Újszerű kapcsolatok kezdődtek az Egyesült Államok és Vietnám között azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnök a G20-ak Újdelhiben tartott találkozója után két napon át Hanoiban tárgyalt. Ez még messze nem jelenti ugyan azt, hogy az egykori ellenfelek barátokká váltak, mégis, diplomáciai szempontból komoly fegyvertény Washington számára. A Hanoival való kapcsolatok ugyanis különösen fontossá váltak az Egyedült Államoknak a nagy ellenfél, Kína növekvő befolyására miatt.
Biden látogatása során több milliárd dolláros üzleti megállapodásokról született egyezség. Hogy az Egyesült Államok mennyire komolyan gondolja a közeledést Vietnám felé, az is jelzi: a Google, az Intel, az Amkor, a Marvell, a GlobalFoundries és a Boeing magas rangú vezetői is csatlakoztak hétfőn az amerikai küldöttséghez, emlékeztetett a Financial Times. És ez csak a kezdet. A nyilvánosságra hozott megállapodások várhatóan a két ország közötti befektetési megállapodások hullámát indítják el, miután vezetőik vasárnap "átfogó stratégiai partnerségről" állapodtak meg.
A hétfőn bejelentett megállapodások között szerepelt egy 7,8 milliárd dollár összértékű egyezmény, amelynek értelmében a Vietnam Airlines 50 darab 737 Max repülőgépet vásárol a Boeing repülőgépgyártótól, az Nvidia és a Microsoft emellett mesterséges intelligencia projekteket indít az országban, a kaliforniai Synopsys és a Marvell félvezető tervezőközpontokat létesít Ho Si Minh-városban.
De mit jelent az átfogó „stratégiai partnerség”? "Ez több mint retorika" – vélekedett Dung Xuan Phan, a szingapúri Yusof Ishak Intézet Vietnam-szakértője a Neue Zürcher Zeitungban, mert ez egy mélyebb együttműködés alapját képezi különböző területeken, például a kereskedelem, a beruházások, az ellátási láncok és a biztonság területén. A Vietnámhoz való közeledés illeszkedik Biden azon erőfeszítéseihez, hogy Kína ellenében partnerségi hálózatot építsen ki az Indo-csendes-óceáni térségben. Például háromoldalú szövetséget alakított ki hazája, Dél-Korea és Japán között, valamint elmélyítette az együttműködést a Fülöp-szigetekkel, Ausztráliával és Indiával.
Ugyanakkor komoly merészség lenne Hanojt az amerikai táborba sorolni. Még ha Vietnám most egyenrangú kapcsolatokat ápol is a három nagyhatalommal, ezek mindegyike másképp épül fel, mondja Dung. Oroszország a fegyverellátás terén a legfontosabb partner számára, Kína pedig a politikai és ideológiai fronton meghatározó. Az ellátási láncok és a dél-kínai-tengeri tengeri biztonságát illetően viszont az Egyesült Államok kiemelt partnerré vált, mondja. "Vietnam stratégiai egyensúlyra törekszik a három hatalommal való együttműködésben, és kerüli, hogy bármelyikükkel szövetségre lépjen".
A Vietnam által bejárt vékony határvonal a Biden és Nguyen Phu Trong vietnami kommunista pártfőtitkár által a találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatból is kitűnik. Kínát nem említik benne. A Dél-kínai-tengerről, melynek tengeri övezetei és szigetei kapcsán Hanoi területi vitában áll Pekinggel, csak a nyilatkozat vége felé tesznek említést. És még akkor is csak nagyon általánosságban. Hanoi igyekszik a viták ellenére jó kapcsolatokat fenntartani Pekinggel, amit az is jelez, hogy a héten magasrangú küldöttség érkezik a vietnámi fővárosba.
Carl Thayer, az Új-Dél-Walesi Egyetem emeritus professzora, a vietnámi ügyek szakértője az NZZ-ben rámutat, hogy Hanoi védelmi politikája 1998 óta az úgynevezett "négy nem" alapján működik: nincs katonai szövetség senkivel, nem áll egyik ország oldalára sem, nem létesíthet külföldi katonai támaszpontokat a területén, és nem alkalmazhat erőszakot a nemzetközi színtéren. Thayer meglepődött azon, hogy a biztonsági kérdések a jelek szerint nem kaptak prioritást a találkozókon: "Szinte lehetetlen” stratégiai" partnerségnek nevezni Washington és Vietnám viszonyát anélkül, hogy „a védelem ne foglaltatna benne” – hangoztatta.
