Az, hogy nem születik elegendő gyermek, nemcsak magyar jelenség, ez így van mindenhol az úgynevezett fejlett nyugati világban. Érdemes arról gondolkodni, hogy hogyan tudjuk ezt a demográfiai telet, ezt a demográfiai válságot megfordítani – mondta el a Budapesten a héten kezdődő ötödik demográfiai csúcs kiindulópontjáról Novák Katalin az InfoRádióban. A köztársasági elnök szerint ma Magyarországon „egy családközpontú gondolkodásnak, a családokról szóló beszélgetésnek és a családokat a középpontba helyező életnek kell megvalósulnia”. Ennek érdekében megváltoztatná a fiataloknak a leendő gyermekükről való, az egész társadalomnak pedig a gyermekes emberekről való gondolkodását hogy ne „az egyéni boldogulásban való gondolkodást helyezzük piedesztálra”.
Bár Novák Katalin szerint a termékenységi rátában „akkora emelkedés volt Magyarországon az elmúlt évtizedben, amihez hasonlót nem láttunk Európa-szerte”, de még mindig kevés gyermek születik. Ezért tartja fontosnak a budapesti demográfiai csúcsot, amelye ma már államfők, kormányfők jönnek el. – Még azt is mondhatom, hogy a családközpontú gondolkodásnak ma Magyarország a Mekkája, mert mi vagyunk az a hely, ahol érdemes találkozni annak érdekében, hogy a családokat érintő legfontosabb kérdésekről közösen gondolkodjunk – tette hozzá. Megjegyezte, az, hogy ő lehet Magyarország első női köztársasági elnöke, többletfelelősség és önmagában ez a tény nagyon sok nőt bátorít, hogy „nincs olyan plafon, amit ne tudnának ők is áttörni, hogy elérhető számukra az, amit kitűztek a maguk számára”
Az államfő a Köztársasági elnöki Hivatal átnevezéséről annyit mondott, hogy azért lett Sándor-palota, mert „az épület az 1800-as éveknek az elején épült és ezen a néven, mert a Sándor-család számára épült fel, tehát az épületnek a neve a Sándor-palota, és ezzel tulajdonképpen egy nemzetközi gyakorlathoz zárkózunk fel”. Lényegében a nemzetközi gyakorlathoz zárkózott fel akkor is, amikor már kétszer is elment Ukrajnába, a hol háború dúl, és beszélt négyszemközt is Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Arra a kérdésre, hogy már első elnöki beszédében világossá tette, hogy Oroszország az agresszor, kifejtette:
„Van olyan helyzet, amikor nem az egyfelől, másfelől típusú beszéd segít, Ennek a gondolkodásnak van, sőt, hozzáteszem, lenne helye, szerintem sokkal inkább, mint ahogy jelenleg zajlik.”
Szerinte segítene az, ha sokkal nyíltabban, sokkal kevésbé kozmetikázott módon tudnánk egymással, mondjuk, államfői, kormányfői körben – nem feltétlenül a nyilvánosság előtt – beszélni arról, hogy valójában mik a lehetőségeink most az orosz–ukrán háború kapcsán, hogyan tudunk úgy segíteni, hogy ne keveredjen bele Magyarország, illetve ne keveredjen bele a NATO vagy Európa ebbe a háborúba. – Magyar emberek veszítették már el az életüket ebben a szörnyű háborúban. Jelenleg, ami még szomorúbb, nem is látjuk a végét. Még azt is mondhatom, hogy egyelőre nem látjuk a kiutat sem ebből a háborúból. Nemcsak hogy a végét, hanem a végéhez vezető utat sem látják jelenleg a döntéshozók – fűzte hozzá.
– Számolunk-e azzal, hogy Oroszország létezni fog, Oroszországgal valamilyen kapcsolatot kell hogy fenntartsunk vagy ne tartsunk fenn, de a viszonyulásunkat Oroszországhoz majd valamikor meg kell hogy határozzuk, és el is kellene oda jutnunk, hogy Ukrajna ne morzsolódjon fel, hogy ez a veszteség, amit jelenleg Ukrajna elszenved, minimalizálható legyen, hogy kevesebb emberéletet oltson ki ez a háború, azzal együtt, hogy hozzáteszem, az ukránoknak szíve joga eldönteni, hogy ők meddig hajlandók áldozatot vállalni, de másnak is szíve joga eldönteni., hogy a saját nemzete mennyi áldozatot képes elviselni – vetette fel Novák Katalin. Az interjúban ugyanakkor kitért a kárpátaljai magyarság helyzetére, s azt mondta: felháborító, tragikus, hogy a kárpátaljai magyarság jogai vonatkozásában most visszalépéseknek vagyunk tanúi. Leszögezte, hogy ő erre személyesen is felhívta az ukrán elnök figyelmét.
Azzal kapcsolatban hogy eddig négyszer küldött vissza a parlamentnek jogszabályt, kétszer pedig „vétózott”, kifejtette:
„Nekem alá kell írnom a törvényeket. Azt is mérlegelnem kell, hogy egy demokratikusan megválasztott Országgyűlés által meghozott törvénnyel kapcsolatos véleményem tud tükröződni egy alkotmányossági vagy egy politikai vétóban. Egyaránt feladatomnak érzem azt, hogy megadjam azt a mozgásteret a törvényhozásnak, amelyet egy demokratikusan legitim törvényhozásnak érdemes megadnia ahhoz, hogy egy ország működni tudjon és azt is, hogy az Alaptörvényben meghatározott feladatomat, amely az őrködés az ország demokratikus működése felett”.
A terrorizmusért elítélt Budaházy György és társai ügyében hozott kegyelmi döntését azzal magyarázta: „Itt egy 15 éve zajló büntetőeljárásnak lehettünk a tanúi. Olyanokat is meghurcoltak benne, akik a nagyon sokadrendű vádlottai voltak ennek a pernek. Én azt tartottam szem előtt ennek a kegyelmi döntésnek a meghozatalakor, hogy annak, aki valaki másnak sérülést okozott, bántalmazott egy másik embert, nem döntöttem a kegyelmi ügyéről pozitívan. Egyrészt, mert itt volt egy ilyen vonatkozás is, ott nem született ilyen döntés. Másrészt pedig nem arról van szó, hogy nem tekintjük bűnösnek azt, akit a bíróság jogerősen elítélt. Arról van szó, hogy ennek a büntetésnek a végrehajtását a büntetés újraéledésének ódiuma mellett függesztjük fel a törvény által biztosított leghosszabb időre, öt évre.”
Novák Katalin: Az ukrán elnök azt ígérte, kész megadni a magyar kisebbségnek azokat a jogokat Kárpátalján, amelyeket az ukránok is megkapnak MagyarországonNovák Katalin átérzi, min megy keresztül Ukrajna– Emellett semmilyen más olyan kedvezményben nem részesülnek ezek az elítéltek, amelyet ők egyébként szerettek volna. Nehéz döntés volt, és bizonyára akár ilyen döntés születik, akár olyan, sokan nem lesznek elégedettek sem az egyikkel, sem a másikkal. Nekem a saját lelkiismeretemmel és az Úristennel kell majd elszámolnom a végső ítélethozatalkor – mondta Novák Katalin, Budaházy György nevét ki nem mondva.
Nem igazán akarta elárulni Novák Katalin, miért adott kegyelmet Budaházy GyörgynekNovák Katalin: Magyarország szemmagasságból tárgyal