Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.
Az államtól két lépcsőben ingyen megkapott 6344 ingatlanból csaknem négyezer volt lakott (2886 családi ház és 1026 lakás), ezekben csaknem 15 ezren élnek. Az államtól való átvétel idején 10 ezer forintra rúgott az átlagos lakbér, jelenleg 13 ezer forintnál tartanak. A lakások többsége felújítandó, amelyekről sokat elárul, hogy átlagos forgalmi értékük 10 millió forint volt tavaly. A bérlők többsége nyugdíjas vagy sok gyerekes.
Az újonnan kötött – tehát nem volt eszközkezelős – bérleti szereződések esetében 70 ezer forint körül alakul a bérleti díj. A jó műszaki állapotú, illetve felújított lakásokra
összesen 70 új bérleti szerződést kötött eddig az MR Közösségi Lakásalap, ebből 11 Ukrajnából érkezett menekült, három állami gondozásból kikerült fiatal lakhatását szolgálja, a többit partnerségek, pilot programok alapján adták bérbe
– derül ki az MR Közösségi Lakásalap közleményéből, amelyet a Népszava kétszer elküldött és egyszer Vecsei Miklósnak kézbe is adott kérdéseire válaszul adtak ki. Ez a sajátságos kommunikáció erősen hajaz a NER cégei, illetve az Orbán-kormány minisztériumai és állami társaságai által alkalmazottra, de egy elméletileg kormánytól függetlenül működő, magát transzparensnek valló civil szervezet esetében sok kérdést vet fel. Különösen úgy, hogy más lakhatással foglalkozó civil szervezetek és önkormányzatok eközben ennek a töredékét sem kapják.
A 2021-es átadásról szóló „karitatív-törvény” mindenesetre lehetővé teszi, hogy a társaság a megkapott ingatlanvagyonnal szabadon gazdálkodjon szociális bérlakásprogram fenntartása és fejlesztése érdekében. Első körben felmérték az ingatlanokat, majd nekiláttak a portfólió optimalizálásának. Ennek keretében hozzáláttak a rossz műszaki állapotú és lokációjú lakások értékesítésének. Eddig 58 üres ingatlant adtak el. Az egykori bukott devizahiteles bérlők előtt továbbra is nyitva áll ingatlanuk visszavásárlásának lehetősége, amellyel az átvétel óta 140 család élt.
A megmaradt bérlemények hasznosításáról az „egyedi élethelyzeteket vizsgálva” döntenek. A fizetőképesség határára sodródott családokat célzott mentorálással segítik. Sajátos feladatot jelentett a pandémiához kapcsolódó fizetési moratórium lezárása. A hátralékról szóló célzott kommunikációnak már a moratórium vége előtt nekiláttak, idén januártól pedig megoldási javaslatokat adnak, amelynek fő eleme a kamatmentes részletfizetés, illetve a mentori szolgáltatás.
Csaknem 1,3 milliárdot költött szakértőkre az állami pénzből működő, egyházi tulajdonú szociális lakásügynökségEddig 1312 család vállalta a részletfizetést és 154 kért mentori segítséget. Az MR Közösségi Lakásalap a továbbiakban olyan közösségi bérlakásmodellt kíván kialakítani, amely fenntartható és megfizethető a társadalom széles rétegei számára és egyben biztosítja a gazdaságos működést is. A szerződéskötés során törekednek arra, hogy a bérlők lakhatáshoz kapcsolódó költségei összességében ne haladják meg a bérlő havi bevételeinek 30-35 százalékát. 2024 végéig összesen száz bérlakásra írnak ki pályázatot.
A közfeladat ellátásához jelentős állami támogatást kap az MR Közösségi Lakásalap, amely kérdéseinkre most azt válaszolta, hogy „az ingatlanok karbantartását, illetve felújítását – a jogszabályokkal összhangban a közpénzek átlátható felhasználása és a nyílt piaci verseny érdekében – közbeszerzési eljárások lefolytatásával biztosítja. 2023 augusztusáig 20 közbeszerzési eljárást indítottak építési beruházásra”.
A fentiek azonban nem adnak választ arra, hogy mire is ment el tavaly „anyagi és személyi költségek” címén 3 milliárd forint, bár az ügynökség létszáma ütemesen nő, a céginformációs adatok szerint a létszám idén júniusban már 126 fő volt.
A bérköltség már tavaly csaknem egymilliárd forintra kerekedett (akkor a cégbeszámoló szerint 94-es dolgoztak az ügynökségnek), külsős szakértői szolgáltatásokra pedig csaknem 1,3 milliárdot költöttek. Arra most sem kaptunk választ, hogy pontosan mire fizettek ki ennyit ezen a címen, de a hírek szerint a fő tételt az ügyvédek díjazás jelentette.
A társaság ezzel együtt is 67 millió forintos nyereséget ért el tavaly. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepet játszott az Emberi Erőforrások Minisztériumától, majd a Belügyminisztériumtól tavaly kapott összesen 4 milliárd forintos állami támogatás, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV) kötött közszolgáltatási szerződés keretében begyűjtött 500 millió forint. Nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a lakásalap nem jut több állami forráshoz, a több ezer leromlott állapotú, az országban szétszórtan elhelyezkedő ingatlan működtetésére bizonyosan nem lesz elég a most szedett bérleti díj.
Létrejötte óta nem látni pontosan, milyen munkát végez a bukott devizahitelesek több ezer lakását átvevő ügynökség