából öngól
A kortárs alkotások olykor felbosszantják a befogadót: ez történt Szarvas Attila, a XVIII. kerületi önkormányzat KDNP-s képviselőjével is, aki a Havanna-lakótelepen a Kondor Béla Művelődési Házban felháborodott drMáriás festőművész kiállításán a Schmidt Szűz Mária és kisdede Ungár Péter a NER templomában című festményén. A politikus Facebook-posztban is kifejezte nemtetszését: „Mint katolikus pedagógus és tíz gyermekes édesapa felháborodásomnak szeretnék hangot adni, és felszólítom a kerület vezetőit, hogy azonnal távolíttassák el a gyerekek által is sűrűn látogatott művelődési ház központi helységében, szemmagaságba elhelyezett vallási és erkölcsi érzéseket mélyen sértő képeket.”
A kritika kapcsán drMáriás a lapunknak a következőt válaszolta: – Szarvas Attila elefántként a porcelánboltban eltévelyedett, és olyan kontextusban próbált a szavazói számára valami szimpatikus dolgot mondani, amiből végül öngól lett. Egyrészt a tiltás, cenzúrázás nem túl szimpatikus, hisz egy szabad világban, demokráciában, véleményalkotásban élünk elméletileg. Lehet neki persze saját felfogása, pártpolitikája, hogy ő mit állítana ki. De akkor tessenek választást nyerni, és akkor majd más dolgokat lehet bemutatni, mint hátranyilazós gyermekrajzokat, gyönyörű, izgalmas fafaragványokat, vagy lehet rendezni tokaszalonna-versenyt és egyebeket.
