- Tovább vitáznak XII. Piusz világháborús szerepéről

A XII. Piusz pápa második világháborúban játszott szerepéről szóló vita nemhogy csillapodna, az utóbbi hetekben két olyan dokumentum is előkerült, amelyet akár az őt elítélő, akár a szerepét pozitív színben feltüntető tábor is érvként használhat fel.

A napokban a vatikáni levéltárból került elő Lothar König német jezsuita pap XII. Piusz magántitkárához, Robert Leiber atyához írt levele, amelyből egyértelművé válik, hogy a Vatikán már 1942-ben pontos ismeretekkel rendelkezett a náci haláltáborokról. A december 14-én keltezett levél szerzője egyebek mellett azt írja, naponta akár 6000 ember, főként lengyelek és zsidók is meghaltak a megszállt Lengyelországban található belzeci – ahogy fogalmaz – „kohókban”. König, aki összekötő volt a náciellenes müncheni érsek és a Vatikán között, Auschwitzot és Dachaut is említi a dokumentumban. Előbbiről ezt írja: „Az Auschwitzról szóló jelentés is igaz”. Ez arra enged következtetni, hogy König és Leiber között további levelek is születtek már a témában, amelyek elvesztek.

Kérdés persze, hogy a levél mikor érkezett meg a Vatikánba. De minden bizonnyal még XII. Piusz világszerte sugárzott karácsonyi beszéde előtt, amelyben elítélte, hogy „emberek százezreit küldik a halálba minden bűnösség nélkül, csupán nemzetiségük vagy fajuk miatt”. Ma már tudni lehet, hogy ezt a passzust XII. Piusz csak az utolsó pillanatban illesztette be a beszédbe. Hubert Wolf német egyháztörténész szerint ez a dokumentum elemzésével bizonyítható.

Alapvetően ez a vita már hatvan év óta tart. A német író, Rolf Hochhuth 1963-ban bemutatott Der Stellvertreter (A helytartó) című darabjában elsőként fogalmazta meg a vádat: Piusz pápa rideg számításból hallgatott a holokausztról, csak az egyházat akarta védeni és nem akarta gyengíteni a kommunizmus elleni harcot. A nézetet a római zsidók tanúvallomásai cáfolták meg, akik megmentőjükként ünnepelték az egyházfőt. A történészek jelentős része úgy látja, Piusz attól tartott, hogy a holokauszt kifejezett elítélésével csak kevesebbet érhet el, vagy még több üldöztetést okozhat. Lelki szemei előtt a holland egyház sorsa állhatott, ahol keményen megtorolták, hogy az egyházi vezetés tiltakozott a nácik rémtettei ellen. Piusz attól is félhetett, hogy a náci csapatok megszállják a Vatikánt.

A Piusz pontifikátusára vonatkozó aktákat 2020-ban nyitotta meg a vatikáni Apostoli Levéltár, egyelőre azonban arra a kérdésre továbbra sincs válasz, tetetett volna-e többet a zsidókért Piusz, vagy sem. Ezzel kapcsolatban még egyetlen dokumentum sem vitte közelebb az igazsághoz a történészeket. Egyes kutatók már az archívum megnyitása előtt figyelmeztettek arra, hogy a vatikáni levéltár aligha nyújt megoldást a kérdésben.

A most felfedezett levélben az az új és fontos, mondja Giovanni Coco vatikáni levéltáros, hogy

Az azonban már régóta ismert, hogy a pápa hiteles forrásokból értesült a zsidók elleni tömeges gyilkosságokról. 1942 őszén például megkapta a Palesztinai Zsidó Ügynökség genfi irodájának memorandumát a varsói gettó felszámolásáról. „Minden zsidót” – állt benne – „csoportosan kivezetnek a gettóból, és agyonlövik őket... A testükből zsírt, a csontjaikból pedig műtrágyát készítenének.” A tömeges kivégzésekre „különleges táborokban” kerülne sor. Ezt a levelet már a Vatikán által a II. világháború idején (1965-1981) kiadott „Szentszéki akták és dokumentumok” című kiadványban is megemlítették.

Hogy a Piusz szerepéről szóló vita nem olyan egyszerű, azt egy szeptember elején előkerült, szintén a vatikáni levéltárból származó lelet bizonyítja. A kutatók korábban nem publikált dokumentumokat fedeztek fel azokról, akik a náci üldöztetés elől a Vatikánban kerestek menedéket. A befogadottak közül mintegy 3200-an biztosan zsidók voltak, derül ki a dokumentumokból.