Valós gazdasági igényként jelölte meg 500 ezer vendégmunkás Magyarországra hozását Orbán Viktor kormányfő egy korábbi beszédében. Ezt teljesítette ki a parlament különböző törvényekkel, amelyek révén könnyebbé válik a vendégmunkások behozatala, illetve a küldő országok köre is szélesebb lett. Első kontingensük (10 ezer fülöp-szigeteki munkás, valamint 600 indiai teherautósofőr) érkezése még idén várható. Közben épülnek a lakóparkok, a konténervárosok is az érkezőknek, ám nem ennek társadalmi hatásait, hanem az alapkérdést vizsgálta a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.
A fő kérdés ugyanis az: valóban szükség van-e ennyi vendégmunkásra (különösen a korábbi migráns ellenes kampányt érdemes visszaidézni, amelynek fő üzenete szerint elveszik a munkahelyeket, segélyezni kell őket, sok a bűnöző körükben), vagy ez megoldható hazai forrásokból is. Ez utóbbihoz érdemes megnézni a KSH adatait: eszerint 2022-ben 284 ezer fő potenciális munkaerő tartalék (valós munkanélküli) volt hazánkban. Ők dolgoznának, de kisebb-nagyobb segítségre van szükségük a munkába álláshoz. Emellett közel 1 millió 300 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív (tanul, tartós beteg stb.). Ezek egy része valójában már ma is dolgozik, például az egyetemisták a tanulás mellett, diákok a nyári szünetben. Vagyis a hazai forrásokból kikerülhetne a hiányzó munkaerő jelentős része, ráadásul a keresetük itthon maradna, a hazai gazdaságot erősítve – olvasható a GKI elemzésében.
Az adatok alapján a legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban van szabadon elérhető munkaerő, majd Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Somogy következik. Meglepő talán, de a fővárosban is az érintett népesség 3 százaléka munkát keres. Ugyanakkor abszolút számban Szabolcs-Szatmár-Bereg csak Budapest után következik (közel 34 ezer fő), majd Borsod-Abaúj-Zemplén (32 ezer fő), Pest (23 ezer fő) és Hajdú-Bihar (19 ezer fő) a sorrend. Vasban, Veszprémben, Komárom-Esztergomban és Tolnában (4-6 ezer fő) van a legkevesebb munkanélküli. Látható, hogy a Debrecen túlsúlyára építő iparosítás nem felel meg az ország érdekeinek.
A multinacionális cégek betelepülésének támogatására a kormány 2010-2022 között 966 milliárd forint támogatást adott egyedi kormánydöntéssel (emellett a már betelepültek jelentős egyéb fejlesztési forráshoz is jutottak pályázati formában). A hazai munkaerő képzéséhez (átképzés, továbbképzés, általában véve a felnőttképzésre) ehhez képest morzsákat juttatott a kormány. A képzések legnagyobb „szponzora” az EU volt 2010 után, illetve, amíg erre kedvezményeket kaptak, a hazai vállalkozások is áldoztak erre. Az már egy másik kérdés, hogy az EU források mennyire voltak képesek a vállalkozások számára is hasznos munkaerőt képezni, illetve milyen okok akadályozták a hatékonyabb pénzköltést.
Összességében GKI elemzői szerint a KSH adataiból egyértelműen kiderül, hogy az országnak nincs szüksége a külföldi munkaerő nagymértékű bevonására, mivel az nagyrészt hazai forrásból is fedezhető. Ehhez megfelelő, folyamatos és tartós képzési programokra lenne szükség, illetve támogatni kellene a munkaerő piacra visszalépést, illetve a részmunkaidős foglalkoztatást is. Ennek költségigénye valószínűleg eltörpül az eddig a multiknak adott támogatás mellett, illetve nagyrészt megtérülne a növekvő hazai forrású foglalkoztatás révén – állítják a GKI elemzői.
Az Orbán-kormány épp most érezte szükségét, hogy hatékonyabbá tegye az idegenrendészetet, ügyfélbarát eljárás várja a vendégmunkásokat