A Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) által tegnap közzétett, az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos, 30 országra kiterjedő tanulmány szerint a riasztó trend hátterében a világot sújtó többszörös válság rajzolódik ki – a szegénységtől és az egyenlőtlenségektől kezdve, az éghajlatváltozásig –, s ezzel is összefügg, hogy a megkérdezettek 58 százaléka politikai zavargások okozta erőszakos cselekményektől tart a következő egy évben.
A Nyílt Társadalom Barométer: Tud-e teljesíteni a demokrácia? című jelentés szerint a demokrácia koncepciója továbbra is széles körben népszerű a világ minden régiójában: a válaszadók 86 százaléka mondta, hogy szívesebben élne demokratikus államban. Emellett széles körben nem hisznek abban, hogy a tekintélyelvű államok - akár nemzeti szinten, akár a globális fórumokon - hatékonyabb válaszokat tudnának adni a legfontosabb kihívásokra.
Ezek közül a szegénység és az egyenlőtlenség, az éghajlatváltozás, valamint a korrupció problémája az, amely miatt a legjobban aggódnak (20, 20, illetve 18 százalék). Ugyanakkor a válaszadók átlagosan mintegy harmada nem bízik abban, hogy e kérdések kezelésében a politikusok az ő érdekeiket szolgálják.
A fiataloknak (18-36 évesek) csak 57 százaléka gondolja úgy, hogy a demokrácia előnyösebb bármely más kormányzati formánál, szemben az idősebbek (56 év felettiek) 71 százalékával.
Ráadásul a fiatalok 42 százaléka támogatja a katonai kormányzást, míg az idősebbek csupán 20 százaléka válaszolt így. Az, hogy világszerte a fiatalok bíznak legkevésbé a demokráciában, komoly veszélyt jelent a demokrácia jövőjére nézve – állapítja meg a jelentés összefoglalója, a mégoly kedvező összkép ellenére is.
A felmérésből egyebek mellett kiderült:
Az emberek támogatják a demokráciát. Csak 20 százalékuk gondolja azt, hogy a tekintélyelvű országok a demokráciáknál alkalmasabbak arra, hogy megvalósítsák, „amit a polgárok akarnak”. Nemzetközi szinten a válaszadók kétharmada (66 százalék) érzi úgy, hogy a demokráciák jobban hozzájárulnak a globális együttműködéshez. A válaszadók elsöprő többsége szilárdan hisz az emberi jogokban is, 95 százalékban elutasítva azt a gondolatot, hogy rendben van, ha a kormányok megsértik azok jogait, akik másképp néznek ki, mint ők maguk. E tekintetben erős a támogatottság a vizsgált országokban, legyen szó bármilyen régióról, jövedelmi szintről vagy jelenlegi kormányzási formáról.
Mivel az emberek érzik a többszörös válság súlyát, a válaszadók több mint fele (53 százalék) úgy gondolja, hogy országa rossz irányba tart. A 18 és 35 év közötti fiatalok a leginkább szkeptikusak a demokráciát illetően, csak 57 százalékuk tartja azt jobbnak más kormányzati formákkal szemben.
A megkérdezett fiatalok jelentős kisebbsége (42 százalék) úgy érzi, hogy a katonai kormányzás jó módja egy ország irányításának. Hasonlóan sokan (35 százalékban) gondolják úgy, hogy egy erős vezető, aki nem vesződik a választásokkal vagy a parlamenttel való konzultációval, jót tesz egy ország működésének. Ehhez képest az 56 év feletti korosztályban csak 20 százalék támogatja a katonai kormányzást és 26 százalék támogatna egy erős vezetőt.
A vizsgált országok közül 21-ben a többség attól tart, hogy a politikai zavargások erőszakhoz vezethetnek a következő évben. Ez a félelem Dél-Afrikában és Kenyában, Kolumbiában, Nigériában, Szenegálban, valamint Argentínában és Pakisztánban volt a legerősebb (79-től 73 százalékig). Néhány magas jövedelmű országban szintén nagy többség osztja ezt az aggodalmat, köztük a válaszadók kétharmada az Egyesült Államokban és Franciaországban. A felmérésben részt vevők 42 százaléka úgy véli, hogy országuk törvényei nem biztosítják a hozzájuk hasonló emberek biztonságát. Ez különösen Latin-Amerikában volt kitapintható, mindenütt nagy többséggel: Brazília (74), Argentína (73), Kolumbia (65) és Mexikó (60 százalék).
A válaszadók fele (49 százaléka) azt állítja, hogy az elmúlt évben legalább egyszer nehézséget okozott neki az élelmiszer beszerzése – ez a szám olyan, egymástól igen eltérő országokban is érvényes, mint Banglades és az Egyesült Államok (mindkettőben 52 százalék állította ezt). Az ilyesmit megtapasztalók különösen Srí Lankán, Törökországban és Kenyában vannak nagy többségben (85, illetve 73-73 százalék).
