Nem igazán akarta elárulni a 24.hu-nak adottt interjúban Novák Katalin, miért adott kegyelmet a Hunnia-perben terrorizmusért elítélt Budaházy Györgynek és társainak.
A köztársasági elnök arra próbálta helyezni a hangsúlyt, hogy felfüggesztették a büntetés végrehajtását a jogszabályok adta leghosszabb időtávra. Úgy fogalmazott, Budaházy György nem ártatlan, és nem is hős. A kérdés elől azonban, hogy terroristának tartja-e (amiről jogerős, ítélet van) már kitért, és azt mondta, „bűncselekményért” elítélt személyekről volt szó.
Az újabb kérdésre, miért adott kegyelmet neki és a Hunnia-per többi elítéltjének, azt mondta, az, hogy valaki kegyelmet kapott, nem jelenti azt, hogy más nem kapott.
– A megismételt elsőfokú ítélet 13 év után született meg, ez pedig indokolhatatlanul hosszú idő, amely alapvetően arról szólt, hogy ki-be járkáltak a börtönből. Már ezalatt az időszak alatt is bűnhődtek. És helyesen bűnhődtek, hiszen bűncselekményt követtek el. A döntésem után is megmaradt a büntetett előéletük, megmaradt a közügyektől való eltiltásuk, mert bár ezek eltörlését is kérték, ezt elutasítottam. Ismétlem, az ítéletük felfüggesztésükről van szó, azaz Damoklész kardja ott lebeg felettük, ha bármilyen bűncselekményt elkövetnek, akkor feléled az a büntetés is, melyet jogerősen kiszabott rájuk a bíróság – fogalmazott.
A kérdésre, mi volt a fő ok, amiért kegyelemben részesítette őket, azt válaszolta, mert ezt érezte helyes döntésnek. Az ismételt kérdésre, hogy de miért, úgy válaszolt:
– Az államfői kegyelemnek az a természete, hogy nem magyarázattal vagy indoklással születik. Ez egy ilyen műfaj.
Novák Katalin állítása szerint a Vatikán tájékozódott arról, hogy ez a döntés megszületett, politikai alku pedig nem áll a döntés hátterében.
