Ismét végeláthatatlannak tűnik az üzemanyagárak emelkedése. Szerdától a benzin 7, a gázolaj pedig tíz forinttal drágul – közli a Holtankoljak.net. Ennek megfelelően előbbiért 662, utóbbiért 686 forintot kérhetnek a kutakon átlagosan. (Legutóbbi felmérésünk szerint az érték körüli, egyidejű, országos árszórás körülbelül 80 forint.) Az árösszehasonlító oldal adatbázisa alapján magyar magánautósok még sose tankoltak ilyen drágán 95-öst. Igaz, a többnyire, illetve az utolsó hónapok során már szinte kizárólag a magyar magánautósokra érvényes, 2021. november 15-e és 2022. december 6-a közötti árstop időszakában a többiekre vonatkozó, vagyis piaci benzinárak álltak már magasabban is.
Egészen addig, hogy a szint tavaly októberben átlépte az átlag hétszáz forintot is. Viszont a benzin literjéért ekkor is 480 forintot fizető magyar magánautósok az eddigi legmagasabb, 658 forintos, átlagos tarifával, legalábbis a szakportál adatbázisa szerint, tavaly január második hetében szembesültek. (A pontosság kedvéért megjegyzendő, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kissé más módszertan szerint készülő árnyilvántartása tavaly december és január második hetére a most szerdától várhatónál 8, illetve 5 forinttal még magasabb benzinárról tudósít.) A gázolajár, a magyar magánautósok számára, a Holtankoljak-adatbázis szerint, szintén január második hetében, 720 forintos átlagszinten tetőzött. Igaz, a termékért a hatósági tarifára nem jogosultaktól október harmadik hetében 851 forintot is elkértek. A május közepi, legközelebbi mélyponthoz képest a benzin mostanra 106, a gázolaj pedig 144 forinttal drágult átlagosan. Az elmúlt négy hónap során így előbbi ára közel ötödével, utóbbié több mint negyedével került feljebb.
Az Európában irányadó, Brent-típusú nyersolaj hordónkénti ára az elmúlt napok során, folytatódó emelkedéssel, tegnapra a tízhavi csúcsot jelentő, 95 dolláros szintig kúszott fel. A forint dollárárfolyama a július közepi, 330 forintos szintről mostanra 360-ig gyengült.
A hazai üzemanyagárak ismételten lekövették az irányadó piacokat – értékelte az eseményeket lapunknak Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. A nyersanyagárakon máig leginkább a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén belüli és kívüli legnagyobb kitermelő, Szaúd-Arábia és Oroszország nyári, áremelési célú, kitermeléscsökkentő megállapodása tükröződik, amit a két fél szeptemberben megerősített. (Oroszország olajkivitelét ugyanakkor Ukrajna lerohanása miatt nemzetközi korlátozások is nehezítik.) Ráadásul a Nemzetközi Energia Ügynökség friss jelentése a távol-keleti gazdasági bizonytalanságok ellenére a világ várható napi keresleti szintjét ismét százmillió hordóra emelte, ami a szervezet szerint 2024-ben még tovább nőhet. Mindemellett Grád Ottó abbéli reményének adott hangot, hogy az áremelkedésnek a drágább – például amerikai - kitermelők piacra lépése a 95 dolláros szint körül gátat vethet. (Igaz, a MÁSZ-főtitkár elmúlt havi, hasonló jóslatai rendre túlzottan derűlátónak bizonyultak.) De a decemberig megkötött szerződések árai egyre alacsonyabbak. Így reméli, hogy az év végéig az átlagos kúttarifák nem lépik át a 700 forintot. (Az árszórás miatt ugyanakkor lapunk már augusztus végén talált ilyen töltőállomást.)
A kormány, arra hivatkozva, hogy az üzemanyagok hazai jövedékiadó-szintjét a forint gyengülése miatt hozzá kell igazítani az EU-szerte euróban meghatározott legalsó, engedélyezett szinthez, január 1-től a sarc mértékét literenként 32,5 forinttal növelné. Ez az árakat bruttó 41 forinttal emelné. Igaz, a legutóbbi kormányinfón, arra a kérdésünkre, hogy a kabinet nem kívánja-e a szintet az EU-szabályoknak megfelelően az idén október 1-i euróárfolyam ismeretében, a jelenleg érvényesnél vélhetőleg alacsonyabb szinten meghúzni, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt válaszolta, hogy várjuk meg az október 1-jét. Ennek kapcsán lapunknak Grád Ottó szintén abbéli reményének adott hangot, hogy az októberi árfolyam tényszerű ismeretében a kormány, a szakmával folytatott párbeszéd után, felülvizsgálja a jövő január 1-i emelés most hatályos szintjét.
A mostani emelkedés a tavalyi helyzetre emlékeztette Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázpiaci elemzőjét, aki tegnapi Facebook-bejegyzésében a folyamatokat a túl alacsony finomítói termeléssel, az erős kereslettel, a világpolitikai feszültségekkel és a magas nyersanyagköltségekkel magyarázta. Tavaly ugyanekkor a dízel tőzsdei, illetve hazai piaci kútára is jelentősen meghaladta a mostani szintet – emlékeztetett a szakember.
Orbán megint igazságtalanul vádolta az ukránokat
„Egy miniszterelnök ne káromkodjon, de erőseket gondolok arról, hogy az ukránok megemelték az orosz olaj tranzitdíját” – közölte a hazai infláció kapcsán pénteki közrádiós interjújában Orbán Viktor. A hétvégén különböző médiumok megkeresésére Pletser Tamás és Holoda Attila energetikai szakértő egyaránt cáfolta, hogy az ukrán szállítási díjemelés akár bármilyen mértékben is emelné az inflációt. Az Erste elemzője szerint a nyersolaj másfél év alatt valóban, ha nem is a kormányfő által említett három és félszeresére, de több mint kétszeresére emelt ukrán szállítási díja a Mol literenkénti költségeit 5-10 forinttal emelheti. Ugyanakkor a hazai nagykereskedőnek van akkora mozgástere, hogy ezt ne érvényesítse közvetlenül a tarifáiban. (Túl magas árak esetén beléphetnek más importőrök is.) Holoda Attila szerint a hatás a Mol nyereségét is mérsékelheti. Emlékeztetett, hogy akkor sem zuhantak az üzemanyaárak, amikor tavaly egy ideig a hazai olajcsoport fölözte le a – kormányfő által Brüsszelben „megvédett” – orosz nyersolajbehozatal más forrásokhoz viszonyított többlethasznát. A kormányfő egyébként arról sem tett említést, hogy a százhalombattai finomító az Adria-vezetéken a tenger felől is vásárolhat nyersolajat. (Az a kormányállítás, hogy ennek áteresztőképessége nem éri el az Ukrajna felől érkező Barátságét, erősen vitatható.) Igaz, nyersolajszállítási díjaikat a horvátok is jelentősen megemelték. Bár a kormányfőnek abban igaza van, hogy az infláció jelentős mértékben függ az üzemanyagáraktól – ilyformán a Brent és a forint árfolyamától -, arra nem tért ki, hogy a nyersolaj világpiaci ára többek között Putyin kínálatszűkítési döntése miatt nő.
Annak kapcsán, hogy a kormányfő riporteri kérdésre nem zárta ki az üzemanyagársapka újbóli bevezetését, Grád Ottó lapunknak úgy fogalmazott: egy ilyen lépés, amelynek káros hatásait a piac még mindig nem heverte ki teljesen, komoly ellátási kockázatokat hordozhat magában.
