Miközben 2015-ben még adófizetői milliárdokból hirdette a kormány, hogy „Ha Magyarországra jössz nem veheted el a magyarok munkáját”, most – nem függetlenül a kínai beruházások megszaporodásától – sorra hozza azokat az intézkedéseket, amelyekkel szélesre tárja a kaput a harmadik országbeli, így például távol-keleti vendégmunkások előtt. Mint arról már írtunk, nemrégiben fogadták el azt a novembertől hatályba lépő törvényt, amely a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatását teszi könnyebbé. A jogszabály alapján a vendégmunkások akár két éves tartózkodási engedélyhez is juthatnak. A vendégmunkások összevont munkavállalási és tartózkodási engedélyét az idegenrendészeti hatóság állítja ki.
Mindezek után a kormány épp most érezte szükségét, hogy hatékonyabbá tegye az idegenrendészetet. A napokban a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, amely úgy alakítják át Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot (OIF), hogy ott gyorsabbá váljon az ügyek – így többek a vendégmunkások eljárásainak – intézése.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet szerint szeptember elsejétől az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságon belül létrehoznak egy új Központi Regionális Igazgatóságot. Az új, központi szerv egyik feladata lesz, hogy az egyes, regionális idegenrendészeti igazgatóságok között szükség esetén elossza az ügyeket. Azt, hogy pontosan milyen ügyekről van szó, nem részletezi a kormányrendelet, de biztosan azok közé tartoznak a vendégmunkások eljárásai is. Ha például az ideérkezők által benyújtott tartózkodási, munkavállalási kérelmek elbírálásában több regionális igazgatóság is illetékes – mondjuk azért, mert más igazgatóság területén van a vendégmunkás munkahelye és tartózkodási helye – úgy az új igazgatóság dönti el, hogy melyik igazgatóság legyen az illetékes. A területet ismerők szerint
jó eséllyel a regionális igazgatóságokra háruló, már így is jelentős munkateher csökkentése, az ügyintézés felgyorsítása lehet a cél.
Megkérdeztük a kormányt és az OIF-et is, hogy a változtatásról, de csak a jogszabályt idézték: „A szervezeti struktúra módosítását az ügyteher hatékonyabb elosztásának és ezáltal a hatósági eljárások gyorsabb, gördülékenyebb intézésének igénye indokolta.”
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsoraiból már most is jól látható, hogy folyamatosan növekszik a Magyarországra érkező külföldi munkavállalók száma és a jelek szerint a kínai akkumulátorgyárak beindításával a kabinet még nagyobb dömpingre számít. A KSH szerint idén tavasszal
már 81 ezer külföldi dolgozott Magyarországon, és munkaerőkölcsönzők szerint havonta 800-1000 fővel nő ez a szám.
A korábbi évekhez képest az itt tartózkodók között egy év alatt a duplájára nőtt az ázsiaiak, ezen belül is a mongolok, vietnamiak és miként a statisztika fogalmaz, az „egyéb ázsiaiak” – például filippínók, malájok, indonézek – aránya. Mint lapunk megírta: akad olyan autóipari cég, ahová már nem is vesznek fel magyar munkavállalót.
A vendégmunkástörvény szerint a hatóságok csak egy meghatározott vendégmunkáskvótáig adhatnak ki tartózkodási és munkavállalási engedélyt, így a jogszabály szerint az adott országból fogadható munkavállalók számát a terültért felelős szakminiszter állapítja meg. A Napi.hu értesülése szerint a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban már július óta tartanak az egyeztetések a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel a vendégmunkás-törvény végrehajtásáról és várhatóan augusztus végére közölnek konkrét számokat az itt, egyszerre alkalmazható vendégmunkások számáról. Mint a portál leszögezte, a szaktárcánál is tisztában vannak annak a veszélyével, hogy az itt működő cégek esetleg harmadik országból érkezőkre cserélhetik le a magyar munkavállalóikat.
Ázsiai melósoktól féltik a hajdúszoboszlói idegenforgalmatSzijjártó Péter: Azzal, hogy jöhetnek vendégmunkások, a magyar munkahelyeket védjük, és ezt el kell fogadniSorra jelenti be az Orbán-kormány az újabb és újabb akkugyárak építését, de a munkaerőpiaci előnyöket is sokan vitatjákMég a fideszes szavazók több mint fele sem ért egyet a vendégmunkások behozatalával