Az éghajlati válság az alacsony, közepes és magas jövedelmű országok polgárai számára egyaránt kiemelt prioritás. Indiában és Olaszországban az emberek 32 százaléka tartotta a klímaváltozás kérdését a legfontosabb globális problémának, őket Németország, Egyiptom és Mexikó, valamint Franciaország és Banglades követi (28, 27-27, illetve 25-25 százalékkal). A megkérdezettek 70 százaléka aggódott amiatt, hogy a klímaváltozás a következő egy évben személyesen érinti majd őt és megélhetését. Különösen magas volt az emiatt aggódók aránya Bangladesben (90), Törökországban (85), Etiópiában (83), Kenyában (83) és Indiában (82 százalék), míg a legkevésbé Kínában (45), Oroszországban (48) és az Egyesült Királyságban (54 százalék) aggódtak emiatt.
Nemzeti szinten az emberek világszerte a korrupciót tartják legfőbb aggályuknak, átlagosan 23 százalékuk mondta azt, hogy ez a legfontosabb probléma, amellyel országuknak szembe kell néznie. Az afrikai és latin-amerikai országok, mint Ghána (45), Dél-Afrika és Nigéria (44-44), Kolumbia (37) és Mexikó (36 százalék) e tekintetben szöges ellentétben állnak Nyugat-Európával. Franciaországban és az Egyesült Királyságban a korrupciót az emberek csupán 7, Németországban pedig mindössze 6 százaléka tartja a legfőbb aggodalomra okot adó tényezőnek.
A szegénység és az egyenlőtlenség a rangsor élére került (21 százalékkal) az embereket személyesen legközvetlenebbül érintő kérdések között. Ez egyaránt igaz Szenegálra és az Egyesült Államokra (a legkisebb és a legnagyobb vizsgált gazdaságra). A többség (69 százalék) ráadásul úgy véli, hogy az országok közötti gazdasági egyenlőtlenségek idén nagyobb kihívást jelentenek, mint tavaly. Ez leginkább Afrikában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten érezhető.
A migráció jól látható, de kevéssé aggasztja az embereket. Annak ellenére, hogy számos országban a politikai kampányok középpontjában áll, a válaszadók alig 7 százaléka mondta azt, hogy globális és nemzeti szinten a migráció okozza számukra a legnagyobb aggodalmat. Ez arra utal, hogy a kérdés jelentősége nagyrészt a politikai pártokra koncentrálódik, nem pedig a szélesebb nyilvánosságra. A felmérés szerint a válaszadók kétharmada (66 százalék) szeretne több biztonságos és legális útvonalat látni a migránsok számára.
A válaszadók többsége úgy véli, hogy Kína növekvő befolyása jótékony hatással lesz: majdnem kétszer annyian (45 százalék) gondolják úgy, hogy ez inkább kedvező hatással lesz országukra, mint amennyien hátrányos hatással számolnak (25 százalék). Éles kontraszt van azonban az alacsonyabb jövedelmű országok, például Pakisztán, Etiópia és Egyiptom (76, 72 és 71 százalék) lelkesedése és a magas jövedelmű demokráciák elsöprően negatív vélekedése között, ahol elenyésző kisebbségben vannak a Kína felemelkedésével kapcsolatos pozitív vélemények, így például Japánban (3), Németországban (14), Ukrajnában (15) és az Egyesült Királyságban (16 százalék). Valahol középen, az amerikaiak negyede tulajdonított ennek pozitív, míg 48 százalékuk negatív hatást.
Az emberek úgy vélik, hogy egy igazságosabb nemzetközi rendszer hatékonyabb lenne. A megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy az alacsony jövedelmű országoknak nagyobb beleszólást kellene kapniuk a globális döntéshozatalba – bár az alacsonyabb jövedelmű régiók, ahogy az várható volt, lelkesebbek voltak e téren, mint Európa és az Egyesült Államok. A válaszadók 75 százaléka úgy véli, hogy a magas jövedelmű országoknak növelniük kellene tengerentúli segélyeiket, több pénzt kéne adományozniuk a Világbanknak az alacsonyabb jövedelmű országok támogatására (68 százalék), és vezető szerepet kellene vállalniuk a kibocsátások csökkentésében (79 százalék).
A valaha volt egyik legkiterjedtebb demokrácia-felmérés
A Soros György által alapított, a világ 120 országában tevékenykedő Nyílt Társadalom Alapítványok tavalyi első ilyen jellegű felmérése után idén a demokráciáról és az emberi jogokról, az országuk és a világ előtt álló főbb problémákról, valamint a nemzetközi kormányzásról tettek fel kérdéseket világszerte. A 30 országra (Közép- és Kelet-Európából Lengyelországra, Ukrajnára és Oroszországra) kiterjedő felmérést a Savanta közvélemény-kutató cég, valamint az ukrajnai Gradus Research végezte el 2023. májusa és júliusa között, összesen 36 344 válaszadót érve el. Mindegyik országban statisztikailag reprezentatív, 1000 fős mintát igyekeztek vizsgálni, míg Brazíliában, Franciaországban, Indiában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban 2000 embert kérdeztek meg. Az eredmények a harminc ország összesen több mint 5,5 milliárd lakosának hozzáállásáról, aggodalmairól és reményeiről alkotnak képet, így ez az egyik legkiterjedtebb, emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos globális közvélemény-kutatás, amelyet valaha végeztek. A kutatási jelentés közzétételét az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszakának szeptemberi kezdetéhez időzítették. Magyarországon a Népszava kapta meg az exkluzív közlés lehetőségét.
