Évi négy milliárd forintot kapott az egykori bukott devizahitelesek több mint 6000 ingatlanát átvevő MR Közösségi Lakásalap a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő bérlőkért végzett szociális, segítő-szolgáltató tevékenységéért, valamint az ingyenesen a tulajdonába került lakóingatlanok kezelésére, felújítására 2022-ben és 2023-ban. Jövő évtől működésre – az általa kezelt ingatlanállomány méretével összefüggően – legalább évi 700 millió forint összegű támogatásban részesül – válaszolta a Népszava többször feltett kérdéseire az MR Közösségi Lakásalap.
Ezenfelül „a NET Program keretében a 22 ezer egykori otthonát részletre visszavásárló család ügyéhez kapcsolódó ügyfélszolgálati, mentori és követeléskezelési tevékenység ellátására az MNV Zrt. közszolgáltatási szerződés keretében 2022 és 2023 évben 500-500 millió forintot, 2024-től pedig várhatóan 400 millió forintot fizet évente.
A megállapított visszavásárlási érték részleteit viszont a magyar államnak fizetik a régi-új tulajdonosok.
(A korábbi eszközkezelős bérlőknek 14 százaléka maradt meg.)
Ahogy arról korábban írtunk, az erős kormányzati hátszéllel létrejött MR Közösségi Lakásalap a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. által kezelt ingatlanokat vette át bérlőkkel együtt 2022 elején. A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös szociális lakásügynökségének működéséről eddig keveset lehetett tudni, de most válaszokat kaptunk.
Csaknem 1,3 milliárdot költött szakértőkre az állami pénzből működő, egyházi tulajdonú szociális lakásügynökségAz államtól két lépcsőben ingyen megkapott 6344 ingatlanból csaknem négyezer volt lakott (2886 családi ház és 1026 lakás), ezekben csaknem 15 ezren élnek. Az átvett ingatlanok jelentős része falusi környezetben található családi ház, a városi lakások aránya 25 százalék. A bérlők többsége nyugdíjas vagy sok gyerekes. Az államtól való átvétel idején 10 ezer forintra rúgott az átlagos lakbér.
A lakásalap vállalta, hogy az eredeti lakásbérleti szerződésekben foglaltaknál hátrányosabb feltételeket nem határoz meg, márpedig a bérleti díj emelése annak tűnik. Az MR kérdésünkre most azt válaszolta, hogy az ingatlanok átadásáról szóló karitatív törvényben szereplő két éves lakbéremelési tiltás nem terjed ki a bérleti díjak inflációval megegyező mértékű emelésére. Így tavaly 5,1 százalékkal, míg idén márciusban újabb 14,5 százalékkal emelték a lakbért. Ugyanakkor kiemelték: „a bérleti díjak átlagos mértéke ezen emelések után is alig 13 ezer forint országos átlagban, amelyhez hasonló lehetőség nem elérhető ma Magyarországon”.
Az Orbán-kormánytól 16 milliárd forintos ingatlanvagyont és több milliárdos működési támogatást kapó lakásalap végre elárulta, mire jutott másfél év alattAz MR Közösségi Lakásalap legfőbb célja egyébként „egy olyan közösségi bérlakásmodell kialakítása, amely fenntartható és megfizethető a társadalom széles rétegei számára és egyben biztosítja a gazdaságos működést is. A szerződéskötéskor arra törekednek, hogy a bérlők lakhatáshoz kapcsolódó költségei összességében ne haladják meg a bérlő havi bevételeinek 30-35 százalékát. Az egyedi élethelyzeteket alaposan megvizsgálva, azokra a birtokukba került ingatlanok hasznosításával próbálnak egyedi megoldást találni” – írták.
A siker egyelőre várat magára. A lakásalap indulásakor, 2022 januárjában 450 millió forintot meghaladó hátraléka volt a bérlőknek. Ez mára a 600 millió forint fölé emelkedett. A bérlők közel harmadával kötöttek eddig részletfizetési megállapodást a tartozásra, amely szerintük a „családok biztonságos lakhatásának záloga lehet”.
A kormány által kihirdetett vészhelyzeti moratórium a részletfizetők esetében is véget ért 2022 végén. Azóta a lakásalap egyik kiemelt feladata a részletfizetők hátralékának rendszeres monitorozása, az érintettekkel való kapcsolatfelvétel és a megoldáskeresés. Ennek ellenére 2023. június 30-ig már 551 részletfizető késedelme haladta meg a hathavi értéket, ami a teljes részletvevői ügyfélkör mintegy 2 százaléka.
Az MR bérlakás modelljének szerves része a sérülékeny csoportba tartozó bérlők mentorálása. Kimondott cél a családok likviditásának helyreállítása, lakhatásuk hosszú távú biztonságának erősítése. A mentori szolgáltatást a fizetési nehézségekkel küzdő bérlők maguk is kérhetik, de a jelentős tartozást felhalmozóknak kötelező a szerződés fenntartásához. A mentori szolgáltatás 3, 6 vagy 12 hónapra szól. Ennek keretében felmérik a családok helyzetét és megoldási programot dolgoznak ki számukra. Eddig több mint 150 család élt ezzel a lehetőséggel.
Fény derült az előző évről szóló pénzügyi beszámolóban szereplő 1,3 milliárd forintos, külsős szakértők foglalkoztatására vonatkozó tétel hátterére is. Az MR Lakásalap közlése szerint az ingatlanátadásról szóló törvényhez tartozó kormányrendelet értelmében az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat kizárólagos jog alapján 2022. december 31-ig az állami tulajdonban álló Kiving Kft. látta el, különös tekintettel a gondnokolási, karbantartási és az ingatlanok éves állapotfelmérési feladatokra. Az MR tehát „visszafizetett” az államnak több, mint egy milliárdot abból a 4 milliárdból, amit a feladat ellátásra kapott.
Az MR Közösségi Lakásalap vezetése a kérdésekre adott válaszokhoz hosszú kiegészítést mellékelt, amelyben kitérnek arra, hogy a társaság létrehozásának célja egy új közösségi lakhatási modell kialakítása, amelynek lényeges eleme a fenntarthatóság. Az államtól kapott vagyon, a költségvetésből kapott forrásokból a használat lehetőségét teremtik meg, a használóknak hozzá kell járulniuk a fenntarthatósághoz, a használhatóság megőrzéséhez. A „szociális bérlakás” csak célzott – egyénre szabott, vagy projektben, célcsoportra szabott – támogatással, illetve megfelelő szociális kíséréssel (pl. utógondozási programok, rehabilitációs programok) valósulhat meg. Az MRKL a társadalmi hasznosságra fókuszál a piaci befektetők megtérülési logikája helyett. Ehhez át kell alakítani a meglévő ingatlanállományt „a pezsgőbb gazdasági övezetekben való jelenlét erősítésével”.
