Hetek óta folyamatosan romlik a helyzet az orosz üzemanyagpiacon: az árak emelkednek, több régióban hiány van, a kutak előtt hosszú, néhol kilométeres sorok állnak. Szeptember 6-án pedig riadót fújt az egyik legbefolyásosabb miniszter, a mezőgazdasági tárca gazdája, Dmitrij Patrusev. (Ő a Putyin lehetséges utódjaként is emlegetett Nyikolaj Patrusevnek, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkárának fia.) A miniszter égbekiáltó problémának nevezte, hogy a kialakult hiány immár súlyos veszélybe sodorta az orosz mezőgazdaságot: míg néhány héttel korábban az egyre növekvő árakkal kellett megküzdeniük, most már a „nincs”, vagyis a szükséges üzemanyag hiánya jelent gondot. Emiatt akadoznak, néhol már szünetelnek a betakarítási munkálatok és késhet az őszi vetés. A tárcavezető az orosz alsóház mezőgazdasági bizottságának ülésén figyelmeztetett: katasztrófa fenyeget, ha nem tudnak úrrá lenni a nehézségeken.
Ahogy a politikusok és a képviselők (utóbbiak a tudósítások szerint olykor meglehetősen szenvedélyesen), az orosz sajtó is keresi a magyarázatot. Több beszámoló szól arról, hogy a kőolajfeldolgozó üzemekben elhúzódnak a karbantartási munkálatok, akadozik a szállítás, logisztikai hibákat emlegetnek, és persze okolják a nyaranta természetszerűen megnövekedett turista forgalmat is. Az Izvesztyija arról írt, hogy idén kétszer olyan hosszú időt vesz igénybe az üzemanyag vasúti szállítása, mint tavaly.
Az útvonalak túl vannak terhelve, például amiatt, hogy a szénexportot a szankciók miatt a nyugati irányból át kellett terelni keletre – ez a logisztikai lánc áttervezését igényelte.
A benzin szállítmányok egyharmada úton van, nő a szállítások átlagos távolsága, és a szerelvények rövidebb-hosszabb ideig vesztegelnek a vágányokon különféle okok miatt, amelyekről nem a vasút tehet – mondják.
Szakértők egyéb okokat is megneveznek. Igor Juskov a Regnumnak nyilatkozva megjegyezte, hogy a hiány az évnek ebben a szakaszában, tehát augusztusban-szeptemberben nem új dolog, idén azonban másként jelentkezik, mint általában. Ez több tényező egybeesésének tudható be. A rubel gyengülése (múlt pénteken a dollárt 97,67, az eurót 104,56 rubelen jegyezték) az árak emelkedésével jár az üzemanyagok esetében (is), továbbá az, hogy a kőolaj és származékai ára nőtt a világpiacon, és ez együttesen azt jelenti, hogy sokkal inkább érdemes exportálni ezeket a termékeket, mintsem a hazai piacra szállítani. Az exportot befolyásolja az az elszámolási rendszer is, amelyet 2019-ben vezettek be Oroszországban. Ennek lényege, hogy ha a világpiacon magas a benzin ára, a kormány kompenzációval ösztönzi az olajtársaságokat, hogy a hazai piacon ne érvényesítsék ezt az árat, hanem tartsák alacsonyan. Cserébe a költségvetés az elveszett nyereség egy részét megtéríti. Ha viszont a hazai ár az exportárnál magasabb, akkor a vállalatok befizetnek a büdzsébe. Csakhogy az állami duma július végén úgy döntött, hogy idén szeptembertől a felére vágja a kompenzációként kifizethető összeget, a cégek ezzel havonta körülbelül 30 milliárd rubel veszteséget szenvednek el. A korrekció a törvény alapján 2026 végéig marad érvényben. A cégek természetesen futnak a pénzük után: igyekeznek minél többet exportálni, hogy valamit visszanyerjenek.
Az újabb fejleményekből ítélve nem biztos, hogy túl sokáig lesz rá lehetőségük, legalábbis az állami duma mezőgazdasági bizottságában elhangzottak alapján. Vlagyimir Plotnyikov bizottsági elnökhelyettes szerint rég volt ilyen súlyos probléma Oroszországban, hogy ne legyen üzemanyag, a folyamatosan növekvő árról nem is szólva. Több intézkedésre hangzott el javaslat, Dmitrij Patrusev mezőgazdasági miniszter szerint pedig, amíg a hazai piacon ilyen a helyzet, meg kell tiltani az exportot.
